Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-27 / 21. szám

é BALATONVIDEK 11)00. május 27 magával, hogy majd ketten koldulnak s a keresményen Magyar Jánosnéval osztoznak. Ezután Magyar Jánosné vádemelő kihallgatására került a sor, ki az általános kérdések során elmondja, hogy 32 éves. özvegy, 7 gyermek anyja s hogy napszámmal keresi ke-nyerét. A részletes tárgyalás során vádlottal szemben azt állítja, hogy nem ismeri, az elvitt tárgyakat nem adta oda és hogy gyermekét tudta és beleegyezése nélkül vitte magával. — Megesküszik vallomására, hogy nem volt otthon, mikor vádlott a gyermeket elvitte és hogy nem adta oda az elvitt ingóságokat ? — Nem esküszöm, mert az olvasó társaságtagja vagyok. — De meg kell. hogy esküdjék, a mit mond arra ! — Vallásos vagyok, nem esküszöm. Es most jött az egész tárgyalásba egy hatalmas fordulat, mi egyedül az Isten félelmén való hiten alapul. Elnök figyelmezteti vádlót, ugy esküdjék, hogy annak alapján elitélik vádlottat, de jegyezze meg, hogy az Isten számon kéri, ha mást magáért ártatlanül megbüntetünk. — En nem bánom akármit tesznek velem — ha meg kelí lenni — elmondok mindent ugy, a hogy történt. Igenis otthon voltam s én engedtem el vele a leánykát. Az abroszt is én adtam rá, hogy a januári hidegbe meg ne iázzék, a tarisznyát is én adtam, de a csizmákat tudtomon kivii.1 i'itte el. A mit adtam, azt nem koldus asszonynak, hanem a leánykámnak adtam. 0 azonban nem koldult, hanem Petesházára ment a leánykával, tőle mindent elszedett és magával vitte, a leánykát pedig ott hagyta egyedül. Ezen vallomás után sem vádló, sem védő nem kívánták a meghiteltetést. Védő kéri az orvos szakértői véleményt vádlottra, a mennyiben elmekórosnak és epilepsziában szenvedőnek vallotta magát. Szakértők: Gráner Adolf dr. és Tliassy (-iábor dr. semmi oly tünetet nem észleltek 2 hónapi megfigyelés alatt, inel}' az elhatározást, vagy a meggondolt cselekvést korlátozná. Vádló a gyermekrablás vádját ezek után elejti, de a lopás vádját fenntartja. A törvényszék az esküdtekhez intézendő kérés formulázására visszavonulván, a kérdést megállapitotta. E szerint bűnöse Harmath Szekér — Rozi abban, hogy f. évi január 17-én Magyar .Jánosné birtokából annak beleegyezése nélkül 11 kor. 150 fii. ingóságot azért vitt el. hogy azokat eltulajdonítsa. Igen vagy nem ? Ezután a vád és védbeszédekre került a sor. Az esküdtszék vádlottat felmentette s igy a törvényszék meghozta az Ítéletet, mely szerint vádlott azonnal szabadlábra helyeztetett. Közvádló az itélet ellen semmiségi panaszszal élt. Második- nap. Negyed 10 órakor Elnök a tárgyalást megnyitja. Ezen tárgyalásra a törvényszék a következően alakult meg. Elnök: Staniszlavszky Adolf, szavazó bírák : Rohonczy István. Skodav Aurél, a vádhatóságot dr. Réffy Zoltán, a védelmet dr. Hajós Ignác ügyvéd Képviselték. A vádlottak padján Bogár Károly vegenyei születésű, 34 éves, nős, jelenleg csehi lakos ül, ki gróf Andrássy széchi-szigeti uradalmában mint erdöőr volt alkalmazva s a kit a vádhatóság szándékos emberölés bűntettéért állított az esküdtszék elé. Vádlott előélete bűntelen, sőt a targyalas folyaman a vedelem részéről beterjesztett bizonyítvány szerint kifogástalan előéletet és működést tanúsított. Ezután felolvastatik az esküdtek névsora, kik közül mai napig hiányzik Lányi Kálmán. A jelenlevő 29 esküdt közül a mai napra kisorsoltattak visszavetés nélkül: Kovács Mihály, Handler Gusztáv, Bezerédi Elek, Braun Oszkár, Semetke József, Csutor Jár'os, Szalay Bálint, Czeclimeister Viktor, Pozsonyi József, Varga Antal, Pozsogár Gyula, Csepregi Gábor, pótesküdtnek: Jusztusz Izidor. Kisorsoltak helyüket elfoglalván egyenkint letették az esküt, miután felolvastatott a vádirat, mely szerint vádlott f. évi január 8-án Horváth István iklódi legényt szánd'i. ;an