Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 26-52. szám)

1900-09-09 / 36. szám

6 — Bolanden összes munkái (1040 iv, 29 önálló munka) 29 egész vászonköfcésben, 85 forint helyett 12 frt 50 kr., és cróm színben tüzaranyozással 105 frt helyett 27 frtért, már csak tíz példányban van meg. Bolanden 23 önálló munkája fűzve csinos borítékban 50 frt helyett, 5 frtért küldétik meg (van 100 példány). A pénz beküldése alkalmából kérjük megírni a hajó vagy vasútállomást, hova a könyveket küldjük. Szent Missiók Gondnoksága Budapest, II. Kapucinus-zárda. — A buza, rozs, árpa és zab várható termésének kimutatása vármegyénk területén julius 30-án a hivatalos adatok alapján: búzából várható termés 555.733 q., rozsból 480 926 q., árpából 210.715 q. zabból 134.430 q., vagyis öszszesen 1,381.774 q., amely a mult évi 1,422.988 q., terméssel szemben 42.214 q , termés csökkenést tüntet fel. — Vizbe fult. Lakatos György szepetneki lakós 1 ós fél éves György nevü fia f. hó 3-án magára hagyatván, vizbe fult. A szerencsétlenséget a szülők vigyázatlansága idézte elő. — A mulatság vége. Szemecz István perlaki lakos a korcsmában annyira mulatott, hogy hazatértében az utcán elaludt ; felébredése után észrevette, hogy zsebórája eltűnt. A csendőrség a káros örömére a tettest Klucsárics Lakács perlaki cseléd személyében kiderítette. — Tüzek. Zala-Szántón a község tulajdonát képező cseléd lakásban belülről tüz támadt, és azt a szomszéd házzal s három melléképülettel együtt elhamvasztotta. A kár 1290 korona értéket tesz ki. A házak biztosítva voltak. — Monostor-Apátiban Vajai József ós Magyar József közös lakóháza leégett. A kár 500 koronára tehető. — Óhajtanék németajkú katholikus családnál, a hol a társalgás németül foly, kosztot, szállást venni. Választ következő cimrekérek: „GAZDÁSZ", Pötréte, Zalamegye. IRODALOM A Zenélő Magyarorszag a világversenyen — a párisi világkiállításon egyedül képviselte az olcsó és kiváló jó zenét, mert mint modern zenét közlő zenemüfolyóirat egymaga áll Európában — s mint ilyen a Bronz éremmel lett íitüutetve. A most megjelent szeptember elsei 17-ik füzet ismét a legszebb zeneujdonságokat közli úgymint: I. Balassa L. Kálmán »Napsugaras a falunak* cimü magyar dalát. Ábrányi Cornél »Az árva lány panasza« sálon darabjat. Ili. Bokor József a »Száz 'iba egy sorban < szerzőjének »A kis Pauui« cimü kuplettjét. IV. Cipollore Alfons »Helena« polka mazurkáját. Ily gazdag tartalommal jelenik meg a Zenélő Magyarország minden füzete. Evenkint 24 füzet minden tüzet 10 — 10 oldm tartalommal, a legkiválóbb sikerű újdonságokból. Előfizetési ára egész évre 224 oldal tartalommal 12 korona félévre 6 korona, negyedévre 3 korona egyes számok ára 60 fillér. Előfizethetni a »Zenelö Magyarországi (Klökner Ede) zenemükiadóhivatalábau Budapesten, VI. kerület Csengeri-utca 62 a., honnan jegyzékeket ingyen s bermentve küldenek. Esterházy mint király. A mikor nagy Napoleon Ausztria ellen viselt háborút, kiáltványt bocsátott ki, arra hívta fel a magyarokat, hogy rázzák le az osztrák igát, sőt néhány diadalmas csata után komolyan foglalkozott az önálló független magyar királyság fölállításával. Szokástól eltérően nem saját emberei közül ültetett volna valakit a magyar trónra, hanem fölajánlotta a koronát Esterházy hercegnek, a ki azt azonban nem fogadta el, s a nemzetbon sem keltett viszhangot a fölkelésre hivó kiáltvány. A háború Ausztriával s mondhatjuk, egész Európával folyt tovább. Ezt a korszakot tárgyalja most az a nagyszabású diszmü, melynek gyönyörűen illusztrált IV, ós V. füzete már megjelent. Az egész történelmi munka cime : »Magyarország a XIX. századbam, Írásban ós képekben, szerkesztője és kiadója Pálffy Ferenc budapesti ügyvéd, a ki óriási munkát végzett az adatok gyűjtése, az anyag meg válogatása ós a remek szép illusztrációk megszerzésével. Valóban diszmüvet kap az előfizető, a ki füzeten. BALATONVIDEK kint összegyűjti s igy alig érezhető pénzöszszeggel szerzi meg, mert