Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-25 / 8. szám

BALATON V1DEK 1900. febuár 25 A zalamegyei ügyvédi kamara közgyűlése. A zalamegyei ügyvédi kamara rendes évi közgyűlését 1900. évi február lió 18-ik napján délelőtt, 10 órakor a kamara hivatalos helyiségében, a zalamegyéi kir. törvényszék területén székelő ügyvédek élénk érdeklődése mellett. Hajik István kamarai elnök a megjelent kamarai tagokat üdvözölvén, d. e. 10 órakor a közgyűlést megnyitja és ajánlata folytán ezen közgyűlésről fölveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Hajós Ignác dr., Grünwald Samu dr., Jámbor Márton dr. rendes tagokul, Hollósy István és Mihálovich Károly pedig póttagul a közgyűlés egyhangúlag megválasztja. Elnök előterjeszti, miszerint a mult évben 1 rendes évi, 1 választó és 1 rendkívüli közgyűlés tartatott, az utóbbi azon okból, mivel a rendes évi közgyűlésnek a költségvetés fedezeti részére vonatkozólag hozott határozatát a magy. kir. igazságügy minisztérium megsemmisítette; e végből vezető elnök mindhárom gyűlésről felvett jegyzőkönyvnek felolvasását elrendeli. A közgyűlés a felolvasott jegyzőkönyveket — miután azok kellőleg hitelesítve és az igazságügyminiszter által jóváhagyattak — tudomásul veszi. Ezután elnök ismertetvén a gyűlés tárgysorozatát, felhívja a tagokat, hogy annak egyes pontjaira nézve az esetleges szólásra jelentkekezök neveiket följegyeztessék. A tárgysorozat 2. pontjaként felolvastatik a kamarának az 1899. évi működéséről szóló jelentés. A közgyűlés ezen felolvasott és a m. kir. igazságügy minisztériumhoz már felterjesztett jelentést tudomásul veszi. Elnök, miután a tárgysorozat 3. és 4. pontjául felvett, a kamarai pénztár állapotáról szóló jelentés és az 1899. évre vonatkozó pénztárnoki számadások felülvizsgálása egymással szoros szervi összefüggésben vannak, indítványozza, miszerint ezek együttesen vétesseuek t.árgjalás alá. A közg}ülés elnök indítványának elfogadása mellett a kamarai pénztár állapotáról szóló jelentésnek felolvasása és a mult évre vonatkozó pénztári számadások felülvizsgálása után megállapítja, miszerint van a kamarának takarékpénztárban elhelyezett bírságpénze 7156 K. 40 fii., bírságpénz követelése l44 K. 60 ül., összes birság vagyona 7301 K. Egyéb kamarai vagyon : Pénztármaradvány az 1899. évről 274 K. 12 ül. írnoktól előleg visszatérítés . 100 » — » Irodai kiadásokra adott előlegből 164 » 52 » Bejeg3

Tzett, ügyvédektől tagdíj követelés 3231 » 10 » Kitörölt ügyvédektől tagdij követelés 230 » — » Összesen 3999 K. 74 fii. Kamarti pénztárnoknak a bevétel és kiadásokról, valamint a kamarai titkárnak az irookiratunk, mely szerint IV. Béla király meghagyásából Pál országbíró egyszersmind zalai főispán zalamegyei Igrich (Igric) helységben a király jóculatorjainak már korábban adott földét Peturka, zalai várispán, által szabályoztatta

1). A község határában levő egyik föld maga is Igricmező nevet visel. A föntebbi szabályozást a király 1255-ben megerősitetto.

2) Meddig bírták, nem tudjuk. A királyi hatalom könnyen elbánhatott velők, mert általán a királyi udvarnokok és királyi cselédek, kik közé az igricek is tartoztak, a részökre kiutalt földekkel nem rendelkeztek szabadon ; a fejedelem azokat eladományozhatta másoknak. Okleveleink tanúsága szerint az igricek földjei már a XIII. században lassankint mások birtoklásába mentek át. A zalamegyei Igricét 1321-ben aa Osl-nemzetsógből való Lőrinc (a Kanizsaicsalád ősének) birtokában találjuk

3), aki 1322-ben a királyhoz intézett folyamodásában arra hivatkozott, hogy e birtokot osaládjának már IV. Béla (tehát 1270 előtt) adományozta volt

4). 1342-ben a vasmegyei Rumi Doroszló fiai és uuokái osztozkodtak rajta

5). F. ') Wenzel, Árpádkori uj okmánytár, vll. 329 —81. 2) U. O. Vll. 382. ') Anjoukori okmánytár, I. 627. *) Zala m, tört. 1. 151. 5) U. o. 1. 400 skk. dai szükségletről vezetett számadásait a közgyűlés helyesnek találván, mindkettőnek a felmentvényt megadja. Olvastatik a választmánynak az 1900. évi költségvetésre vonatkozó javaslata, melyre nézve Kole Antal dr. emel szót és kéri a költségvetés elfogadását, annál is inkább, inert a tisztviselőktől, hogy egészen ingyen huzamos, nag}', nehéz munkát végezzenek, kivánni nem lehet. Ezután a közgyűlés az évi költségvetést, a választmány javaslatának elfogadása mellett a következőkép állapitja meg. Szükséglet: 1. Titkár tiszteletdíj hátralék követelése 200 K. — fii. 2. Titkár tiszteletdija 1900. évre 1000 K. — fii. 3. Ügyész tiszteletdija 1900. évre 600 « — « 4. Pénztárnok tiszteletdija 1900 évre 400 « — « 5. írnok fizetése 1900. évre 800 « — « 6. írnok lakbére 1900. évre 240 « — « 7. Irodai kisegítő 1900. évre 240 « — « 8. Szolga fizetése 1900. évre 240 « — « 9. Irodai bér ós fűtésre 1900. évre 340 « — « 10. Irodai szükségletre 1900. évre ,..'.... 300 « — « 11. Fegyelmi vizsgálati költségre 200 < — « 12. Országos kiállítás céljaira tartozás 1900 évre . . . 400 « — « 13. Előre uem látható kiadásra 1900. évre 400 « — « Összesen 5360 korona. Ezen összeg fedezetül szolgál a fent kimutatott 3231 K. 10 f. hátralék tagilletményből annak fele része, vagyis — 1C00 K., a 274 K. 12 f. pénztári maradvány, a kamarai Írnoktól járó 100 K., az irodai szükségletekre kiutalt összegből megmaradt 164 K. 52 f., vagyis öszszesen 2138 K. 64 í. és igy 3221 K. 36 f. szükséglet az 1900. évre kivetendő tagilletinénynyel lesz födözendő. Átlag 170 ügyvéd vehető fel a lajstromba bevezetettnek, miután azonban a hoszu évi tapasztalat igazolta, hogy a folyó évben való kivetések alig szokott 3/

5 része a kivetési év alatt befolyni, az 1900. évi tagilletmény fejenkiut, 28 koronába álljpittatik meg. A felolvasott ügyvédek és ügyvédjelöltek névjegyzékét a közgyűlés tudomásul veszi. A tárgysorozat. 7-ik pontjaként több nagykanizsai ügyvéd által még a mult évi közgyűlés elé beadott azonban mint elkésettt ezen közgyűlés tárgysorozatába felvenni határozott azon indítvány jelentkezik, mely szerint a magy. kir. igazságügyininisterhez fölírat terjesztessék arra nézve, miszerint az ügyvédi kamarának székhelyét Zala-Egorszegről lietyezze át Nagy-Kanizsára. A közgyűlés folyamodók indítványát — a választmány indítványára tekintettel — magáévá nem teszi és e tárgyban ezen közgyűlésből, hogy az igazságügyminiszterbez fölirat intéztessék, mellőzi, mert mindazon okok, melyek H beadványban a székhelyre nezve felhozatnak — meg nem állhatnak, mert a székhelynek a tagok által való megközelithetése ezidö szerint nem okoz semmi nehézséget, mert Zala-Egerszeg mely minden tekintetben fejlődő város, szintén bent foglaltatik a vasúti hálózatban és hogy a kamarának Zala-Egerszegen való 25 éves működése ellen soha kifogás emelhető nem volt, de nem is emeltetett, mert a kamarai ügyek elintézése tekintetében az ország bármely ügyvédi kamarájával kiállja a versenyt; de meg azért sem volna célszerű ós kívánatos a kamara székhel}'én6k Nagy-Kanizsára leendő áthelyezése, mert az országban a kamarák székhelyei mind a megyék székhelyein vannak. Olvastatik a soproni ügyvédi kamarának átirata aziránt, miszerint az 1893 XVIII. t. c. 184. és 182. §§-ainak törvényhozási uton leendő oda módosítása kérelmeztessék a nagyméltóságú m. kir. igazságügymsniszteruél, hogy a hivatkozott törvényben megjelölt ügyekben akkor, ha a föllebbezési bíróság ítélete eltér az elsöbiróságétól: az értékre tekintet nélkül helye legyen felülvizsgálatnak. A közgyűlés a soproni ügyvédi kamara törekvését támogatja és e célból a választmányt megbízza, hogy a nagyméltóságú m. kir. igazságügyminiszterhez hason értékű felterjesztést intézzen. Ezatán — mivel a tárgysor kimerittetett, elnök a közgyűlést berekeszti. Az első esküdtszéki ülésszak. A zala-egerszegi kir. törvényszéknél f. hó 19-én kezdődött az első esküdtszéki ülésszak. Ünnepélyes volt az ülésszak kezdete, amidőn a pezsgő, lüktető élet vonult be az igazságszolgáltatás termébe s a közvélemény először alakult át ítélő székké. Az esküdtszéki tárgyalások céljaira szolgáló termet a közönség zsúfolásig megtöltötte; a zala-egerszegi ügyvédi kar a kamarai elnök vezetése mellett testületileg vett részt az ülésen. Az ülést és tárgyalásokat Sztaniszlovszky Adolf kir. törvényszéki elnök vezette ; szavazó birák voltak : Skóday Aurél ós Rohoncy István, jegyző Horváth János. Az elnök az ülést déle'őtt 9 órakor nyitotta meg s remek beszédben emlékezett meg a nap fontosságáról, amelylyel az uj uera kezdődik, amidőn a törvény az ítélkezés jogát a hivatásos bíró kezéből az esküdtek kezébe tette le. Üdvözli az esküdteket, mint az igazságszolgáltatás uj faktorait. Elnök beszéde után Felber Arthur dr. főügyészi helyettes intézett lelkes beszédet az esküdtekhez ; majd pedig Hajik István az ügyvédi kamara elnöke beszélt, üdvözölve az esküdteket kérte őket, hogy az igazság keresésében a sziv törvényeit emeljék érvényre. Az esküdtek és a közönség a szónokokat lelkesen megéljenezték. Ezekután kezdetét vette az első főtárgyalás Bölecz Mihály bollahidai lakos bünügyében. Az általános kérdések után elnök felolvasta az esküdtek neveit, előre bocsátva, hogy Riezner Ferenc sümegi uradalmi pénztárnokot betegsége miatt a megjelenés alól felmentette. Megjelentek : Riedl Gusztáv polg. isk. igazgató (Tapolca), Stolczer Jakab földbirtokos (Söjtör), Sibrik Adorján földbirtokos (Háshágy), Grünvald Lajos gabonakereskedő (Zala-Egerszeg), Sohár Kálmán földbirtokos (PusztaKozmadombja), Szabaöy Géza gazdatiszt (Ormándlak), Márkus Lajos tanító (Bellatinc). Viosz József állatorvos (Z.-Szt.-Grót), Stadel János földbirtokos (Z.-Tárnok), Rimmer Lajos körjzó (Z.-Szt.-László), Epstein Vilmos kereskedő (Sümeg), Szabó Károly gazdatiszt (Tűrje), Hajik István ügyvéd (Z.-Egerszeg), Földes Sándor ref. lelkész (Köveskálla), Halász Miksa dr. orvos (Z.-Egerszeg), Saffer Mihály földműves (Z.Egerszeg), Németh Dezső takarékp. pénztárnok (Tapolca), Fülep Imre gimn. tanár (Z.-Egerszeg), Kajdos Károly föerdész (Ganicsa), Horváth Béla ev. lelkész (P.-Szt-László), Németh Mihály polg. isk. rajztanár (A.-Lendva), Pallér Kálmán tanitó (Nagy-Palina), Vendel János urad. erdőtiszt (Sümeg), Vollák Adolf dr. ügyvéd (A.-Lendva), Feleki Alajos tanító (Tapolca), Mojzer József földbirtokos (Sümeg), Magyary Miklós ev. lelkész (Kapolcs), Koller Ferenc r. k. kántortanító (A.-Lendva), Sélley Lajos miliályfai földbirtokos igazolatlanul távol maradt. A megjelent 28 esküdt közül a főtárgyalásra kisorsoltattak : Magyary Miklós, Vendel János, Fülep Imre, Kajdos Károly, Mojzer József, Wollák Adolf dr., Horváth Béla, Hajik István, Földes Sándor, Szabó Károly, Szabady Géza és Pallér Kálmán ; — a vádhatóságot Felber Arthur dr. főügyészi helyettes képviselte; védő Ilajós Ignác dr. ügyvéd volt. Az esküdtszék megalakitása után Bölecz Mihály vádlott elmondta esetét, mely szerint feleségétől elvált s mivel négy gyermeke van és kint a bollahidai hegyen lakott, nem tudott asszony nélkül gazdálkodni. Összeállt tehát 1896. évben Józsa Rozália férj. Tóth Jánosnéval, ki szintén elválva élt férjétől. Az asszonynyal — kire birtokát is átíratta — 1899. novemberig élt, amikor elhagyta, vagyoni dolgaikra barátságosan kiegyeztek, Józsa Rozi viszszairatta a birtokot, Bölecz pedig adott neki 150 frtos adóslevelet, melyet birtokára is bekebleztek. Újévkor kellett volna megfizetni tartozását, járt is kölcsön után és nem kapott, tehát halasztást kért az asszonytól, de az a halasztást megtagadta. Készített azután ugy karácsony táján egy nyilatkozatot, hogy azt az asszonynyal aláíratja; a nyilatkozatot megtöltött revolverje mellé a tarisznyájába tette és átment Kerka-Kutasra, hol Józsa Rózi tartózkodott. December 28-án megszállt Tomecz korcsmájában és másnap reggel a korcsmáros kis leányával magához hivatta hűtlen asszonyát, ki át is ' ment, hol Bölecz azzal fogadta : „Adjon Isten