Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-20 / 20. szám

BALATONVIDEK 1900. május 20 gyermekei segélyezése iránt — minélfogva az JEötvös alap® alapitó tagjai közé 400 koronás alapítvánnyal belép. Tárgyalt még a közgyűlés több — ben­nünket kevésbbé érdeklő — községi ingatlan szerzési s eladási, valamint, községi számadási, ugy a vármegye egyes alapjaira vonatkozó számadási ügyeket s ezzel az ülés a délutáni órákban véget ért. A csónakázó egyesület közgyű­lése. A keszthelyi csónakázó és korcsolyázó egyesület e hó 13-án. délután a városház ter­mében Csanády Gusztáv dr. elnöklete alatt gyű­lést tartott. A mult évi közgyűlés jegyzökönyvének felolvasása után elnök jelenti, hogy az igaz­gatóválasztmány a mult évi közgyűléstől nyert megbízatásának mindenben eleget tett, a tá­madásnak. költségvetésnek és leltárnak kinyo­niatását azonban az egylet pénzügyi viszonyai nem engedték meg. Az egylet 20 éves fenn­állásának megünneplésére a vigalmi bizottság társasvacsorát rendezett. Ezt megelőzte az egylet 20 éves történetének ismertetése, amit az egylet helyiségben az elnök méltatott dí­szes közönség jelenlétében. Ugyanezen ünnep­ség alkalmával Két uj hajót és hat uj szan­dolint bocsátottak vízre. Az igazgatóválaszt­mány és különösen a vigalmi bizottság azon volt, hogy az egyleti tagoknak és fürdőven­dégeknek kellemes szórakozást szerezzenek. A nyári évad alatt az egylet heljisége igen élénk volt; a kedvezőtlen időjárás folytán azonban na­gyobb kirándulások nem történtek és ez az oka annak, hogy csőnakázási dijakból kevesebb volt a bevétel, mint a mennyi előirányozva volt. A korcsolyázásra az idén sem volt kedvező az idő. Az egyletnek 89 hetybeli alapitó és 60 évdijas tagja van. Végül sajnálattal jelenti Huszár Károly ig. választmányi tagnak, Braun Pál, Mesterich Elek, Szegleth Mihály és Víinsch Ecrenc alapitó tagoknak elhalálozását. Illés Ignác dr. igazgató választmányi tag, mint a vigalmi bizottság elnöke jelenti, hogy a vigalmi bizottság a mult nyáron 3 midatságot rendezett. Először az egylet 20 éves fennállásának megünneplésére társasvacsorával egybekötött táncmulatságot. Ennek nem volt jövödelnie, mert a belépő-dijakból a társasva­csora és zene költségeit fedezték. Másodszor tűzijátékkal és velencei éjjel egybekötött mu­latságot rendeztek, melynek tiszta jövedelméből első sorban a vigalmi alapot egészítette ki, ;a fenmaradt 108 frt 60 krt pedig beszolgáltatta az egylet pénztárába. A harmadik mulatságot a fürdővendégek kívánságára, azok közreműkö­désével a gyermektelep javára rendezték. En­nek 324 frtnyi tisztajövedelméből 250 frt a gyermektelepnek, 60 frtot a helybeli iskolának, 14 frtot az irg. nővérek iskolájának adtak. Bemutatja azután a takarékpénztárba helyezett vigalmi alapról szóló betéti kön}'vecskét mely 620 K. 76 fillért tüntetett fel. Kéri, hogy ezen ősszegből 20 K. 76 fii. az egylet pénztárába utalványoztassék. A közgyűlés a vigalmi bizottságnak és különösen a bizottság ügybuzgó eluökének hálás köszönetet szavaz sikeres munkálkodá­sukért ; a 20 K. 76 fillérre vonatkozólag pedig azt határozta, hogy az egy esetleg felmerülő nagyobb rendkívüli kiadás fedezetéül továbbra is maradjon a vigalmi bizottság kezelése alatt. A pénztáros felolvasta a pénztár helyzetét, melyből kiemeljük a következő tételeket: 1. Mult évi pénztármaradvány 89 frt 32 kr. 2. Alapítók tagdijakból 260 frt. Évdijasok dijakból 180 frt. 4. Intézeti hallgatók tagdí­jakból 112 frt. 5. Idéuyjegyek dijakból 96 frt. 6. Mulatságokból 163 frt 60 kr. 7. Hajózás és csónakázás 567 frt 35 kr. 9. Vitorlázás után 84 frt 20 kr. 10. Különfélékből 20 frt 94 kr. Összesen 1801 frt 41 kr. A kiadás beleszámítva a 134 frt 85 kr pónztármaradványt, ugyanazt az összeget teszi ki Ezután következett a tisztikar, az igazgató választmányi tagok s a számvizsgáló bizottság­tagoknak. valamint a vigalmi