Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-27 / 21. szám

1900. május 2

0. BALATONVIDEK 3 Kettőn áll a vásár: a közönségen és a színpadon! Külföldi uraságok ütöttkopott darabjaiba jár-e tovább is, vagy a .legújabb franciaszabásu, ideális művészi darabokban gyönyörködik s élvezi a költészet s romanticismus ősrégi, de mindig ifjan gyöngyöző forrásait. Mii cor az ember a vigan csörgedező patak, tiszta, üde forrásaiból iliatik, nem kívánkozik a pocsolya miazmás állott vize után ! Ep érzékű, tiszta látású ember legalább nem! Terjedjen Thalia csarnokaiban is a hamisítatlan költészet üde, éltető, erősitő levegője s merjük hinni, hogy a közönség kedvvel és lelkesedéssel fogja felkeresni e légkört, mert üdülni, erősödni, a jó és szép győzelmén lelkesedni, a bünhödéseken pedig okulni kiván ! A sokáig száműzött s mesterségesen elhomályosított idealizmus csillaga messze földön ismét fölragyogott, bogy sugarai hozzánk is elhassanak rajtunk: a közönségén es a színpadon áll! Vasúti közgyűlés. A keszthely-bal.-szt.-gj'örgyi b. ó. v. részvény társaság május. 26-án tartotta közgyűlését, a. városház nagytermében Nagy István elnöklésével. Az elnöki megnyitó titán előterjesztetett az igazgatósági jelentés, melyből a következőket emeljük ki : A lefolyt év üzlete nagyon örvendetes jelenségekben bővelkedik, amennyiben vasutunk üzemében, valamint annak megnyitása óta elmúlt 11 óv alatt, ugy ezen 12-ik évében sem fordult elö baleset, az üzleti viszonyok pedig rendkívül kedvezőieg a'akultak és évi mórlegünk tetemes nyereséget tüntet fel. Ugy a személy,- valamint az áru szállítás lényegesen emelkedett oly annyira, hogy a megszaporodott kiadások mellett is az előző évihez képest lényeges jövedelem többletet eredménjezett, mezekről az alábbiakban számszerűleg is beszámolunk, megjegyezvén, hogy 8, magyar és osztrák vasutak a korona értékű számítást már 1899. január 1-én életbe léptetvén, ehhez mi is csatlakoztunk, minek folytán az előterjesztető zárszámadások ós azzal összefüggő statisztikai átnézetek is korona értékben vannak szerkesztve. A szemétszállításnál az 1898. évben érvénybe lépett menetár-felemelós azou belj-i érdeknek, melynek szolgálatára vasutunk első sorban van hivatva, meg nem felelvén, az igazgatóság inditt.atva érezte magát,, hogy 1899. június hó 1-től a magasabb menetárak leszállit.ása szempontjából, az eddig beszüntetett, mérsékelt áru menettérti jegyeket ismét érvénybe léptesse és a vásárjegyek árát 60 fillérről 50 fi.lérre leszállítsa, mely utóbbi intézkedem — amennyiben minden ily vásárjeg}

7 után 4 fillér bélyegilletek és 9 fillér szállítási adó fizetendő, ugy, hogy ezen menetterti jegyért csak 37 fillér a nszta bevétel —• eléggé bízói' iija, hogy vasuttérsaságunk feladatának ismer) a helyi érdeket kellő figyelemben részesíteni. Az áruforgalom mely az előző évvel szemben 3637 tonnával emelkedett, azon örvendetes tényt látszik beigazolni, hogy vidékünk a szőlők reconstruálása folytán ismét, jobb helyzetbe fog jutni, amennyiben a lefolyt évben, dacára a borüzlet országszerte felpanaszolt pangásának, ezen árucikkből 1213 tonnával, vagyis 121 kocsirakománynj'al több szállíttatott, mint az előző évben ós e mennyiség egészen a kivitelre esik, mig a behozatal a mult évi 24 kocsirakománynál több a lefolyt évben sem volt. — Felemlitendőnek tartjuk még, hogy az egyéb árunemeknél a szállított többletben gabona 328, kőszén 400, kavics 320, liszt 263 só 306, fa 373 és fűszer 167 tonnával szerepel. A mult év folyamán a kereskedelemügyi m. kir. Miniszter ur O Nagyméltósága rendeletet bocsájtott ki, melylyel vasúttársaságunknak kötelességévé tette az alkalmazottak részére nyugdíjintézményt létesíteni, mi ellen ugyan egész erőnkből és több ízben felfolyamodással éltünk, kifejtve, hogy vasutuuk csekély terjedelménél és magánjellegénél fogva, valamint tekintettel arra, hegy e vasút egy kisebb körre szorítkozó közönség áldozatkészségének köszönheti csak létesítését, mely közönségnek a viszonyokból önként folyólag csak igen csekély kamatoztatással szolgálhatunk törzsrészvényeik után, — nem vagyuuk abban a helj'zetben, hogy folyó jövedelmünkből a nyugdíj alaphoz szükségs összeggel járulhassunk. Mindezek dacára kör,élességünkké tétetett a nyugdíjról való gondoskodás ós ezek után kénytelenek voltunk a. nj'ugdijszabályzatot megalkotni, mely az 1900. év elején érvénybe fog lépni. Minthogy ez intézmény — tekintettel azon körülményre, hogy

