Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-04 / 5. szám

4: 1900. február 4. embernek se egy garasa a lárla fiában, se egy falat kenyere, egy szemernyi lisztje, egy szilánk fája . . ."Hej uram és én Istenem! nagy, mély­reható fájdalom ez. És mennyivel nagyobb ha a családnak valamelyik tagját láz gyötn, faj­dalom emészti és nem lehet gyógyítani — mert nem telik miből. A körutazások alkalmával a koroi vosok arra is kötelezve -"annak, hogy az általuk láto­gatott községekben levő vendéglőket, korcsma­kai, mészárszékeket, iskolákat, ruhákat, kereske­déseket, gyepmesteri telepeket, vágóhidakat, tisztaságuk ' iránt megvizsgálják, a netán tapasz­talt hiányokat és mulasztásokat az I. fokú ha­tóságnak bejelentsék. Ez kötelességük, De kérd­jük, "hányan, hány esetben tesznek és tehetnek ebbeli hivatalos kötelesságüknek eleget. Bizony kevesen. Mert van körorvos, kinek 15 és ennél több községe van, amelyeket meg freM látogatnia havonkint egyszer s a község birájánál levő el­lenőrzési naplóba ottlétét bejegyezni, mert kü­lönben fegyelmi vétséget követ el. Ha a meg­állapított 320 korona fuvarátalányból ki is futja a havonkinti fuvar — legalább is 3 kell min­den hónapban, a mi 20—22 koronát tesz ki — lehetséges-e, hogy mindent alaposan megszem­lélhessen. Ehhez minden községben legalább is két órai késésre van szükség; tehát télen, ha csak 4—5 községet látogat is meg egy nap. a lehetetlenséggel is határos, hogy a szemléket teljesíthesse. Marad tehát minden ugy, a hogy. Legfölebb úgynevezett „stichpróbát" tehet; eb­ben a hónapban egj'iket, a másikban másikat nézheti meg. A védliimlőoltás teljesitése iránt is törté­nik gondoskodás. Védliimlőoltás alá kerülnek az egy éven alóli gyermekek s a 12 éves tan­kötelesek. Ezzel elejét vette a hatóság annak, hogy himlőjárványok támadhassanak s azok a lakosságot megtizedeljék. Ennél a pontnál némi megjegyzésünk van. Az oltás foganatosítása tár­gyában kiadott belügyminiszteri utasítás ugy rendeli, hogy az oltások a községi elöljáróság s a lelkészből álló bizottság folytonos je­lenlétében eszközöltessék, s szigorúan ellen­őriztessék, kinek a gj'ermeke maradt el; ez pedig a hatóságnak föltétlenül bejelen­tessék. A kormányhatóságnak ezt az intézkedését sehol sem tartják meg megyénkben. Sehol nem jelenik meg csak egy szál kisbíró sem az ol­tásoknál. Az viszi el gyermekét az oltáshoz, a ki épen akarja, mert az elmaradottakat senki sem vonja felelősségre annál az egy oknál fogva, mert nincs ki feljelentse. Az oltó-orvos nem teheti, mert ezzel maga ellen zúdítja köre majd minden lakosságát s akkor szögre akaszthatja orvosi diplomáját. Az elöljáróság nem vesz részt az oltáson, nem vehet tehát tudomást arról, ki maradt el, ki nem. Itt tehát erélyes intézke­désre van szükség, hogy egyrészt a törvény rendelkezésének elégtétessék, másrészt, hogy a védliimlőoltás áldásaiban minden erre kötelezett gyermek részesüljön. Megyénk közigazgatási ha­tóságait ezennel fölhívjuk, hogy ismert erélyüket e téren is érvé^-esitsék. Humánusabb célt alig szolgálhatnak! A lakóhelyek légkörének tisztántartása céljából különböző, az egészségre ártalmas pos­ványoknak és mocsaraknak lecsapolását és ki­szárítását rendelte el a hatossá^'. Szigorúan el­lenőriztette, bog3 r egy-ugyanazon lakásban több család össze ne zsuf oltassék; fő­ként, hogy nagyobb uradalmakban ne forduljon ez elő. Ezeknek az ellenőrzéseknek folytatása még mindig kívánatos, S. 8. Kántorválasztás. A b. emlékű Molnár János halálá­val megüresedett keszthelyi kántori ál­lás betöltése a mult kedden, január 30-án ejtetett meg. Ez a nap nevezetes volt Keszthely kulturális történetében, nem­csak azért, mert az egész t országból a legnevezetesebb városok*' tehetsé­ges és nagy képzettségű orgonistái, kar­nagyai és zene-kapacitásai gyönyörköd­tették elragadó orgonálásukkal és éne­keikkel a kántorválasztó bizottságot és a templomban nagy számban megjelent értelmiségét, hanem azért is. mert e nap­hoz — a választás eredményét tekintve — zenei téren a városra messze kiható ese­mény fűződik. A pátyázaton részt vettek: Balog Ferenc conservatoriumot végzett kántor Uj-Kécskáról. Eckhard Antal t. képzői zenetanár Pécsről. Hannig Gyula kán­tor Pápáról. Kis Tertullián cons. végz. tanító Babotról (Sopr. megye). Matkovics Elek cons. végz. osztály-tanító Kapu­várról. Sámson György conserv. végzett egyházi orgonista Esztergomból. Straka Pius conserv. végzett egyházi karnagy Budapestről. Szögecly Endre zeneakadé­miai igazgató Szegedről. Veininger Já­nos conserv. végzett karnagy Kassáról. Zámbó Károly kántor Tatáról. A pályázókat Dunst Ferenc dr. apát­plébános, a választóbizottság elnöke, a választás reggelén 8 órakor a választó bizottság tagjainak egyenkint saját lakásán bemutatta, azutan a pályázók a templomban próbaelöadást tartottak Mátrav László veszprémi karnagy veze­tése mellett. Mindegyik pályázó orgonált, azután énekelt egy kedvenc és egy is­meretlen darabot, saját orgona kíséret­tel, majd idegen kísérettel. Amit a próbaelőadásokon hallot­tunk, részletes leírásába nem bo­csátkozunk, nem is bocsátkozhatunk, mert összehasonlításokat, elsőbbségi meg­különböztetéseket tenni nem akarunk. Altalános jellemzésül csupán annyit mondunk: annyi és olv nagy zenei ké­pességet, minőt e pályázat összehozott, nem hamar láthatunk. Kezük alatt az orgona hangja lélekrázó, magasztos volt, mely majd az égdörgés moraját, majd az angyalok dalait utánozta; hangjuk buzgóságra indított, mondhatjuk kö­nyekre fakasztott. A pályázók délben mindannyian az apátplebánosnál voltak ebéden, melyen nem hiányoztak a házigazda vendégsze­retetét kiemelő szebbnél-szebb felkö­szöntök. A választás délután 4 órakor volt az apátplébános házában, hol az elnök örömmel jelezte a teljes számban meg­jelent választó bizottságnak a pályázat eredményét s felszólította a tagokat vé­leményadásra, tnire Burány Gergely dr. főigazgató ama véleményének adott ki­fejezést, hogy a választásnál a kántori te­endőkre, a város igényeire, s a megvá­lasztandó egyéniségére való tekintettel óhajtja a választás megejtését, majd Mátrayt mint a választás művezetőjét véleményadásra kérte föl. Az ö szak­értői véleménye után első helyre egy­hangúlag Eckhard Antal pécsi képzői zenetanárt, második helyre Szögedy Endre szegedi zeneakadémiai igazgatót, har­madik helyre Straka Pius budapesti egy­házi karnagyot jelelték. Az apátplébános a jelelteket már fölterjesztette kinevezés, illetve megerősítés végett a megyés püspök­höz. Az első helyen jelölt Eckhárd An­tal kinevezése a napokban várható. Eckhárd személyében előzékeny, ked­ves modorú, tekintélyes alakú, sok ol­dalú zeneképzettségü, különösen az or­gonálásban utolérbetlen karnagyot nyer a plébánia és Keszthely városa, kinek zenei alkotó, szervező tehetségétől nagy szabású reformot várhatunk. Méltó elismerés illeti meg ezért a választás szellemi vezetőjét: az apátple­bánost, ki & m pályázat hirdetésével és a kántorválasztás körül tett megszorító intézkedéseivel a választásnak ily ered­ményt biztosított ! Kereskedők panasza. Az alább közlendő levél szolgáltasson ma­gyarázatot cikkecskénk -címéhez ; azt hiszszük ugyanis, utánjárásunk is arról győzött meg, hogy több keszthelyi kereskedő vetette már fel pana­szosan ugyanazt a kérdést, melyet a hozzánk intézett és itt szórói-szóra idézett levél fejte­get. Mielőtt azonban a dolog érdeméhez hozzá­szólnánk s nézeteinket a szőnyegen forgó kér­désben kifejtenők, lássnk magát a levelet! Tekintetes Szerkesztő Ur! Bizva a Balatonvidék ismert igazságszere­tetében, tisztelettel fölkérjük, legyen szivés e néhány sorunknak b. lapjában helyet adni. Alul­írottak, meg aztán többen is a keszthelyi keres­kedők közül, már többször tanácskoztunk a felől, hogy mi az oka, hogy a t. városi elüljáróság nem nyilvános árlejtéssel szerzi be a, városi hi­vatalnak vagy egyes közintézeteknek (sic! A szerk.) szükségleteit. Miért épen egyesek olyan szerencsések, hogy a t. városi elüljáróság csakis nálunk vásárol ? Hiszen a t. városi elöljáró­ság nem ipartestület, se nem kereskedelmi ka­mara. hogy talán ö határozná meg, melyik cég a szolidabb és melyik iparos készit jobb mun­kát ? neki, ha valamit vásárolni akar, árlejtést kell hirdetni és azután vegye meg a szüksége­seket ani'ál a cégnél, amely a legolcsóbb és legmegbízhatóbb ofíertet adja. Mert a t. c. vá­sárló közönséget is félrevezetik ezzel a szokás­sal, mivel az azt véli, hogy csak az a cég jó és megbízható, melynél a város is vásárol, a kon­kurrens üzlet pedig nem jó és nem szolid. Jól tudjuk mi azt. hogy az ilyen hatóság által való vételnél nem suk haszna van a kereskedőnek s épen ezért nem haszonért beszélünk, hanem azért, hogy egyesek kedvéért minket ne mel­lőzzenek s üzletünk és firmánk jó hírét meg­őrizzük. Más városban is árlejtést hirdetnek, te­hát nálunk is ezt kell tenni. Ezek után kéré­sünket ismételve maradunk alázatos szolgája Két Kereskedő. * Első pillanatra azt gondoltuk, hogy ta­lán csak az üzleti érzékenykedés vagy valami gáncsoskodási viszketeg az indítéka az egész levél­nek ; de mikor a kísérő levélben két tisztessé­ges kereskedőnek nevét olvastuk s mikor a do­lognak utána járva, a levél állításainak ténj'­beli igazságát konstatáltuk : belátók, liogj' itten méltányos panaszról, figyelmet érdemlő felszó­lalásról esik szó. Nem szeretnők a félreértést! Nem azt mondjuk mi, hogy valami mulasztás vagy épen visszaélés történt; hanem csak azt, hogy a vá­ros ügyeinek intézői ez alkalommal nem jártak el ama dicséretes körültekintéssel és tapintattal, mely különben mindig jellemzi a keszthelyi elöljáróság intézkedéseit. Lássuk csak : miről is van szó ? A keszt­helyi elöljáróság hivatalos bevásárlásait nem, mint ez minden hatóságnál szokás, árlejtés ut­ján, hanem csak ugy, miutha magán személy volna, végezi. Nézzük csak az állami hivatalo­kat, a katonai hatóságokat! azok minden bár legkisebb vásárlás alkalmából árlejtést irnak ki s csak a beérkezett ajánlatok mérlegelése után teszik meg a rendeléseiket. Ezzel egyrészt nya­kát szegik minden protekciónak s igy minden gyanúsításnak, másrészt alkalmat nyújtanak ke­reskedőinknek és iparosainkak a tisztességes konkurrenciára. S ezzel már érintettem is ennek a dolog­nak a fontosságát, jelentőségét. A váiosi elöl­járóságnak, mint hatóságnak, még a látszatot is óvatosan kell kerülnie, mintha sógorság, ko­maság, protekció vagy jó ég tudja, minek a révén elfogult volna s vásárlásai révén bírála­tot akarna gyakorolni cégek és üzletek felett. A város vagy a fenhatósága alá tartozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom