Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-09-30 / 39. szám

6 = KÖZGAZDASÁG BALATON VIDÉK IRODALOM A .,Pillangó" e heti számából. Az isi-ólából: Tanitó. (magyarázva) S nagy eiővel folyt a harc mindkét részről, midőn hirtelen egy szózat hangzott Mayer ne vigyorogjon folyton ! Gyöngéd célzás. Szobaúr. Ugyebár kérem, Ön tagja az állatvédő egyesületnek ? Szobaasszony: Eltalálta, de hát honnan tudja ? Szobaúr: Az éjjel vettem észre! Naivitás. — Orvos ur kérem, kinn az előszobában van egy siketnéma ember, aki azt mondja, hogy Önnel beszélni szeretne. A kis művésznő. Margitka : (ki egy gyászindulót hall, felkiált) : Ah ! ! ez semmi, ezt én is tudom még pedig sokkal gyorsabban is játszani ! Nem elég. 1900. szeptember 30 ditott meg pár hó előtt Kompolthy Tivadar tengerész nőtársunk, ki a magyar tengerészeinek, külső kereskedelmünknek s külügyi érdekeinknek évtizedek óta legagilisabb publicistája. Az uj vállalat „Fiume" cimet visel, minden füzetében (mely a londoni ,,Grrafic"-hoz hasonló) pompás képeket hoz, a magyar tengerpart é.s a tengerészet köréből. Rendkívül érdekes közleménj'eiben a külső kereskedelem s az üt világrészben élő kivándorlott magyarság dolgaival foglalkozik oly intenzive, hogy minden száma a legérdekesebb külföldi magyar élményekkel van tele. Magyar tengerészek albuma cimü frnppaas érdekű rovatában, a magyar tengerészkapitányok arcképeit, életrajzait, s tengeri világutazásait irja le oly élénk stj'llal, hogy 'szinte szemünk előtt látjuk lefolyni a tengerészélet minden varázsával — borzalmával. Az eddigi füzetekben Magyar László az első magyar tengerész s bihéi királ}', — Klein A. aradi származású volt khinai hajóparancsnok, az ,.Adria" tengerhajózási társulat főfelügyelője, — Peterdi István v. francia révtiszt, most a ..Petőfi" kapitánya, — Nagy Iinre v. angol hajóparancsnok, n.ost az „Adria" tengerészeti főtisztje, -— Kardos László fiumei révbiztos, az olasz tengerészeti vitézségi éremmel kitüntetett életmentő magyar kapitány; s Varga Tibor magyar tengerészkapitány arcképeit s érdekes éleményeit közölte a „Fiume". A ,,Fiume" előfizetési ára csekély : egy évre () forint, félévre 3 frt. s az összeg a szerkesztő nevére cimzendő Fiúméba. Minden müveit családnak és olvasókörnek meg kellene rendelni e rendkivül diszes és érdekes folyóiratot. A szüret.*) A legelterjedtebb nálunk a szüretelésnek azon módja, hogy a szüretelők korán reggel hozzálátnak a fürtök leszedéséhez egy e célra jól, vagy rosszul kiélesitett késsel, a fürtöket sajtárba, vagy melencébe gyűjtve a csöbörbe átöntik s ebben csömöszölő, vagy muszoló bottal a szőlőt összezúzzák ; ezt azután csübörrudon két férfi a présházba viszi, hogy abból a mustot zsákokban kitapassák, a törkölyt pedig kipréseljék. A szüretelők együvé szedik az érett, rothadt, penészes és éretlen fürtöket. Legkevesebb megy a jól megérett, vagy kissé töppedt szemekből a csöbörbe, a legédesebb bogyókat rendesen a szüretelők fogyasztják el s itt kell keresni egyik főokát annak, hogy a kisbirtokosok mustja s az ebből készült bor nem oly jó, nem oly zamatos mint azoké, kik a szüretelés alatt a szőlő evését, csipkedését nem engedik meg. Itt emlitem fel azt a rossz szokást is, hogy a szedők munka közben kenyeret esznek. A kenyármorzsa könnyen a szőlő közé hull és bele kerül a mustba s a bor megromlásának, sayanyodásának ez a gondatlanság egyik fóokozója. Minden tapasztalt ember tudja i-zt, hogy a savanyu kovászszal dagasztott tésztától savanyu lesz a kenyér is s minthogy minden kenyérben van egy kevés olyan élesztőféle, mely a cukrot savanyu anyaggá változtatja, könnyen belátható, hogy kevés kenyérmorzsa is a bor megromlását idézheti elő. Szigorúan el kell tehát azt tiltani, hogy a szüretelők és préselök munkájuk közben kenyeret egyenek. A kisgazdák azon örömét sem hagyhatom szó nélkül, hogy a harmattal telt fürtöket kedvteléssel szedik le, de még egy kis eső miatt sem hagyják abba a szüretet, mert hát azt mondják : több borunk lesz ! Az igaz, de ha minden fürt szőlővel annyi csepp esővizet viszünk a vederbe, a hány bogyó vau a fürtön, alaposan felhígítjuk a mustunkat s a helyett, hogy abban 18°/

0 cukor lenne, a harmatos, vagy esős időben való szüreteléssel csak olyan mustot fogunk szűrni, a melyben csak 12—14% cukor lesz, de felhígulnak még a többi értékes alkatrészek is. Nem várhatunk tehát ilyen — csalfa gondolkozással — vizzel megszaporiott mustból sem jó, sem erős, sem tartós, sem zamatos bort. De még az is megesik — tudnánk rá példákat is felhozni — hogy a megszorult szőlőbirtokos kevés termését azzal szaporítja, hogy a mustját vizzel felhígítja. 1 hektoliter mustba beleönt egy, vagy két sajtár vizet ; ez már aztán szándékos csalás, a mely miatt az illető termelőt igen súlyos büntetés érheti, mert a megvizezett bort a borvizsgáló állomásokon a vegytani tudománynyal fel lehet ismerni s az ilyen gazda az 1893. XXIII. törvénycikk értelmében 50 koronától 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és ezen felül még két hónapig terjedhető elzárással büntettetik. A must és bor megvizezése tehát szigorúan tiltva van, mert az illető nem csak maga ellen vét, de árt az egész hegyközségnek, elrontja borvidékének jó hírét, mert elmaradnak a borvásárlók oly vidékről, a hol a mustba vizet öntenek. *) Csanády Gusztáv dr., „Útmutatás a must és a bor okszerű kezelésére c. könyvéből." Szerkesztői izenetek. Ia. Sst.-Grót. Szép igyekezet. Üdvözlet. B. Lelle. Az egyik dolog uem képezi hir tárgyát, másiknál meg a kárvallott nem volt megnevezve. T. Szántó. Politikai agitáciát, mivel lapunk nem politikai, mellözünk. Csupán a tényeket soroljuk fel, politikai pártállás nélkül. Kupavári. A legutolsó is be van számítva. További barátságára is számitunk. F. Mihályfa. Óhaja szerint cselekszünk. Pista: Hurrá.... Éljen . . . leégett az iskola. Jani: Mit ér az ? a tanitó uem égett el! Indoklás. Alkalmazott: Főnök ur bátorkodom 14 napi szabadságot kérni üdülés céljából. Főnök: Micsoda? Hiszen alig egy hónapja három hétig beteg volt ; hát nem üdült akkor eleget ? Kavicsok. Nagyon resteljük, ha azt mondják, hogy az ősapánk négykezü állat volt.. . . Hát még ó hogj^an pirulna, ha látná, hogy az unokái jó része még csúszó — mászó — Az angol bur háború, a khinai bonyodalom, az olasz király meggyilkolása, mind olyan világesemények voltak, a melyekről teljesen kimerítő, részletes tudósítást csak olyan nagy terjedelmű napilap tudott olvasó közönségének adni, aminő hazánkban egyedül az „Egyetértés". Az immár 34-ik osztendeje fennálló „Egyetértés", a külföldi lapok nagyságában jelenvén meg nemcsak a belföldi, hanem a külföldi fontosabb és érdekesebb eseményekről is a legkitűnőbb, bő tudósításokat adja. Az egész magyar olvasóközönség tapasztalhatja azt évek hosszú sora óta, hogy az „Egyetértés" ezen a téren valóban versenyen kívül, egyedül áll a napi sajtóban. Párját ritkítja az „Egyetértés" abban is, hogy az országgyűlési tudósításaiban