Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-11-04 / 44. szám

1900. november 4. BALATON VIDÉK 5 — A zalavármegyei gazdasági egyesület fol} ó évi november hó 12-én délelőtt 11 óra­kor a saját, helyiségében rendes közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1- Darányi Ignác dr. m. kir. földmivelésűgyi miniszter köszönő leirata a hozzá intézett üd\özlő felirat tárgyá­ban. 2. Jelentések a Balatonmellékre tett ki­rándulásról, a letenyei és nagy-lengyeli tenyész­állatdijaíásokról. 3. A tapolcai vincellér isko­lánál és a keszthelyi kir. gazdasági tanintézet­nél létesített ösztöndijakra beérkezett pályázatok előterjesztése és az ösztöndijasok kijelölése. 4. A >gazdák biztosító szövetkezetet alapszabá­lyainak előterjesztése. 5. Szatmármegyei gazd. egyesület átirata a sertésvész ügyében. Bihar­megyei gazd. egyesület átirata a gabona ha­táridőüzlet szabályzatainak módosítása tárgyá­ban. 7. A >gazdasági egyesületek országos 8EÖvetségé«-nek átirata a f. é. november hó 2-ik felében tartandó nagygyűlés tárgyában és 5 egyleti tagnak kiküldetése ezen nagygyűlésre. 8. Jelentés a népszerű gazdasági téli előadá­sokról. 9. Folyóügyek és indítványok. Jegyzet: A délutáni órákra nézve tervbe van véve : az állami facsemetekert ós a Faragó-féle magper­gető-intézetnek megtekintése, mindkettő az indóház közelében. Kelt Zala-Egerszegen, 1900. évi október hó 26-án. Grunner Lajos, Hertelendy Ferenc, egyl. titkár. egyl. elnök. — Halálozások. Ig&z részvétet keltett vá­rosszerte rgy fiatal asszony halála, ki alig ér­kezett közénk, máris elköltözött. Nagyobb tra­gikuma nem lehet az életnek, mint ha két sze­rető sziv hosszú várakozás után egymásé lesz s 'az irióztató halál az esküvöt majdnem egybe­veszi a temetéssel. E szivetrázó tragédiát kellett átélnie Melcsók Lajos felsőmajori ispánnak, ki házas életének 33-ik napján elvesziteite ifjú ne­jét, kit forrón szeretett. Niucí szó, mely a fáj­dalmat enyhíteni volna képes. A jó Isten s az idő tán majd behegeszti a sebet, melyet a ke­gyetlen halál ejtett a gyengéd térj s a szerető rokonság szivén. Bár alig ismerte valaki a korán elköltözött nőt, tragikus kimúlása s a rokonság iránt érzett mély részvét, nagyszámú közönséget gyűjtött össze a temetésére. Szebbnél-szebb ko­szorúk ékesítették ravatalát. Haláláról a követ­kező gyászjelentést vettük : Melcsók Lajos urod. ispán, ugy a maga, mind az alólirot.tak, vala­mint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti forrón szeretett nejének, Melcsók Lajosné szül. Csánk Margit­nak, f. hó 27-én este 8 és fél órakor, életének 20-ik évében, boldog házasságának 33-ik napján a halo,ti szentségek ájtatos felvétele után tör­tént gjászos elhunytát. A drága halott hült te­temei f. hó 29-én délután 4 órakor fognak a Szt,-Miklósról nevezett sírkertben a róm. katb. egyház szertartása szerint örök nyugalomra té­tetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig f. hó 30-án délelőtt 9 órakor íog a keszthelyi plé­bánia templomban a Mindenhatónak bemutat­tatni. Keszthely-Felsőmajor, 1900. évi október 28-án. Áldás és békediága poraira ! Csánk Béla, Csánk Riza testvérei. Özv. Csánk Jánosné édes­anyja. Özv. dr. Melcsók Józsefné napa. Keresz­tury Ferencné sz. Melcsók Ida sógornője, Ke­resztury Ferenc sógora. — Beszedits Ede dr. Tapolca járási és Zalavármegye tiszteletbeli fő­orvosa f. évi október hó 31-én Tapolcán hosz­szas szenvedés után, a gégefőn támadt rákban, életének 63-ik évében elhunyt. A ritka képzett­ségű kitűnő orvo3 közszeretetben állott. Részt vett a társadalmi élet minden mozgalmában. Benne a tapolcai áll, polg. és r. kath. elemi is­ko'a iskolaszék! tagját vesztette el. Temetése f. hó 1-én d. u. 4 órakor nagy részvét mellett ment végbe. — Id. Kovács Rezső badacsonyi birtokos okt. 28-án rövid szenvedés után életé­nek 76. évében a halotti szentségek ájtatos föl­vétele után az Úrban elhalt. A bcldogultnak tetemeit okt. 30-án Káptalan-Tótiba átszállítot­ták s ott helyezték nyugalomra a föltámadás édes reményében. Az engesztelő áldozatot ugyan­ott, ugyanaz napon mutatták be. A boldogultat, kiben Kovács Rezső főszolgabíró édes atyját si­ratja, öt gyermek és szépszámú unoka gyászolja. — Honvédek esküje. F. hó elsején tették le az uj honvédek katonai esküjüket ; megfogadták eskü alatt, hogy hiven fogják szolgálni a királyt, a milliók jóságos atyját; hogy életükkel is ké­aeek megvédeni a szent hazát vészek idején. Az eskületétel az egész tisztikar jelenlétében tör­tént. Megelőzőleg a katonák szentmisén voltak, utána Haraszti Sándor dr. főgimn. tanár intézett hatásos alkalmi beszédet a honvédekhez a ka­szárnya udvarán. Az eskümintát, Kerekes Endre főhadnagy olvasta fel. — Tiszti orvosok. A belügyminisztert fel­merült esetből s egy törvényhatóság kérdésére kijelentette, hogy az orvosok közül azok, a kik tiszti vizsgát tettek ugyan, de tényleg nem tiszti orvosok, névaláírásaiknál a képesített tiszti orvosi címet csakis igy használhatják : „tiszti orvosi Állásra képesített orvos." Eljegyzés. A ceglédi Unghváiy László-féle hírneves gyümölcsfa-iskola cégvezetője és bel­tagja Unghváry Sándor jegyet váltott Nagy­Körösőn idősb, özvegy Czira Lajosné leányával Marosával. — Jegyző választás. Ságodon folyó évi ok­tóber hó 3l-én megejtett választás alkalmával az üresedésben levő körjegyzői állásra Somogyi József helyettes jegyzőt egyhangúlag megvá­lasztották. — A zalamegyei ált. tanítótestülete nagy­kanizsai járásköre ez évi rendes közgyűlését 1900. évi november hó 15-én (csütörtökön) d. e. 9 órakor Nagy-Kanizsán, a közs. polg. fiú­iskola rajztermében fogja megtartani. A gyűlés tárgyai : 1. Mult gyűlés jegyzőkönyvének fel­olvasása és hitelesítése- 2. Elnöki jelentés a járáskör három évi működéséről. 3. byakorlati előadás a magyar nyelvtanból (az elemi iskola IV. osztályában). Tartja Almási János nagy­kanizsai rendes tag. 4. »A nő az iskolában® — felolvasás Kertészné Grünbaum Sarolta urnő — nagy-kanizsai rendes tagtól. 6. Vegytani kísér­letek ; — folytatólagos gyakorlati előadás — tartja Valigurszky Antal nagy-kanizsai rendes tag. 6. Folyó ügyek s netáni indítványok. 7. Tisztujitás. — Halottak estéje. Evenként egy nap, egy este a halottaknak van szentelve. Ezer lámpa gyul ki a halottak országában s szebbnél-szebb koszorúk, virágok hirdetik, hogy meghalt ked­veseink emléke szent. Egész rajokban vonult ki a temetőbe Keszthély közönsége is uov. 1-én, mert kinek nincs kedves halottja ott a csendes temetőben ? ! A kegyelet és szeretet, kivezette a gazdasági intézet hallgatóit is a sirok közé. Le­rótták elhunyt kollegáik sirhantián kegyeletüket, kifejezték gyászukat. Mát.