Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-08 / 14. szám

BALATON VIDÉK 1900 április 8. fakaszt ! Gúny t és szidalmat, bút és szen­vedést egyaránt tűrünk ; sár nem fog, rágalom nem boszant, ostor nem éget : virágvasárnap példája int. buzdít, tanít! S a hosszas méltatlan szenvedések végén lelkesítve int a diadal, a feltá­madás jele : meggyanúsítani, üldözni, gyalázni lehet az eszmét. megölni nem ! Sírjából kitör, virrasztó örei bárhogy sáppadozzanak ; uj, szebb életre támad, diadalmaskodik ! A mai, a földi allelujja elhangozhatik, az emberi dicséret szi­tokba fordulhat át : de a szenvedések árán megváltott győzödelem maradandó és igaz; a kalvária oldalán nyíló virág­nak nincsen sohase hervadása ! Neveléstani levelek. i. Tisztelt Asszonyom ! E napokban tanácsot kért Ön tőlem, mi­ként nevelje gyermekeit s felkért arra is, liogy szabjam meg egy csalhatatlan nevelési rend­szernek hatását, melyen belül Ön mozogni akar. A legnagyobb örömmel teljesítem kérését ; de megvallom, nagyon megnehezítette felada­tomat, a mennyiben jjtölem csalhatatlan nevelési rendszert kíván. A nevelési rendszer felöleli mindazon módszeres müveiereket, melyek a ki­tüzöH cél megvalósítására ós elérésére vezetnek. És mindazon müveletek, melyeket a nevelés feltételez, hatást gyakorolnak a gyermekre; csakhogy a gyermekek nem egyenlők, mert vannak tehetséges és kevésbbó tehetséges gyer­mekek és azért a nevelés által feltételezett mü­veletek a kívánt hatást minden egyes gyermek­nél nem idézhetik elő. Tisztán kiviláglik tehát, hogy a nevelési rendszer csalliatlalansága megtörik egy körül­ményen. melyet, egyéniségnek neveznek. Min­den gyermek képvisel egy egyént, ez azt jelenti, hogy vele születet,:, alaptehét.ségekkel és hajla­mokkal bír, melyek bizonyos ismertető jelük által eltérnek mindeu más gyermek alaptehetségeitől ós hajlamaitól. Ön tehát többet követelt, annál a mennyit nyújthatok; de ezen körülmény az an} a gondos gyöngédségének tudom be, l<í gyermekeinek sikeres nevelésére a legjoob, a legcélszerűbb, a legtökéletesebb — a csalhatatlan rendszert, válasz­tani akarja. Nagyon is hangoztatják hirneves pedagogusok, hogj' a gyermekeknek a legjobb csak elég jó, de kár, hogy ezt csak a tananyagra nézv'3 allithatják és nem nevelési rrndszerekre vonatkozólag is. A nevelési rendszerek küzde­nek jelenleg a tudományosság áráért; hogy melyiknek int a borostyán, még nem döit el. En nem is akarom e tudomágyos küzdelem el­döntését bevárni, mivelhogy tudom, hogy a gyermekek rendszeres nevelését nem lehet el­halasztani. Kijelentem, hogy nem minden nevelési rendszer jó, de mindamellett belátom, igen szükséges, hogy a nevelés rendszeres legyen. A gyakorlat igen gyakran akar bennünket arról meggyőzni, hogy minden rendszert nélkülöző nevelés alól kikerült gyermekből nemes jellemű, hires emberek váltak. Ezen tények ugyan ta­gadhatatlanok, de létrejöttüket tévesen fogják fel és magyarázzák, mivel nem mindig rendszer­telen nevelés az, mely olyannak látszik. A mi bennünket környez, mi lelkióletünket táplálja és eleveniti, az az őstermészet, mely örökös törvé­nyek szerint toly. Ezen törvények egyika a szabályosság törvénye, mely az úgynevezett természat.es fejlődésben érvényesül. Termé­szetes fejlődésnek volt egy olyan neve­leudö egyén alávetve. A bölcs természet volt az, mely határozott, jó alaptehetségekkel