T az alkalmazottak nyugdíjigénye a már betöltött szolgálati évekre is viszszabat és a vasúttársaság a szabályzat 3. §-a értelmében ugyanolyan összeggel járul a nyugdíjalaphoz, mint a minőt az alkalmazottak fizetnek, — e teher megoszlása szempontjából szükségesnek véljük már az 1899. évi tiszta jövedelemnek egy részét a nyugdijalaphoz utalni, mely átutalás a feloszlási javaslatunkban bennfoglaltatik. Ez összeg azonban egyelőre egy külön tartalékalapot, fog képezni, mely nagyobbmórvü, előre nem látott hozzájárulás esetére, a szükséghez képest lesz felhasználandó. Áttérve zárszámadásaink részleteire, van szerencsénk jelenteni, miszerint, a lefolyt óv 21896 kor. 61 fill. tiszta nyereséggel záródott, tehát az 1898. évi 17763 korona 96 fillérrel szemben 4132 korona 65 fillérrel emelkedett,. E többletből esik az előző évinél nagyobb nyereményáthozatra 1230 koroca 48 fillér, a szeraólyszállilásra 1417 korona 98 fillér, a podgyász,- gyors- és teheráruszállitásra 4598 korona, 50 fillér, mig a különféle bevételeknél 23 korona 39 fillér csökkenés mutatkozik. — Ezen összegek egyenlegként, 7223 korona 57 fillér növekedést tüntetnek fel. A mig a fentiek a szállítási üzlet egész vonalán teljes volt a fejlődés, a kiadások majdnem valamennyi szakaszai kevésbé kedvezően alakultak, amennyiben végösszegük az előző évihez képest 3090 kor. 92 fillérrel magasabb, mely összegnek egybevetése a fenti 7223 korona 75 fillér jövedelem szaporulattal, a kitüntetett 4132 korona. 65 fillér tiszta jövedelem emelkedést eredményezni. A kiadási többlet az eg}'es szolgálati ágakra következőkép oszlik meg : a) Központi igazgatási költségek 95 K. 54 f. b) Pályafelügyelet és pályafenntartási szolgálat 399 K. 74 f. c) Forgalmi és keresk. szolgálat 684 K. 81 f. d) Yonatmozgósitási és jármüfenntart. szolgálat 2394 K 43 f. É>) Pályaudvarok közös vitele és használata 279 K. 49 f. f) Különféle tulajdonkép nem üzleti kiadások 372 K. 01 f. g) Elsőbbségi részv. törlesztésnél 200 K. — f. Ezek szerint a kiadás : 3090 K. 92 f. A jármüvek fenntartásánál a lefolyt; évben a személy- ós posta-kocsik nagyobbmórvü javítása 1400 korona több kiadást igenyelt. Mielőtt a lefolyt óv tiszta nyereségének lelosztására vonatkozó javaslatunkra áttérnénk, megomlitendőnek tartjuk, miszerint az 1895. évi nyereségből 6000 koronával alkotott megújítási és fentartási alapból 1896. évb^n 1200 koronát használtunk fel rendkívüli fentartási kiadások fedezetére,-miért, is szükségesnek véljük ez összeget a rendelkezésére álló nyereségből ismét eredeti rendeltetésére visszahelyezni. Előre nem látott kiadások fedezésére szolgáló, de ez idő szerint csekély tőkeállománynyal biró tartalékalapunknak 2000 koronári leendő kiegészítésére 692 kor. 46 fii., betegsegélyző alapunk a lefolyt évben teljesen kimerülvén, ehhez is 500 koronát kérünk utalni. Ugy a nyugdíjintézményre, valamint, a megújítási és fentartási a tartalék ós betegsegélyző alapra vonatkozó előrelátó, de szükséges gondoskodásunk mellett is azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy törzsrészvényeink után az eddigi 4 korona osztalékot hozhatjuk javaslatba. Ezek után a felügyelő bizottság által felülvizsgált mérleg szerint rendelkezésre álló 21,896 korona 61 fii. tiszta üzleti eredmény hovaforditása iránt szerencsónk van a következő felosztást javaslatba hozni ; a) 206.000 korona forgalomban levő elsőbbségi részvény alapszabályszerü 5 és fél %-os osztalék 11,330 K. — fii b) 224,000 korona törzsrészvénytőke 2°/

0-os osztaléka ' 4480 » — » c) A megújítási és fentartási alaphoz csatolaudó 1200 « --• < d) A nyugdijalaphoz való hozzájárulás címén alkotandó külön fartalék alapra 2000 « — « e) A betegsegélyező alapra 500 « — « f) A tartalékalaphoz csatolaudó 691 * 46 c g) Az 1900-ik évre át viendő a maradván 1694 « 15 < Összesei, : 21,896 K. 61 fii. A mérlegben kitüntetett 1270 drb. törzsrészvénynyel szemben a fenti felosztási javaslatban csupán 1120 drb. vxn felvéve, mivel Zalavármegve birtokában levő 150 drb. törzsrészvény «tz egyezmény értelmében ez idő szerint osztalékra igényt nem tarthat. A felügyelő bizottság jelentése szerint az 1899. évi számadás kiadási tételeit minden okmányával, a számadási főzárlatot, valamint a nyeremény- és veszteség számlát behatón megvizsgálta, azok az üzleti könyvekkel egyeznek ós mind a kereskedelmi elveknek, mind a törvény követelményeinek megfelelnek. A közgyűlés az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság részére a felmentvényt megadta s ezzel a közgyűlés véget ért. Esküdtszéki tárgyalás. A zala-egerszegi kir. törvényszéknél a második évnegyed esküdtszéki tárgyalásai f. hó 22-én kezdődtek, melyekről tudósítónk a következőkben számol be : Első nap 1 4 10 órakor az esküdtszék a nagy tárgyalási teremben helyét elfoglalja, miután megjelenik a törvényszék, mely a következőképpen alakult meg. Elnök : Staniszlar.czkg Adolf, szavazó bírák : Skodát/ Aurél és Eohonczg István. A vádhatóságot Béjfy Zoltán dr. kir. ügyész, a védelmet Berger Béla dr. kirendelt ügyvéd képviselték. Elnök elrendeli Harmatit- — Szekér — Rozi elővezetését, kinek gyermekrablással vádolt bűnügyében a tárgyalást megnyitja. Vádlott az általános kérdések során elmondja, hogy körmendi születésű, 63 éves, napszámos, illetőleg munka hiányában koldulással foglalkozó, büntetett előéletű. A büntetésekből két rendbelit beismer, de a törvényszék egy harmadik büntetést is beigazol. Ezek szerint lopásért háromtízben mintegy hat évi fegságot ült. Az általános kihallgatás után elnök felöl vassa n. kisorsolt esküdtek névsorát. Hiányzanak : Czechmeister Vince ós Lányi Kálmán. Utóbbi távolmaradását igazolta, előbbire a törvény idevágó rendelkezései alkalmaztatnak. A jelenlevő 28 esküdt közül kisorsoltattak : Braun Oszkár, Hajdú Sándor, Eitner Sándor, Forintos Ferenc, Deák Mihály, Simon Zsiga, .lusztusz Izidor, Vértesy Sándor, Yelics János. Hoffman László dr., Marton Kálmán, Semetke József. Sirokay Ferenc, Csutor János, helyettes esküdtnek Ársi Gyula, kik közül közvádló visszautasította Deák Mihályt és Vértesy Sándort. A ki nem sorsoltak eltávoznak, a kisorsoltak az esküdtek padjában helyüket elfoglalják és egy

Tenkint leteszik az esküt. Megidézett tanuk : Magyar Jánosné, Varga Pál és Varga Katalin jelentkeznek. A részletes tárgyalás során felolvastatik a vádirat, mely szerint vádlott Magyar Jánosnétól 11 korona 30 fillér értékű apróságot lopott és Katalin nevü leányát elrabolta. Vádlott a bűncselekményeket részban beismeri, ele a lopás és rablás vádját tagadja. Szerinte Magyar Jánosné beleegyezésével vitte a leánykát- el, az apróságokat, nevezetesen egy pár csizmát, két tarisznyát és egy abroszt szintén Magyar Jánosné adott neki. O a leánykával és nevezett tárgyakkal Petesliázára _ ment, hol az ingóságot magához vette és a leánykát egyedül ott hagyta. A leánykát azért vitte volt