Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-11-18 / 46. szám

4 IÍA LATON VIDHK 1900, november 18 T tása tárgyában támogatás égett átküldött felirata felett napirendre tért a közgyűlés, annál sokkal hatásosabban véli a termelő közönség érdekeit megvédelmezni, ha a papirbuza határüzlet megszüntetcetik törvényhozási uton. A mely értelemben fel is fog irni az egyesület a kormányhoz. A gazdasági egyesületek országos szövetsége részéről nov. hó '26-án Budapesten tartandó nagygyűlésre a gazd. egylet kebeléből kiküldettek : Hertelendy Ferenc, Koller István, Bogyay Máté, Szüts Zsigmond és Grunner Lajos egyleti titkár. A téli gazd. szakoktatás ügyében jelenti a titkár, hogy az e célra kilátásba helyezett kormánysegély csak a kért összegnek felét képezi, mely körülmény a kidolgozott tervezetek módosítását vonja maga után, a mi az ügyet igen hátráltatja. Az ez ellen beterjesztett felirat elintézést még nem nyert. Mindazonáltal a házi ipartanfolyamok megkezdődnek és a gazd. szakoktatások is, bár kisebb keretben, mint az tervezve volt; legközelebb megkezdődnek. A pénztári jelentésből kitűnt, hogy igen jelentékeny tagsági hátralékok vannak, melyek, ha be nem folynak, az egyesület életének nagy hátrányára szolgálnak. A miért a gyűlés a hátralékok erélyesebb beszedését rendelte el. A Tapolcán létesült tejszövetkezetet örömmel üdvözlik ugyan, de az egylettől e szövetkezet részéről olcsó kamat mellett kórt 9000 kor. kölcsönt nem szavazták meg azon okból, mert az egylet pénztári helyzete ezt nem engedi és azért, mert a kiadott kölcsönökkel eddig is sok baja volt az egyletnek. A titkár jelenti, hogy az egyesület nevében érintkezésbe lépett a kerületi állattenyésztési felügyelővel Szombathelyen abból a célból, hogy a tejszövetkezetek alakítására nézve mozgalom indittassék meg a vármegyében. Az együttesen tett körút alkalmával ismertették a tejszövetkezetek gazdasági, jelentőségét, szervezetét és az üzlet rendet, a rendezést. Az illető érdekeltség figyelembe vévén ezt a kezdeményt, egyelőre Zala-Özt.-Mihályon. Zala-Apátiban, Szabarbau, Nován és Gutorföldön terveztetnek a falusi tejszövetkezetek, a melynek életbeléptetése céljából mindenütt a végrehajtó-bizottságok megalakittattak. E jelentést örömmel vették tudomásul. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter az országos vásárok ügyének gazdasági és forgalmi szempontbői való kívánatos rendezését célozván, a helyes irányelvek megállapítása céljából minden vármegye területén bizottságokat alkottatott a törvényhatóságok utján Ezen bizottságba a gazgasági egyesület kebeléből kíküldendő tagokul Skublics Jenőt és Königmayer Jánost jelölte ki. Ezután a közgyűlést több jelentéktelenebb ügy felemlitésével Hertelendy Ferenc elnök bezárta azzal a felhívással, hogy miután ugyanazon napon a délutáni órákban a Faragó-féle magpergető-iutézet és az állami, valamint az egyleti facsemetekertek megszemlélése van tervbe véve, az egyleti tagok ezen szemlében minél számosabban résztvenni szíveskedjenek. Ezen szemlék meg is tartattak. A gazdas. egyesületi tagok nagy érdekkel nézték meg különösen a Faragó-íéle magpergető-intézetet, mely egész Dunántul egyedül áll a maga nemében és 30 munkást foglalkoztat és élénk forgalmat bonyolít le előállított erdei magvaival, melyeket még a külföldre is szállít. Srnqnei

1 Lajos vármeggei közgazdasági előadó jelentése Zalavármegye októberi közgazdasági állapotáról. A f. évi szept. havi nagy szárazságot és rendkívül állandó időjárást a lefolyt okt. hó első felében is derült, száraz, meleg napok követték, azonban ezen igen kedvező időszakot a lefolyt hó második felében — a régen várt esős idő — hirtelen megváltoztatta és az időjárásnak őszies jelleget kölcsönzött. Evvel elnémultak a szárazságra vonatkozó országszerte hangoztatott panaszok ós a nem helyütt félbeszakított őszi vetés — ismét njult «róvel folytatást nyert. Az őszi vetésekre nézve oly