fel­ruházott gyermekat kitűnő rendszer szerint nevelte. Ön be fogja azt. látni, hogy ez c»ak liatá­rilag rendszertelen nevelés, de ezúttal be fogja látni azt is, hogy minden gyermeket nem le­hetne csak s a természetre bizni, minthogy minden gyermek nem lett megbizható alapte­hetségekkel felruházva, melyekben a jó és nemes csirája rejlik. Ezen fejtegetés talán bátort.alanitani togja Önt, asszonyom ! Ön talán jogosan fogja kér­dezni, vájjon nem nyujt-e a neveléstudomány a nevelés téren biztos garanciát? Vájjon a bámulatra ragadó tehetségek : a hires államfér­fiak, a lángeszű szónokok, a szellemes irók a hires ügyvédek ós orvosok, a korszikalkotó tudósok szellemi kincsei és önzéstelen jellemei csak a természetes véletleuuek szüleményei ós a gondolkozó, előrelátó, minden egyengető és a különféle akadályokat elhárító nevelésnek nem volna fö osztályrésze benne, vájjon nem sugár­zik ezen ország-világra kiható nimbusból semmi sem vissza a nevelés vezetőjére ? Asszonyom, ismerem eszmefuttatását, mely a csal ha lat, lan nevelési rendszert követelte ós azon veszélynek teszem ki magamat, hogy az in­diseretió vádjával fog On engem sújtani; de Isten látja a lelkemet, hogy nem t.ehet.ek egye­bet, mint, megmondani, mi igaz és való. »Lelki szemei előtt lebeg egy ragyogó es/.mekép, mely tökélyeivel a hírnév szárnyán bejárja a földi mindenséget. Ön eszközt keres csal Hatatlan nevelési rendszert, ennek megvaló­sítását saját gyermekeinél. Asszonyom, immár a régiek mondták : Nem minden kőből lehet Merkúrt faragni. A neveléstudomány képtelen annyi rész­letet rendszerrel előállítani, a mennyire az anyák­nak szüksége volna, de egyet nyújthat és ez csalhatatlan. Ezen rendszernek bűbájos hatalma az : hogj ha a gyermek alaptehetsógeihez ós irány­adó hajlamaihoz tervszerűen ós lelkiismeretesen alkalmazzák, neveljük bele a társadalom oly hasznos tagját, ki erejéhez és tehetségéhez képest, bárhol és bármikor elfoglalt, neki illő, rangú és rendű állásán rendeltetéseinek tökéletesen megfelelni fog és kötelességeit hívat.ásszerüleg pontosan ós lelkiisrnerst.eseu teljesíteni fogja. Egy természetesen beillesztett, szeme lesz a tár­sadalom nagy, de szerv-s láncolatának. Ha társadalmi főbűneim egyikét az őszin­teséget, zokon nem vtszi, a nevelési rendszer egyes mozzanatait fogom alkalomadtáu feltün­tetni, a 'neuuyiben e lap kerete megengedi. Fogadja tisztelt, asszonyom, mély hódo­i latom kifejezését­Maradtam kész szolgája Rt. mutatta azouban; hogy életveszélyes, merész rablásokkal biztositgatna jövő sorsát. Eddig juég mindig a vidéken történtek a rablások, azouban egy szép reggelre Kapós egy T jómódú gazdáját, rabolták ki. A gazda egyedül volt otthon. Éjfél tájban az ablakok b-törését hallja s a kinyitott ablakon egymás után négy bekormozotr, arcú ember jött be s mielőtt, a különben is gyenge ember meg­lepetéséből n agához tért volna, megkötözték ós kinzások közt pénzének átadására kénysze­rítő tr.