agyonlőtte. Vádlott a következően adja elő a történetet: Emlitc uü^úii a munkásokat este kifizette és elment az erdőbe szétnézni. Innen 7 óra körül haza indult. Utja Durgó Ferenc pincéje mellett vezette el, hol Durgó és a meglőtt Horváth együtt boroztak, kik őt észrevették és behívták. Ő elővette a kenyerét s abból közösen ettek, miközben egy kancsó bort megittak. Ekkor haza indult, de társai nem akarták engedni. S mihelyt az ajtón kilépett, Horváth utána ment egy bottal s kiabálta, hogy ma ott hal meg. Majd a bottal hozzá kezdett ütni, mit a fegyverrel hárított el. Dulakodás közben megfogta a fegyver csövét s a hogy a bottal hozzá ütött, a ravaszt találta, a fegyver elsült s Horváthot agyonlőtte. Ezután a helyszíni szemle és a boncolási jzkv. olvastattak fel. A boncolás Horváthot szívbajosnak találta. Ezután a főtanut Durgó Ferencet hallgatták ki, ki Bogárra terhelően vallott. Azonban védő és elnök több ellenmondásba zavarták, például: .Józanok voltak, mikor Bogár a pincébe ment ? — Igen. — Hány liter bort ittak meg? — Nem tudom. — .Józanok voltak s mégse tudja v y p Ezután még vagy 22 tanút hallgattak ki, kik közül a 11-ik Zokoli Mihály a közönséget véletlenül megnevettette, melyért az elnöki rendreutasitás sem maradt el. Ugyanis az általános kérdésék során a következő feleletet adta: — Mi a foglalkozása ? — Polgármesterség! — Talán földmives ? — Igenis az. A tanuk legnagyobb része vallomására esküt tett, de meglátszott, hogy ezek az esküt nem becsülik annyira, mint a tegnapi tárgyalás vádlója. Védő ügyvéd nagy része ellen semmiségi panaszszal élt. Majd a íegyverszakértők hallgattatak ki. s miután elnök elrendelte, hogy Kohonczy hiró vezetésével délután 2 órakor a börtön udvarán kísérlet tétessék a fegyver jelzett módon való elsütésére, 1 órakor a tárgyalást felfüggesztette délután 3 óráig. Délután fél 4 órakor a tárgyalás megnyittatván, a próbalövésekről felvett jzkv. felolvastatott. Ezzel a kísérlettel a mai tárgyalás is jelentékeny fordulatot nyert, a mennyiben kézzol foghatóan beigazolást nyert, hogy vádlott csakugyan ártatlan. Majd a vád és a védbeszédek megtartására kerülvén a sor, közvádló kénytelen a vádat elejteni. Az elhunyt apja azonban a vádat fenntartotta és .">00 frt. kártérítést követelt vádlottól. Igy tehát az esküdtszéknek még is csak ítéletet kellett hozni, mielőtt dr. Hajós Ignác tartotta meg, minek kihirdetését a szándékos emberölés vádja alól egyhangúlag felmentette. Azután az elnök jelentette, hogy csütörtökön az ünnepre való tekintettel tárgyalás nem lesz, hanem pénteken 9 órakor folytatódik, mikorra kéri az esküdteket teljes számban megjelenni. llannadil: nap. A tárgyalás 10 órakor vette kezdetét. A törvényszék ugyauugy alakult meg, mint a megelőző nap. kivételt a védelem képez, a mennyiben ma annak képviselője dr. ubersohn Mór. Az esküdteknek 27 tagja van jelen, kik közül a mai tárgyalásra kisorsoltattak : Kayser Vilmos, Szalay Bálint, Czeclimeister Viktor, Bezerédy Elek, Semetke József, Marton Kálmán, Csepregi (iábor, Eitner Sándor, ifj. Kiss József Pozsogár Gyulát védő vissza vette. Vádlott Paásika .János gyertyánosi születésű, csentei lakós, 32 éves, nős, iskolát nem járt egyén, ki gyilkosság büntette miatt áll az esküdtszék előtt. Megjelenését tekintve : kifejlett, középtermetű, szőke, ruhája kopott, arca halvány, szomorú tekintetű s mintegy nem látszik tudatában lenni a vád nagyságának. Általában inkább szánalmat keltő alak. A hozzá intézett kérdésekre értelmesen felel s elmondja, hogy a mult év május havában ment apósához Horváth Józsefhez lakni, a kivel előre békességesen élt, de az öreg később arra biztatta, hogy a feleségét, vagyis saját lányát verje el, a mibe nem egyezett bele, miért az öreg állandóan üldözte, gyanúsította, rágalmazta. F. évi január 29-én azzal vádolta, hogy a búzáját ellopta. Közben elmondja, hogy legény korában kocsis volt, a mikor egy barátja azt a tanácsot adta, hogy vegyen arzént s azzal kenje a lovak zabláját, mitől azok szépek lesznek s jobban mennek, a mit Regedében be is szerzett. 0 azonban nem tudta, hogy ez ölő méreg, hanem csak azt, hogy hánytató szer s épen ezért, hogy az öregnek kellemetlenséget szerezzen, vagyis meghánytassa, mézes tormán egy tengeri szem nagyságút beadott, mitől rosszul fett január 29-én s febr. 21-én meghalt. A bélrészeken vegyvizsgálat ejtetett, de mérgezés konstatálható nem volt, mert időközben a testből eltávolodott. Orvos szakértők, mint boncolok dr. Király Mór és Metzger Samu dr. a halál közvetlen okául a gyomor és béldobot mondják, a mit szerintük mérges anyag okozott. Kihallgatott a törvényszék 8 tanút, a kik inkább az öreg régebbi beteges, tüdőbajos állapotáról tanúskodtak. Ezzel a bizonyító eljárás kimerittetvén, elnök cl. u. 3 órakor a tárgyalást felfüggesztette. Délután az esküdtszékhez felelet végett intézendő kérdések megszövegezésére került a sor. Majd a közvádló tartotta meg vádbeszédjét, mit Obersohn dr. védő beszédje követett, miután az esküdtszék visszavonult határozathozatalra. A határozatot Csutor Jáuos esküdt hirdette ki, mely szerint a szándékos emberölésben bűnösnek mondta ki, hétnél több igennel. A szavazatokat igazoló irat alaki hibával birt, mennyiben azon nem volt feltüntetve, hány szóval hozták a határozatot. Elnök elrendeli az ismételt visszavonulást s a számok határozott feltüntetését. Vádlott bevezettetik s az esküdtszék határozata felolvastatik. Közvádló kéri a büntető törvéuykönyv 278 és 279. szakaszai alkalmazását egyúttal vádió és védő több enyhitó körülményt ajánlnak a törvényszék figyelmébe. A törvényszék kihirdeti az Ítéletet, mely szerint vádlott a büntető törvénykönyv 278. szakaszába ütközött, éri fogházra Ítéltetett. HÍREK. — Személyi hir. Gráf Festetics Tassilo ur ö excellenciája családjával együtt szerdán keszthelyi kastélyába visszatért, honnét szombaton Bécsbe utazott. — Kránitz Kálmán kánonok, tötHuielügyelö a héten meglátogatta a zalavári bencéseket és Szabó Antal szent-györgyvári esperes plebáuost Szént-Györgyvárról a csurgói esperesi kerületbe akart menni, hogy a püspököt, bérmautján kövesse, de e szándékában meggátolta öt hirtelen reker'tsége, mi miatt kénj telen volt Veszprémbe visszatérni. A veszpremi püspök bermautja. Hornig Karoly báró f. hó 22-én kezdte meg bérmautját legelőször Mura-Kereszturon szállt ki, hol Viasz Nagy-Kanizsa vidéki főszolgabíró fogadta rövid beszéddel s fényes bandériummal kisérte az apátsági lakba. Az apátsági templomban Peller apátplébános a szomszéd papságtól környezve az Ur zsámolyához vezette á püspököt. Kíséretében voltak Jánossy Gusztáv dr. címzetes püspök, Néger Ágost u apárkanonok, Simon püspöki titkár. Röviddel megérkezése után a püspök a papság tisztelgését fogadta, hol jelen voltak a szomszédos szombathelyi egyházmegyéből Berkovics József szepetneki plébános káplánjával s a kerületi papság nagyrésze. Másnap Hornig báró harangzngás között diszbandériumt.ól kisérve Beleznára indult az id. Zichy Ödön gróf által tervezett s felépített remekművű templom felszentelésére. A gróf által felépített templom 80.000 forintba került s az esslingeni (Württemberg) templom mintájára készült eredeti gót stílben. A remekmű megtekintésére s felszentelési ünnepére az egész vidékről nagyszámú közönség jött össze. Többek között a gróf Somssich-család tagja is. Aldozócsütörtökön Mura-Kereszturon volt az idei első bérmálás, hol másfélezren részesültek a szentségben. Itt a vidéki, a zágrábi s szombathelyi papság szép számmal volt képviselve, a mi mindenesetre a püspök iránt tanúsított tiszteleten kívül a Pelier apát iránt tanúsított szeretet jele volt.