annyira kívánatos csapadékok jelentkezése után uj életre éledt a tenyészet ; a foltos, rögös vetések kizöldültek ; — a kiszáradt, kiégett avarszinü rétek ós legelők ismét felfrissültek. A 6 hetes szárazság következtében csak nehezen és sok talajapritási munkálatokkal öszszekötött őszi vetés most már gyorsan haladt és a lefolyt okt. hó végével megyeszerte be is fejeztetett. A kedvező időjárás folytán sok aggodalom megszűnt a gazdák körében oly annyira, hogy ezidáig az őszi vetések állását megfelelő jónak nyilváníthatjuk. A vetés befejeztével megindultak a tavaszi vetésre szánt föidek feltörése is, mély munkálat, tekintettel a talaj átázott állapotára, igen kedvezően halad. Panaszra okot leginkább csak a repcevetések állása ad, melyek a rovarpusztitások folytán igen meggyengültek és ezidáig silány termésre hagynak következtetni. Az elmúlt hóban eszközöltetett a tengeri, takarmány és cukorrépának beszedése is. A tengerinek hozama mennyiségre nézve igen közepes lett, minősége azonban kifogástalan. A tartós szárazság jul. hóban, aug. hó első felében és az egész szept. hónapban a répának fejlődésót vármegyénkben igen hátráltatta, — minőség dolgában azonban — különösen a cukorrépánál ez idén a gyárosok fognak jól megelégedve lenni. Mennyiségileg azonban a holdankénti hozam a várakozáson tetemesen alul maradt. A szeptemberi rendkívül szép és meleg időjárás szőlőink termés-eredményére nézve oly kedvező volt, hogy a jól kezelt szőlőknél ezidón minőségileg é.s mennyiségileg is az ezidei bortermés a legjobb évfolyamokhoz sorolható. Még aránylag nem jó bortermő vidéken is édes, magas cukortartalmú mustot szűrtek a szőlő gazdék. Különösen kiemelendók ezidón a szőlők felújítására ugyanott fektetett nagy fáradtságot és gondot busásan meghálálták és a felújításra nézve uj ösztönzést, buzdítást fognak nyújtani. A bortermés minőségére nézve azon vidéken találk ózunk eziden pauaszszal, a hol a szőlőmivelés még hátrább van, a hol a permetezési munkálatokat elhanyagolták. Mert a peronospora ezidén megyénk némely vidékén ismét rohamosan fellépett. Azon tapasztalat ugyanis, hogy a mult évben a peronospora csak csekélyebb mérvben mutatkozott oly szőlőknél is, a melyek védekezési munkálatokban nem részesültek, ezidén a kisgazdáknál oly biztonságot keltett fel, hogy számos hegyterületen ezidón ők a permetezést elmulasztották, mialatt későbben rémülten látták, hogy a védekezési munkálatok elhanyagolása miatt ezidén szóló termésük igen megcsorbult. Látják a különbséget a boráraknál is és csak természetszerű, hogy a nem permetezett szőlőkből nyert savanyu boraikat lényegesen olcsóbb árban és nem is szívesen veszik át a kereskedők. Vannak oly vidékek, a hol i krjával lehetett a nem permetezett szőlők terményét értékesíteni akkor, midőn a permetezett szőlők borait 12—II krban vette át a kereskedő. Jobb minőségű mustok 16—18—20 krjával sőt a Balaton melléken még ennél is drágábban elkeltek. Mindazonáltal nem lehet azt állítani, hogy boraink még ezidő szerint igen keresettek volnának. Az elmondott jelenségből kifolyólag igen kívánatosnak mutatkozik a jövőben, hogy a permetezés foganatosítására vonatkozó szabályrendeleteink nemcsak évről-évre a nyár elején minden községben kihirdettessenek, hanem a védekezést elmulasztó egyes szőlős gazdák megfelelő büntetésben is részesüljenek. Ezidén csekély mérvben lépett fel az oidium penész gomba ós a hol jelentkezett is, a kénporozás alkalmával gyorsan megállíttatott. Járványos megbetegedések az állatállománynál nagyobb területeken nem jelentkeztek ugyan, de mégis több községben fellépett és érezhető módon pusztított a lépfene és sercegő üszög a szarvasmarhánál, mig a sertésvész, sertésorbánc a sertésállományt állandóan fenyegeti és a sertésvész vármegyénk minden járásának néhány községében állandóan pusztít; leginkább van ezidő szerint elterjedve a novai, zala-szt.