a havonkint megjelenő füzetek ára 1 korona. Az egész világ történelmét öleli föl a munka, visszapillantást vetve az ó-kortól kezdve minden jelentősebb eseményre s ezzel párhuzamosan tárgyalva a XIX. század történelmét érdekes, vonzó ós tárgyilagos előadásban. Hogy némi fogalmat adjunk az érdeklődőknek. fölemlítjük, hogy az utolsó füzet 45 sziuben nyomott illusztráción kivül XIII. Leó pápát adja mümellékletül. A diszes mü iránt érdeklődök forduljanak Pálffy Ferenc cimére : Bpest, VII., Erzsébet-körut 29. Ki akar újévre egy szép naptárt ? A ki akar : az fizessen elő a »Budapest« képes napi lapra, amelynek minden rendes előfizetője újévkor egy diszes kiállítású számos képpel ellátott gazdagtartalinu naptárt kap egészet díjtalanul. A Budapest egyébként is érdemel a pártolásra' Egyik legrégibb, legelterjedtebb ós legolcsóbb napilapja hírlapirodalmunknak. Alkalomszerű képekkel 14 —16 oldalon, sőt ünnepnapokon három ivben 24—30 oldalon jelenik meg. A Budapest vezércikkeit többnyire orsz. képviselők irják, köztük Kossuth Ferenc a xüggetlensógi és 48-as párt nagynevű vezére. Hírei frissek ós megbízhatók. Állandóan kót érdekfeszítő regényt közöl, s az egyik lapszámozva könyvalakban jelenik meg. Egyszóval a Budapest olyau megbízható, változatos s jó magyarlap, amelyet örömmel olvashat bárki. Elöfizetesi ára egy hóra 2 korona, negyedévre 6 korona, félévre 12 korona, egész óvre 24 korona. Az előfizetéseket a Budapest kiadóhivatalához (Budapest, IV. Sarkantyus-utca 3 sz. a.) küldendők. Kozma Jánoskeszthelyi születésű zentai tanítónak »Agglegények Regénye* cimü, vaskos kötetből álló regénye jelenleg Budapesten az • Európa irodalmi ós nyomdai részvénytársasági nyomdájában nyomás alatt van. A munkát a «Képes^ Családi Lapok< szerkesztője bírálta s azt jónak, szépnek s érdekesnek találta. Előfizetési ára 2 K. 40 f. Szerző a tiszta jövedelem 10, azaz tíz százalékát a budapesti »Ferenc József Tanítók Háza< részere ajanlja fel. A mü tekintse a kedvező bírálatot a jövődelméből befolyt célt a közönség támogatasát méltán megérdemli. A szépségápolás titkai címen egy igen csinos kiállítású es a tisztelt hölgyeket érdeklő mü jelent meg, melynek útmutatása alapján minden hölgy saját maga otthon készítheti el szépitő ós illatszereit, mi csak néhány fillérjébe kerül és hatása mégis biztos.. Azonfelül tartalmazza a bajnak és arcúak ésszerű ápolását ós utmutatást bármily szépség hiba (foltok, arcszörök kiütések stb.) alapos és ártalmatlan elmulasztására. A könyv ára 1 K. (levélbélyegekben; és kapható a szerzőnél Stettuerné Toronyai Rákóczy Karolinánál Sopronban. KÖZGAZDASÁG Előkészület a szüretre. A must hibátlan erjedésének, a bor fejlődésének és jó minőségben való eltartásának első és legfontosabb feltétele a tisztaság- Ez okból O D mielőtt a szüretet megkezdenők, rendbe kell hoznunk a pincét, a présházat és mindazon eszközöket, melyek a szüret idejében használtatnak. Nagyon elterjedt az a rossz szokás, hogy a boros pincébe rakják el a zöldséget, burgundi répát, savanyitott káposztát, ecetes uborkát, tejet, friss vagy füstölt liust, és sok más rothadó, vagy penészedő anyagot, melyek a pince levegőjét megfertőzik, bűzös, rothadt szagot terjesztenek s különféle penészek képződésére alkalmat szolgáltatnak. Ezek aztán a hordó nyílásain, sőt a hordó dongáin keresztül a hordóba jutnak és borbetegségeket, ecetesedést, megsavanyodást idézhetnek elő, a bornak dohos vagy penészes szagot adnak s a bort elrontják. Ezeket az anyagokat tehát a boros pincéből el kell távolítani. A hordók oldalait, leginkább alsó dongáit s a gántórfákat, a reájuk rakodott penesztől, arra v