bizottság elnöké­nek mégválasztása. A tiszti karba újból a volt tagok választattak meg. A közgyűlés a jövő évi költségvetését 3249 kor. 70'fillérben állapitatta meg, A köz­gyűlés az elnök indítványára, miután az egyen­súlyt a költségvetésben csakis a fedezeti tételek emelésére és a szükségletek mérséklése által le­hetett létrehozni a legszigorúbb takarékosságot kér a tisztikarnak, mint általában az egylet ta­goknak ajánlja a taggyüjtést. Végül Magasházy Antal dr. indítványozza: 1. hogy az egylet leltára egy bekötött könyvbe vezettessék s ez az egylet helyiségében köz­szemlére kitétessék, hogy az egylet pénzügyi viszonyainak kedvezőbbé tétele céljából a vi­galmi bizottság jövőre a mulatságokat csakis az egylet javára rendezze. A közgyűlés mind a két" indítványt határozattá emelte. Ugyan­csak az ő indítványára a közgyűlés az elnök és tisztikarnak fáradozásáért jegyzőkönyvi kö­szönetet nyilvánítva a gyűlés véget ért. Buc uestély. Tizenhat évvel ezelőtt, midőn a honvéd­huszár zászlóalj Keszthelyre bevonult, általános volt az öröm és lelkesedés, hogy végre az ide­gen ajkú katonaságot az édes, mag3ar nyelven beszélő honvédség íogja felváltani. Apraja, nagyja ?ietett fogadtatására, a város is küldöttséget menesztett a határig. Végre megérkezf.ek a da­liák, élükön egy itju hadnagygyal, a ki a kül­döttség ékess/avu szónokának beszédére igazi ma­gyar őszinteséggel, lelkesedéssel válaszolt ugy, hogy a jelenlevők rokonszenvét mindjárt az első pillanattól kezdve biztosította maga számára. Ez a fiatal hadnagy Tantossy Sándor volt, a ki kevés megszakítással, a melyet, felsőbb ki­képeztetése vett igénybe, az egész 15 évet vá­rosunkban töltötte és ezen idő alatt polgári és katonai erényei által nemcsak a város, de az egész vármegye tisztelését, becsülését kiérdemelte. Őszinte, keresetlen modorával megkedveltette magát mindenki előtt és mint. jó barátot becsül­ték mindenütt. El lehet róla mondani, hogy a egtöbb esetben O volt az a kapocs, a mely a polgári elemet a katonasággal egy befűzte ós megteremtette azt a békés egyetértést, a mely a kettő között feuáll mai nap is. Nem csoda tehát, hogy fájdalmasan lepett meg mindenkit az ö átbelyezt.etésének híre, mert barátjai igazi jó barátot, a város hü fiát vesz­tette el benne, hisz ő maga mondotta : »oly nehezen búcsúzom, mintha a szülői háztól kel­lene távozuom,« épen azért tisztelői, jó barátai ki akarván mutatni iránta viseltető szeretetüket, f. hó lG-áu este társasvacsorát rendeztek tiszte­letére a Kaszinó helyiségében, a melynek min­denkor lelkes tagja, éltető eleme volt. Ott lát­tuk összegyűlve az 3 barátait a városból és a vidékről, hogy tőle elbúcsúzzanak. Dezsényi Árpád dr., a társaskör elnöke emelte először poharát, beszédében hiven tolmácsolta a jelen­levők érzelmeit és a szép beszéd hatása alatt nem egy szemben láttunk könyeket csillogni a távozó jó barátért. Tantossy Sándor meghatot­tan köszönte meg a tisztelet ily fokú nyilvánu­lását ; majd Lénárd Ernő szólott, mint a ki 16 évvel ezelőtt üdvözölte öt a város határánál, azután pedig Neumark Béla dr. méltatta a tá­vozó érdemeit. Mi is ez alkalommal mondunk bucsut tá­vozó jó barátunknak ós azt hisszük, hogy a közóhajnak adunk kifejezést, a midőn azt kíván­juk neki és önmagunknak, hogy távolléte ne legyen sokáig tartó, hanem jöjjön ismét, mi­előbb vissza körünkbe, legyen vezetője, lelke annak a katonaságnak, a melyet ő vezetett be először városunkba, a melyet luven, becsülete­sen szolgált 15 éven át városunkban. Addig is kisérje őt a távolban az Eg áldása ós barátai­nak szeretete ! A helybeli tisztikar előző este rendezett bucsulakomát távozó bajtársa tiszteletére az »Amazon« szálló dísztermében. nyára elhatározta, hogy az intézet nagynevű alapítójának, Bamassetter Vincének, emlékét emléktáblával örökíti meg. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter engedélyének kinyerése után a tanári kar az intézet volt és jelenlegi tanít­ványaihoz fordult kérő szóval, hogy a költsége­ket összegyűjtse. A kellő összeg csakhamar egybegyűlt, az emléktábla elkészült s ennek ünnepies leleplezése május 15-én, Bamassetter Vince boldog nejének névnapján ment végbe. Az ünnepély előtt reggel 9 órakor a plébánia templomban gyászmise volt a Bamassetter-pár lelki üdveért. Innen ugy a reáliskola, mint a többi intézetek tanulói s nagyszámú közönség a zöld ágakkal, nemzeti lobogókkal díszített iskolaudvarra vonult. Az ünnep^vt Pósa Lajos Ima ciinü dalával nyitotta m o a reáliskolai if­júság, majd Kellcmen Károly dr. igazgató rö­\ id lendületes beszédben ismertette az ünne­pély célját. Erre az ifjúság Üdvözlőt énekelt, (lérecz Károly tanár pedig nagy hatást keltő beszédben emlékezett meg Sümeg nagy jótevő­jéről, Bamassetter Vincéről, élénken föstötte ál­dásos életét s a hála és kegyelet szép szavait szentelte emlékének. A közönség lekötött figye­lemmel hallgatta a szónokot s e közben lehullt a lepel a kapualj oldalfalába helyezett tábláról. Spitkó Lajos kerületi főigazgató az in­tézet igazgatójához intézett levélben mentette ki távolmaradását, egyúttal szép szavakkal mél­tatta az ünnepély jelentőségét s a hála és ke­gyelet érzelmével adózott Sümeg város nemes­lelkű fia és jótevője emlékének. Az ünnepély végső pontjául a növendékek a Himnuszt ad­ták elő, melyet a közönség kalaplevéve és állva hallgatott végig. Az igazgató néhány záró­szava után, a minden pontjában kitűnően sike­rült ünnepély véget ért. Megemlítjük, hogy a 130 cm. hosszú és 80 cm. széles, vörös márványtábla e föliratot viseli : Az Isten Dicsőségére-, A Haza Jurára, A Tu­domány Szolgálatára Aratott Reálislolát Fehérkő­aljai Ramassetter Vince Alapította 1857-ben. A Xemrslelkii Emberbarát Es Alapitó Tiszteletére 1900. Májas 10-én Ö Cs. És Ap. Kir. Felsége I. Ferenc József Dicső Uralkodása, Dr, Wlassics Gyula Vallás- És Közokt. Minisztersége, Spitkó Lajos Főigazgatósága, Dr. Kellemen Károly Igaz­gatósága Alatt A Tanítványok llálás Kegyelete E Márványtáblát Állította Emlékül. A tálát Penc Mihály sümegi kőfaragó ké­szítette. Műhelyének becsületére válik. T. HÍREK. Ramassetter emléktábla Sümegen. A sümegi áll. reáliskola tanári kara igaz­gatójának, Kellemen Károly dr.-nak inditvá­— Személyi hír. Báró Zech Arnold tá­bornok dandár parancsnok a napokban váro­sunkba érkezett és a helyben állomásozó hu­szárok felett szemlét tartott. — József főherceg Nagy.-Kanizsán. József főherceg folyó hó 16-án d. u. 5 órakor a prá­gerhofi gyorsvonattal — Varasdról jövet — Nagy-Kanizsára érkezett. A pályaudvaron Jan­kó vich László dr. főispán, Vécsejr Zsigmond polgármester, Bogyay Elemér főispáni titkár, festői diszmagyarban jelentek meg a főherceg fogadására; ott voltak továbbá Lengyel Lajos v. főjegyző, Deák Péter főkapitány, Viosz Fe­renc főszolgabíró, Püspök honvéd ezredparancs­nok ós több katonai méltóság. A főherceg első sorban is az ezred, — illetőleg állomás — pa­rancsnok jelentését, majd Jankovich főispán ós Vécsey polgármester üdvözlését fogadta. A fő­ispán a jelenlevő hivatalos személyiségeket a főhercegnek bemutatván, ő fensége ezek mind­egyikével melegen kezet szorított. József főher­ceg a főispán oldalán ós ennek négyes fogatán hajtatott lakására, az «Arany Korona* szállo­dába. A város lobogó diszt öltött, a k" ,_g pedig lépten-nyomon lelkes éljenzéssel fogadta egész útjában a népszerű főherceget — kinek kíséretében vannak : Braun alezredes, főparancs­noksági vezérkari főnök, báró Vécsey István h.-huszár-ezredes, parancsőrtiszt, zalavári Zurna Károly cs. ós kir. altábornagy 1 rületi parancs­nok, Nemes Ede alezredes, kerületi vezérkari főnök, Panos Alajos ezredes, a 82. h.-gyalog­dandár parancsnoka, Gfuggenberger Károly cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom