Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-15 / 28. szám

UAJLÁTONVl'DEK 1900. julius 15. mert soha nem tanulta. így aztán a túlságosan nagy munkakör, a hiányos ismeret elkedvetlenítették, a restantia eltűrésére kényszerít ették a jegyzőt nagyim. de nagyon sokan. És aki a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudja hivatali ügykörének összes ága-bogát akis ujjába szorítani, másrészt képtelen a hivatal összes anyagát feldolgozni, az elcsügged, a nembánomság kényelmes párnájára dől, aminek következménye a hanyagság ? És ez már lelkiismeretlenség, melynek viszont csak megnyilatkozása a csalás és sikkasztás. Épen azért rendkívül fontos a képviselőházban immár elfogadott azon törvényjavaslat. melynek értelmében már ez évben létesül a hét évig tartó jegyzői tanfolyam. Mert több tudással gyorsabban és alaposabban lehet dolgozni. Igaz. hogy a különféle elméletek nagyhangú puskája rendesen csütörtököt mond, vagy bakot talál, mikor valaki használni akarja. Ám azért azt nem lehet mondani. hogy minden elméleti tudás haszontalan. Mert ha a puska nem sül el, a farkast lelőni nem lehet vele, de agyonütni talán mégis lehet. Minden esetre jobban, mint puszta kézzel. A jegyzői tanfolyam progjammjából pedig az tűnik ki, hogy kiválóan gyakorlati embereket akar nevelni. A tanterv felöleli a közigazgatás minden ágazatát s nem hiányoznak belőle a kizárólag seminariumszerü ^rvakorlatok sem. Ha beO. következik a közigazgatásnak megígért és valóban kívánatos egyszerűsítése, ez a tanfolyam okvetlenül naevot fo<> lendíteni a községi o íegyzolv helyzetén ezzel a közönség érdekein i*. Mert anyesz. hogy rosnyi eredménye bizonyára tájából nem potyog értéktelen, hasznavehehetetlen ocsu a jegyzői irodákba. Csak egy dolog van, ami e tanfolyamból kifolyólag aggodalmat kelt az emberben. Attól lehet tartani, hogy a községi jegyző : a nótárius, a magyar életnek ez a régi tipikus alakja kivetkőzik eredeti alakjából s hivatalnokká vedlik. Mert ez a tanfolyam nem lehet más, mint a többi s a végén ennek is hihetőleg ott fog terpeszkedni a modern világ otromba szörnye : a diplomának valamilyen alakja. Az pedig elemi erővel hajtja, vonzza gazdáját a bürokratizmus levegőtlen, hideg, sötét útvesztőibe. Es jaj annak a szegény községnek, melyben egy bürokrata-nótárius üti fel a sátrát 4.z ólomlábu nehéz, lomha szervezet agyonnyomja az apró falusi viskókat. A jegyzők a megyei gyűlések alkalmával ne feledkezzenek meg erről az aggodalomról. Mindnyájan tudjuk, hogy kell, de csak ők tudják, hogyan lehet az ellen előre védekezni. Ne engedjék kidobni a magyar közéletből a falusi nótárius kedves, magyaros, poétikus alakját. Legyenek rajta, hogy a jegyzőkkel ne történjek semmi a jegyzők nélkül. Ne engedjek, hogy a régi nótáriusok barátságos, hívogató curiái gőgös Beamterek. copfos bürokraták félelmetes odúivá 1 leíjvenek. Iparos inasaink. in. - BetVjuző közlcinény. — D—p. A t j i a i műhely viszonyok sem h legkedvezőbbek az inas és mester között levő viszonyia nézve. A drága munkabér a nagy gyárak versenye arra kényszerítik <<z ipirosokat, liogy minél több inast vegyenek fel műhely ükbe s ezáltal olcsó munkaerőhöz jutnak. Magától értetődik, hogy a sok inast kellőleg netn lehet elli nörizni semmiféle tekintetben. A mester is ke\. set érintkezik inasaival s igy nem ismerhetik inog kellőleg meg egymást, a bizalom nem fejlődhetik. A segédekre vannak bizva az inasok, a kik közül pedig sok oh au van, kitől jót nem igen tanulhat a fiatal gyerek, de meg nem is igen törődnek velük, legtöbbnyire darabszám dolgozván, az időt teljesen sajátmunkájukra kell kihasználniok. Sok segéd meg egyenesen fölbujtogatja az inast gazdája ellen, engedetlenségre, dacosságra biztatja. A régi i.lők műhely viszonyai sokkal kedvezőbbek voltak. Mester, segéd, inas megbecsülték egymást, kevesebb volt a vivódás, kellemetlenség. Régi nóta, de azért divatját nem multa hogy az iparos-pályára legtöbb esetben a rossz tanulókat, bukott diákokat küldik a szülők. Ezek a bukott diákok képviselik az inasok között az értelmiséget. A másik rész előkészültség tekintetében még mögötte áll az előbbi csoportnak is. Alig, vagy semmit sem tudnak irni olvasni sem. Ez is elég baj, és részben oka a rossz tanonc viszony oknak. Mintha Ulán az iparosnak nem kellene semmi tudománynyal birnia, olyan képzettség nélkül való egyének lépnek arra. Persze az ilyen tudatlan, tanulatlan gyermeken a tudatlanság meglátszik a mesterségébe vágó dolgokban is. Többet kell vele vesződni, xnint egy néuii iskolai képzettséggel biró ifjúval, mert nehezebb, lassúbb a felfogása, döcögőbb az esze járása. A mester, segéd vagy munkavezetőt hamar elhagyja türelme s ez többször ismétlődvén, a gyermek elveszti kedvét a munkái ól, el a mesterségtől. Az ilyen hiányos vagy éppen semmi képzettséggel nem biró inasnak kétszeresen szükséges az inasiskola. Ez van hivatva pótolni a mulasztásokat, kiegyenlíteni a hiányokat, melyek a gyeiinek tudásában mutatkoznak. De másiószt a nevelés tekintetében is jótékonyan hathat ez az iskola. A szeretetteljes, igazságos bánásmód, melyben a növendékek a tanitók részéről részesülnek, nem egy esetben támogatják, , törekvéseiben segítik. Hála Istennek, Keszthelyen e tekintetben az utóbbi években örvendetes haladás, javulás mutatkozik. De azt még nem mondhatjuk, hogy teljesen rendben vagyunk. Még mindig találkozik iparos, ki idegenkedik, gyanakodó szemmel nézi az ipariskolát. Inasát nem szívesen ereszti oda s a legkisebb üzleti érdekért háttérbe tolja az inasiskolát. Ez baj. Őszintén s a legjobb akarattal mondhatom, hogy jó hatással sehogy sincs az iuas és mester között levő viszonyra. Az inasok nagy része, a mint tapasztalásból tudom, szívesen jár iskolába. Belátja, hogy ott igen sok szükséges és hasznos dolgot tanulhat. Ha a gazdája elvonja inasát az iskolától, örömétől fosztja meg inasát s ez lassankint ellenséget lát lommal kitölteni, melybe szint, életet lehelni, a tanitó tiszte, feladata. Teljes bizalommal és ürömmel üdvözlöm az uj tantervet kiváltképen azért, mert világosan kimondja s követeli, hogy a tanítás a vallásos, hazafias, erkölcsös nevelést vegye alapjául s a tantárgyak egyenkint és összesen az Isten és hazaszeretetre való nevelést, az isteni és társadalmi erények megismertetését és gyakoroltatását célozzák. Tehát gondoskodik az uj terv az értelem és sziv kiműveléséről egyaránt. Talán nem fognak túlságosnak tartani - hisz nő, tanítónő vagyok s leánygyermekeket tanítok, nevelek, — ha kijelentem ; a sziv nemesítését, a kedély képzést fontosabbnak ta tom az értelem képzésnél. Eddig sem feltettem, ezután sem fogom félteni népiskolai tanulóink tudományát ; az uj tanterv szerint is, — ugy mint, eddig rosszul jól jobban és legjobban, — ki hogyan tudja eltauitjuk a tantárgyakat — s iparkodni fogunk a tananyagot a legkisebb morzsáig feldolgozni. Ismeretekben tehát nem lesz hiány, tudomány lesz mindig annyi, a mennyi a népiskolát végzett tanulónak szükséges, részint, hogy tanulmányait folytassa, részint hogy azt elhagyva az egyszerűbb életviszonyok között ., hogy az a vallás — a síivet-lelket nemehelyét megállja, irni, olvasni tud; a számolás alapműveleteit is ismeri ; a 'öbbire megtanítja természetes esze. a gyakorlat s az élet. De hogyan történjék tanítványaink szivének művelése, nemesi tese ? Az uj tanterv kijelöli és erkölcstan tanítása sitö olvasmányok tárgyalása, a történelem előadásával és a művészeti tárgyak, különösen az énektanításával kapcsolatban eszközöltessék. Do hogyan és miként? Mert pusztán a verstanulás, történelem tanítás vapy az énekeltetés még nem szivképzés. Ennek hogyan és mikéntjéről óhajtok ma szólni Önök előtt, jólehet ez irányban csak általánosságban lehet utmutatást adui, mert éppen a szivvilágban előforduló jelenségek anyny ira egyéniek, az érzelmek: erények és hibák s azok nyilvánulasai annyira személyhez vaunak kötve, hogy ugy ápolásuk, mint orvoslásuk miuden e;;yes esetben külön eljárást kíván. Az ezen irányban tett szerény megfigyeléseimet 12 éves tanítónői működésem alatt gyűjtöttem össze, mert mindig különös érdeklődésem tárgy át, képezte tanítványaim szivvilága s mindig jobban elcsüggesztett, ha növendékeim szivében akadtam terméketlen talajra, miutha a törtek szorzását vagy az ok ós célhatározó közti külömbséget ; nem tudtam velők megértetni. Ezen tapasztalat szerzet te gondolatokat szivemben hivatásom és a gvermekelt iránti szeretetben felmelegítve a lelkesedés tollával iroin le. Szívből jönnek — szóljanak szívhez. Hogy

r a szivképzés nagy fontosságú munkájához foghassunk. — mindenek előtt ismernünk kell munkásságunk szinterét : a gyermek szivét. Nem azt a kis darabka, kamrácskákkal, pitvarokkal ellátott izomdarabkát, — hanem azt a kis virágos kertet értem én, mely ben egy formán tenyésznek a szépnek, jónak, nemesnek virágai, a rossz hajlamok, szokások káros hajtásaival. Ezt a helyet kell nekünk alaposan ismerni ; itt van alkalmunk hivatásunk fontosabb ós szebbik részét a ne; ,-sitö nevelést gyakorolni. Ismernünk kell a sziv virágoknak természetét, fejlesztési ápolásmódját ; s ha egyszer az elhintett magvak termékeny talajra találtak ezen kis kertekben, a gyermekszivekben, oda hassunk, hogy ott gyökeret verve meg is honosodjanak. Es ha észreveszszük, hogy kis kertjeinkben gaz, dudva nő és elnyomással fenyegeti kis virágainkat ; siessünk a bajt orvosolni, ügyes kézzel, szerető szívvel fogjunk kiirtásához ; vigyázzunk, nehogy elhamarkodva tépjük ki a szemet, egyenNestlé-féie gyermekliszt legjobb alpesi tejből. — Bevált legjobb tápszer csecsemők nek és gyomorba) osok-nak. Hasmenés és hányás kizárva. Egy doboz I korona 80. al. Legelső orvosi szaktekintélyek kipróbálták s 30 óv óta minden gyermekkórházban használják. Gyermekiisztböl mintaporok kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek. •T Központi raktáros: BERLYAK F. Wien, I., Naglergasse 1. Nestlé-féle cukrozott sűrített tej doboza 1 korona, cukor nélkül (.,Wiking". Újdonság) doboza 1 korona.