aló erős kefével alaposan meg kell tisztogatni, a pincét ki kell söpörni és jól ki kell szellőztetni, a mi természetesen néhány napot vehet igénybe. Ha már a pince levegője egészen szagtalan és tiszta, következik a hordók és kádak 1900. szeptember 8. belső felületének megvizsgálása, azaz annak megitélése, vájjon a hordónak nincs-e rossz szaga, vagy nem penészes e a belseje. Nyissuk fel tehát a hordó aknáját (száját) és szagoljunk bele : ha annak tiszta vagy kénezésre emlékeztető szagát érezzük, a hordó valószínűleg jó ; de megeshetik, hogy egy igen vékony rétegű és csak itt-ott mutatkozó fehér szinü penész a hordónak nem ad még rossz szagot, de a bort már elronthatja. Meg kell tehát minden egyes hordónál győződnünk annak tisztaságáról olyképen, bogy egy kis darab kénszeletet (einslag) meggyújtva vas sodronyon a hordóba eresztünk; ha az tovább ég, ugy a hordó teljesen penészmentes és a must, vagy a bor befogadására alkalmas, — ha azonban a kén a hordóban elalszik, ez annak a jele, hogy a hordó belseje penészes. Ily

ren hordóba mustot, vagy bort fejteni nem szabad. Némelynek ezen ugy segítenek, hogy a hordó csapszögét és akonáját kiveszik s a hordót 1—2 óráig nyitva hagyják, ezen idő alatt a hordó friss levegővel megtelik ; a kén most már jól ég a hordóban. Ám de ezzel a penész nincs eltávolítva s a hordó most is csak penészes maradt s még nem használható. Az üres hordók tisztántartása. Tapasztalásból tudjuk azt, hogy a hordó, ha csak kevés bor marad is benne, ecetes, vagy penészes lesz s igen sok vesződséggel jár az ilyen hordók tisztogatása; azért valahányszor a hordóból a bort lefejtjük, tisztára ki kell azt hideg vizzel többszörösen mosni s minden seprőrészt, vagy üledéket alaposan kiöblögetni, azután kicsorgatván a vizet, a csapszöget be kell jól verni, a hordót arzénmentes kénszelettel ki kell kénezni és kénezés után azonnal jól beakonázni. A kénezésre igen célszerű a kénező akona, mely azért igen ajánlható, mivel az el nem égett kén nem csepeghet a hordó fenekére, azt pedig minden boros gazda tudja, hogy ha a kén a hordóban felszaporodik, a must forrása alatt a bor záptojás-szagot kap, melytől igen nehezen lehet megszabadítani. ' Az üres hordókat havonta be kell kénezni. mert különben, kivált nedves pincékben, a hordó könnyen penészes lesz. Gyakran kénezett hordókat, mielőtt azokba mustot, vagy bort fejtenénk, hideg vizzel töbszörösen ki kell öblögetni, mert a gy akori kénezés a bort savanyúbbá teszi. Penészes és ecetes hordók megtisztítása. Penészes hordókból a penészt egyszerűen hidegvízzel, vagy kiíorrázással nem lehet letisztogatni, hanem ki kell venni a hordó egyik fenekét s a penészt meg az alatta levő borkövet ós egyéb lerakódást arra alkalmas vakaró vas eszközzel le kell vakarni egészen a fafelületéig, azután gyökéi-keiével alaposan le kell kefélni s hideg vizzel jól kiöblögetni, utána forró vizzel a hordót meghengergetni s végül ismét hideg vizzel kimosni. o o ~ o A fedelét hasonló megtisztogatás után a hordóba vissza kell helyezni s aztán a hordót ki kell kénezni. Sokan a penészes hordókba forró vizet öntenek, mely kisebb hordókban a penészt ugyan elpusztítja, de azt idézheti elő, hogy az igen penészes hordókban a penészszag beveszi magát a hordó iájába, s penészszagu lesz tőle a must s a bor is. Nagyobb penészes hordókat az előbb leirt módon kell megtisztogatni, de semmikép ' sem ajánlható az az eljárás, hogy az egyik fé- neket kivéve, szalmát égessenek el a hordóban, mert az igy származó füst ugy beveszi magát a fába, hogy attól több éven át.füstös izü lesz az ilyen hordóban tartott bor. Az ecetes hordókat hasonló módon kell megtisztogatni, azon külömbséggel, hogy ezeknél minden hektoliter forró vizben 4 kilogramm jegeces szódát oldunk fel és előbb ezen szódaoldattal áztatjuk ki az ecete's hordót, azután gondossan forró vizzel, utóbb hideg vizzel kimossuk, mindaddig, mig a hordóban már legkisebb ecetes szag érezhető. Szerkesztői izenetek. P. J. Tördemic. 1900. évre tisztában van. T. Egerszeg. Meg vagyunk nyugtatva O. Zenta. Mindsn kívánságod szerint történik. T. Füred. Az ünnep miatt a lap korábban jelént meg, igy dolgozata jövőre marad. Levél megy. i „Szeretnélek." Gyenge dolog. ' „Elmegyek még." Nem üti meg a mértéket. Ke® > és benne a költészet. Színtelen, prózai minden sora.