pártkülömbség nélkül nagy részletességgel közli a szónokok beszédeit. Politikai értesülések dolgában is mindig elöl járt az Egyetértés. S a ki az „Egyetértésire fizet elő, az a legkiválóbb szépirodalmi élvezetet biztosítja magának és családjának. Az „Egyetértés" regénycsarnokában vagy a legkitűnőbb idegen írók fordított regényei jelennek meg, vagy magyar iróink jeleseinek gárdájából ir valamelyik regényt a lap számára. Tárcarovatát ismert nevü írók látják el s Eötvös Károly, a legmagyarabb iró a kinek eddig közölt tárcái hihetetlen sikert értek el, egyedül az Egyetértésbe írja tárcáit. A lap vezére Eötvös Károly, főmunkatársa Kossuth Ferenc, felelős szerkesztője Dienes Márton. Az uj évnegyed küszöbén az Egyetértés kiadóhivatala (Budapest, IV. papnöveldeutca 8 sz.) szívesen küld mutatványszámot annak, a ki címét egy levelezőlapon beküldi. Az Egyetértés előfizetési ára 1/

i évre 10 korona, 1 hónapra 3 K. 60 í. Fiúméban rendkivül érdekes folyóiratot inMikor lesznek a képviselőválasztások ? Ez a kérdés egyre jobban izgatja a kedélyeket. Némelyek azt mondják, hogy még a tél folyamán, mások, a beavatottabbakszerint tavaszkor. De oszlattassék fel a képviselőház bármikor, annyi már is kétségtelen, hogy ily nagyarányú, izgalmas képviselőválasztásunk rég nem volt, aminőnek ez mutatkozik. De az is bizonyos, hogy a „Budapest" pol. napilap, mint a múltban. ezúttal is ki fogja venni bő részét a választási háborúból. Máris gyűjti az arcképeket hogy a választó közönséget |ne csak a jelölt urak viselt dolgaival, hanem hü arcképmásával is megismertesse. Ám a „Budapest" más tekintetben is folyton-folyvást azon igyekszik, hogy a magyai olvasóközönség páratlanul álló nagy rokonszenvét, amely negyedszázados pályafutásán állandóan kiséri, továbbra is megtartsa s öregbítse. Tagadhatlanul megbízható, élénk, jól szerkesztett 48-as újság. Vezércikkeit legtöbbnyire orsz. képviselők irják, köztük Kossuth Ferenc a függetlenségi párt elnöke. Hírei frissek, tárcarovata változatos; folyvást két érdekfeszitő regényt közöl egyszerre. Vasárnaponkint pedig ,,Uj Budapest" cím alatt humorisztikus mellékletet csatol a főlaphoz s e vicclap taláuymegfejtői közt, a jutalom könyveken kívül még egy-egy Jósziv-sorsjegyet sorsol ki. Ha még tudjuk, hogy a „Budapest" minden rendes előfizetője újévkor egy 1901-re szóló diszes naptárt kap egészen ingyen, — ugy nem csodálkozunk rajta, hogy a „Budapest" a legolvasottabb és a legelterjedtebb napilapja hazánknak. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona, félévre 12 korona, negyedévre (i korona, egy hónapra 2 korona. Mutatványszámokat bárki ingyen kaphat. A megrendelések, előfizetések a „Budapest" kiadóhivatalához, Budapest, IV., ker. Sarkantyus-utca 3 sz. a. intézendők, A Zenélö-Magyarország zongora és hegedű zenemüfolyóirat most megjelent XVIII.-ik füzete a következő értékes zenemüujdonságokat közli: Lengyel Miksa „Duhaj nóták" (s Fekete báránynak nincsen édesanyja, Árendás ur adjon pálinkát.) Yom Ch. „Leányúlom, Backfischchens Tráume, Valzer intermezzo" Hartl Henrik „Szeretlek én — Ich liebe dich" — dal. Haffcíaii Kjizolf „Bölcsődal Wiegenlicd" sálon darab. Ily gazdag tartalommal jelenik meg a Zenélő Magyarország minden füzete. Evenkint 24 fiiz. minden füzet 10—10 oldal tartalommal a legjobban megválasztott kiváló sikerű újdonságokból összeállítva jelenik meg. Előfizetési ára egész évre 242 oldal tartalomra 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona. Egyes