éfy Andor ifjúsági el­nök szép beszédben emlékezett, meg a hantok alatt nj'ugvó gazdászokról, akik itjuságuk virá­gában szálltak a sirba. Eckhardt Antal karnagy vezetése mellett az ifjúsági dalkör elénekelte Seyler : >Jaj be bus ez a sirhaloin« s Eckhardt : »A temetőben oly csendes ahant«-ot darabjait; a zenekar pedig »Szomoru füz hervadt lombja« kezdetű dalt játszotta el. Kivonult a délután folyamán az ipartestület is és megkoszorúzta U^terberger Ferenc, Vaszary Kolos hercegprí­más édes anyjának, Kern Rezső és Molnár János sírját. Az iparosok dalköre egy-egy gyászdalt énekelt el minden egyes sírnál. — Azok kegye­lete volt azonban a legszebb, akik ima és köny alakjában adtak kifejezést fájdalmuknak meg­emlékezésüknek' — A kegyelet. A sümegi állami reáliskola évről-évre kegyelettel emlékszik meg halottak napján a város halhatatlan szülöttéről, Kisfaludy Sándorról és áldott szivü nagy jótevőjéről, Ra­massetter Vincéről. Ennek a szép szokásnak hódolt az idén is. November 1-én fekete lobogo alatt vonultak a tanári kar vezetése alatt a kies fekvésű sümegi temetőbe. Először a Kisfaludy szoborhoz mentek, mely alatt a költő örök ál­mát alussza, s itt Wiesinger Károly tanár ve­zetése alatt elénekelték a iSzózat,ot,« A reme­kül előadott hazafias dal után Kellemen Károly dr. igazgató gyönyörű beszédben méltatta Kis­faludy Sándort, különösen kiemelve életének azon "onásait, amelyek a nemzeti érzés és a ma­gyar nyelv ápolására alkalmasak. A költő em­léke iránt kifejezett mély hódolattal végződött a szónoklat. A szobor megkoszorúzása után a Ramassetter pár sírjához vonult a menet. Itt Gérecz Károly tanár tartott emlékbeszédet, is­mertetve a jötevö emberbarátok áldásos életét s buzdítva az ifjúságot, hogy nagyjaik példáját követve, tettekkel mutassák meg azt a hazasze­retetet, amely keblőkben honol. A nagy hatást keltő beszéd űtán letették az intézet koszorúját a síremlékre. Erre az ifjak a Himnuszt énekel­ték s ezzel a reáliskola kegyeletes ünnepe véget ért. Délután 4 órakor pedig a sümegi iparos if­júság egyesülete vonult ki testületileg a teme­tőbe, hogy két drága halott sírjánál larója a kegyelet adóját. Az egyesület zászlóanyjának, Eituer Zsigmondnénak sírboltjánál >Lelkünk bo­rítja néma fájdalom c kezdetű gyönyörű gyász­dallal nyitotta meg az énekkar a gyászünnepet. Utána Gróf Tivadar szívből fakadó hangon ecse­telte az egyesület mély fájdalmát, majd az ének­kar »Könnyes szemmeU kezdetű gyászdalt adta elő. Miután az egyesület nevében a koszorút a sírboltra helyezték, a menet néhai Kocsis Ká­roly sümegi kántortanító, az egyesület karmes­terének sirhalmáboz vonult, ahol Flenniug gyász­dalának előadása után Hertelendy Pál mondott emlékbeszédet, amelyben megható szavakkal fes­tette a veszteséget, a mely a derék munkás férfiú kora elhunytával nem csupán az egyesü­letet, hanem Sümeg nevelésügyét és társadalmát is érte. A beszéd végén gyönyörű nemzeti színű koszorút tett le a megboldogult sirhalmára. • Nemes tettek jutalma« kezdetű gyászének fe­jezte be a kegyeletes aktust, amely óriási kö­zönség részvétele mellett, folyt le. — Táncmulatság. A gazd. intézet hallga­tósága által f. hó 10-én rendezendő táncmu­lataág iránt nagy az érdeklődést A mulatság érdekességét neveli Huber Gyula uj gazdász­esárdása, melyet Bizy már javában tanul. A körültekintő és gondos rendezőség, reméljük, szép sikerre fogja juttatni a mulatságot-. -- Par-force vadászat. St.-Hubertus napján a keszthelyi honvédhuszár osztály tisztikara szépen sikerült par-force vadászatot rendezett. A vadásza­ton Lovag Allram alezredes vezetése mellett részt­vettek : Csorba, Madarász, Kerekes századpa­rancsnokok, Illés dr. ezredorvos, Vay gróf fő­hadnagy, Bellányi hadnagy, Schvanner állat­orvos és Adám tiszthelyettes. — Forduljunk mindig az első forráshoz. Ha valahol, ugy bizonyára helyén van ez az osztálysorsjegyek beszerzéséuél. Habár ugyanis az osztálysorsjáték rendkívül nagy nyerési esé­lyeket nyújt és — mint ez be vau bizonyítva — ezreket jólétre, sőt nagy vagyonhoz is jut­tatott, a sorsjáték intézménye mindennek da­cára föltétlenül megkívánja, hogj r a sorsjegyek teljesen megbízható helyről szereztessenek be. A sorsjegy vásárlónak megnyugvással kell birnia arra nézve, hogy az eladó részéről történő hi­bákért — a mi különféle okból könnyen elő­fordul — az eladó nyeremény esetén bármely összegű kárért képes legj'en teljes szavatos­ságot, vállalni ; az ily tévedésekért t. i. első sorban az eladó felelős. Hogy tehát a vevő minden tekintetben megnyugvást találjon, ajaul­juk mint a legmegbízhatóbb beszerzési forrást, a »Nemzeti Pénzváltó Részvénytársaságot* (Budapesten, Haas-paiota), mely az ország leg­nagyobb osztáiysorsjegy-elárusitó helye. E tár­saság osztálysorsjegyeket eredeti árakon (után­vét mellett is, ad el, még pedig teljesen költ­ségmentesen ; sorsolási jegyzékeket ingyen küld szót; nyereményeket azonnal, titoktartás mel­lett bármely összegben kifizet. E mellett a leg­nagyobb biztonságot, tehát minden irányban előnyöket uyujt s mi egy előkelő intézettől, miut a »Nemzeti Pénzváltó Részvény táraság«, várható is. — Ismerkedési est. Szépen sikeiült ismer­kedési estélyt rendezeet, e hó 27-ón a helybeli gazdasági intézet hallgatósága az sAmazoni szálló nagytermében. Az estélyen megjelent élén az intézet igazgatójával a teljes tanári kar. A nagy terem színültig megtelt az örökké vidám praxikkal. Az általános jókedvet ugyancsak fo­kozta a cigányzene nem egy csárdása, mely mellett pompásan Ízlettek Bozzay uram kitűnő konyhájából kikerült ételek. A második fogás­nál felállott Mátéfy Andor Ill-ad éves hallgató, mint az ifjúság elnöke, köszönetet mondva az igazgatónak s a tanári karnak, szíves megjele­néséért, majd az ifjúsághoz fordul, figyelmeztte társait feladatukra s azon hálára, melylyel az igazgatóság s a tanári karnak tartozik, mondván: »Hisz oly kincset adnak ők nekünk, melyet Istenen kívül tőlünk senki el nem vehet.» Buz­dítja társait: szeressé* támogassák egymást, miut jó testvér a testvért E lelkes s éljenzéssel fogadott beszéd után Csanády Gusztáv dr. igaa­gató állott fel szólásra. Elsőben 'is az ifjúság­nak mondott köszönetet a tanári kar nevében a szíves meghívásért, majd pedig az ismerkedési est céljait fejtegette. A népszerű igazgató él­jenzéstől sűrűen megszakított beszédét Stummer I. éves hallgató, mint az első évesek elnöke si­került beszéde követte. Ö is köszönetét fejezi ki a megjelent igazgatónak és tanári karnak, majd

Next

/
Oldalképek
Tartalom