ék. A gazdának két. felnőtt, fia volt, kik eslén­kint a lovakat a mezőkre hajtották. Azon éjjel az egyik fiu rosszul lett ós haza indult. Midőn a faluhoz ért, ugy éjfél utáni egy órakor, a faluból két emberi alakot látott kö­zeledni s hallotta, hogy beszélgettek. Mit sem gyanítva haladt tovább. A két alak lejebb tért, és észrevéve a közeledő alakot a beszélgetést abbahagyták. Hanem a fiu határozottan felis­merte a faluban sokat tartózkodó s házuknál is többször étkező Braun siketnémát. Milyen különös — gondolá — hogy ez a néma beszélni is tud. Bizonyosan tévedtem, a másik beszél­getett. S a mint visszafordult, látta is, hogy az egyik alak be is tért abba a házba, a hol a néma tartózkodott, mig a másik sietve ment ki a faluból. Midőn hazaért, még elég korán érkezett arra, hogy apját a megfuiadástól megmentse, — mert szája be volt tömve, — s a kötelékektől megszabadítsa. Reggel a rablást feljelentették. A vizsgálóbírónak azonban a kirabolt öreg semmi utbaigazitast nem tudott adui. Minden nyomozás eredménytelen voit. Pár nappal később Aczél egy magán tár­saságban azt hallotta, hogy valaki Braun némát beszélni hallotta. Megtudván, hogy a kirabolt gazda fia volt, felhiva'ta. A fiu elbeszélte a tapasztaltakat, ds hoz­zátette, hogy ő maga is azt hiszi, hogy té­vedett. — Melyik éjjel volt az ? — Midőn apámat, kirabolták. Másn.ip a némát, hivatta. A ucma leírta, hogy tényleg azon éjjel ö ugy 12 óra tájban érkezett haza a szomszéd faluból, egy az uton utolért idegenne], de útja nem a kirabolt gazda háza felé vezetvén el, mit sem vett észre. Ha t.udua valamit, szívesen megmondaná, hisz a ki­rabolt öreg neki igen jó embere. Acél szemét, azonban nem kerülte ki, hogy minden ujabb kérdésnél gyenge, futó pir vo­nult át, a néma arcán, s a kérdések előtt szokatlan figyelem látszik azon, mintha valami meglepe­téstől tartana. Egyelőre a további kérdezést, elhalasztotta, de meghagyta a némának, hogy másnap ugyan­azon időben jelenjen meg. A néma Ígérte s gyorsan eltávozott. Sietségében volt valatri a szökésből. Ez sem kerülte ki Aczél figyelmét,. — Majd meglátjúk, gondola, ha elmégy, majd visszahoznak. Csakugyan másnap nem jelent meg a néma, és jelentették, hogy a lakását, el is hagyta. Tehát megszökött. Köröztette, a körözésben jeleztette, hogy embere valószinüle<j más név alatt lessz, de minden nem adandó tartózkodási! és leíráshoz hasonló némákat kisérjenek be. Pár hét. alatt az ország minden részéből 5 siketnéinát állítottak elő s közte vala Braun ,s A izsgálóbiró üdvözló ismerősót s most rendszeres kihaigatáshoz fogott. Nem akarta megmondani, miért, hagj-t.a el a vidéket; hallgatott. A vizsgálóbíró egj-szer hátaniegé álla s elkiáltotta magát: te nem vagy néma, te csaló vagy ! A siket, néma meg sem mozdult, mereven nézett olőre. Ilyenre ő mindig el volt készülve. Hanem a vizgalóbiró a fül alatt, a nyakon észrevett egy kis megrándulást a mi váratlanul az ijedséget kíséri. Ugy van, ez egy csaló. Most sz^mbeállt vele, s rászegezve tekin­tetét szigorú hangon kérdé : Tehát nem akarsz beszólni ? ! Braun rábámult a biróra, hosszan nézett rá s aztán papirosra irta : miért haragszik nram ? Aczél felvett egy fejszót s odaadta az őrnek. — Mátyás ! ha ez az ember, mig ón hármat olvasok, meg nem szólal, üsse főbe. — Értem — felelt Mátyás és intett sze­mével. Egy _ olvasott a biró 1 Braun nyugodtan nézett a biróra ós várt. Az egyedüli elismert, kellemes izü. természetes hashajtószer a Kapható miért is általánosan kedveltté és rendkívül népsznrüvé vált. A biztos és tartós hatású Eerenc József vizet 10 világkiállításon 10 aranyéremmel tüntették ki és egy házban sem sza­badna hiányoznia. 4—123. Marton Mór, Wüiiseh Ferenc és Vas Sándor urak üzletében. Ferencz József keseriivizet

Next

/
Oldalképek
Tartalom