-gróti ós tapolcai járásokban. Állandó jó felhajtásnak örvendenek szarvasmarha vásárjaink a vármegyében, mely abban is leli magyarázatát, hogy a marhának értékesítése megfelelő jó áron lehetséges. De a nagyobb felhajtás egy másik nem épen örvendetes tapasztalattal van összefüggésben. Kisgazdáink közt mindinkább szaporodik a szasvasmarha kereskedéssel üzletszerüleg foglalkozó úgynevezett vásározó emberek száma, kik néha csekély haszon reményében vásárról vásárra hajtauak marhát, sok izben otthon elhanyagolják a mezei munkát, megszokják a járástkelést és nem egyszer a folytonos vásárlások utján a faluba hozott vidéki marliáuak kihajtásával a bántalmak terjesztését elősegítik. Közgazdasági szempontból kisgazdáink ezen ujabbi szokását örvendetesnek nem tartom és nem is tartanám fölöslegesnek ezen üzletszerű marhakereskedést a parasztgazdánál, ha nem is betiltani, de legalább bizonyos korlátok közé szorítani, mert járványos betegségek jelentkezésénél ezen gyakori vásárlás csakis a ragályok biztos terjesztőjévé fogja magát kinőni. Állandó nyomott hangulatban bonyolódik le a gabona üzlet és különösen a buza árának alakulásánál találkozunk desperát állapotokkal ; tekintettel pedig arra, hogy vármegyénkben búzában ezidén nagy fölösleg van, melyet felhasználui, vagy feldolgozni itthon nem vagyunk képesek, ezen állandó ársülyedés igen kellemetlen kezd lenni. HÍREK. — Személyi hír. Festetics Tassilo gróf ur Ö excellentiája a Berzencéu rendezett vadászat után Toponárra ment vadászatra, honnét 15-én tért vissza keszclielyi palotájába. A grófné Ő excellentiája pedig Bécsből ugyanaznap jött vissza Keszthelyre. — Templom megáldás. Fekete Gergely plébános fáradhatatlan buzgósága, a hívek áldozatkészsége és Radich Akos budapesti műópitő szakértelme a vidék egyik legszebb templomává emelték a zsidi szentegyházát, m

e|y a javítás előtt bizony rozzant, állapotban volt. A megjavított templom megáldása f. hó 18-á

n lesz minden nagyobb ceremónia nélkül, merfc felszentelését, mint halljuk, a megyés püspök O excellentiája fogja végezni a tavaszszal, mire a templom javításának apróbb részletei is egészen készek lesznek. — Föuri vadaszat. Festetics Tassilojgróf ur O excellen (iá ja berzencei vadászterületén a vadászatok nov. 8. 9. ós 10-én tartattak meg, a melyeken jelen voltak, gróf ur Ő excellentiáján kívül, Goluchovszki Agenor gróf külügyminiszter, Khevenhüller Rudolf gróf, Jean Castellane gróf, Festetits Vilmos gróf, Mr. E. Reuuie, Mr. Jay és báró Inkey István. Elejtetett első nap 1004. második nap 1051, harmadik nap 1186 drb. vad. — Autonomiai képviselő. Hertelendy Ferenz országos képviselő, kit a keszthelyi plébániában autonomiai képviselőnek akartak felléptetni, a napokban Dunst Ferenc dr. apátplebánoshoz irt levelében kijelentette, hogy ő az aut. képviselő jelöltséget nem fogadja el. Igy az autón, képviselő valószínűleg Szemnec Emil lesz, ki ezidőszeriut a keszthelyi, tapolcai, komáromi kerületeknek egyedüli jelöltje. — Egyházmegyei hir. Zséger János segédlelkész Gógánfárcl Peremartonba küldetett kisegitőképen. A magyar kereszténység 900 éves jubileumát a csórna premontrei kánonokrend f. hó 18-án ünnepli csornai anyaházában. Az ünnepségen mindegyik társház képviselteti magát, a keszthelyi tanári kar képviseletében Pákor Adorján ós Magasházy Antal dr. utaztak fel Csornára. — Korona. A csurgói kerület papsága az idei őszi papi tanácskozást nov. 20-án kedden, Mura-Kereszturon tartja Peller Pál mura-kereszturi apát esperes-plebános elnöklete alatt. — Mozgalom a vasút érdekéhen. A keszthelyi kereskedők társulata nov. 11-én gyűlést tartott a keszthely-tapolcai vasút ügyében. A jelenvoltak kimondották, hogy szükségesnek, üdvösnek találják a tervezett vasutat s készek tőlük telhetőleg anyagilag is támogatni. Átiratot, intéznek a városhoz, hogy a vasútra 15— 20000 frtot szavazzon meg, azonkívül 3 tagu bizottságot küldenek ki avval a megbízással, ogy a kereskedők körében törze részvényekre