Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-25 / 8. szám

BALATON V1DEK 1900. febuár 25 A zalamegyei ügyvédi kamara közgyűlése. A zalamegyei ügyvédi kamara rendes évi közgyűlését 1900. évi február lió 18-ik napján délelőtt, 10 órakor a kamara hivatalos helyisé­gében, a zalamegyéi kir. törvényszék területén székelő ügyvédek élénk érdeklődése mellett. Hajik István kamarai elnök a megjelent kamarai tagokat üdvözölvén, d. e. 10 órakor a közgyűlést megnyitja és ajánlata folytán ezen közgyűlésről fölveendő jegyzőkönyv hitelesíté­sére Hajós Ignác dr., Grünwald Samu dr., Jám­bor Márton dr. rendes tagokul, Hollósy István és Mihálovich Károly pedig póttagul a közgyű­lés egyhangúlag megválasztja. Elnök előterjeszti, miszerint a mult év­ben 1 rendes évi, 1 választó és 1 rendkívüli közgyűlés tartatott, az utóbbi azon okból, mi­vel a rendes évi közgyűlésnek a költség­vetés fedezeti részére vonatkozólag hozott ha­tározatát a magy. kir. igazságügy miniszté­rium megsemmisítette; e végből vezető elnök mindhárom gyűlésről felvett jegyzőkönyvnek felolvasását elrendeli. A közgyűlés a felolva­sott jegyzőkönyveket — miután azok kellőleg hitelesítve és az igazságügyminiszter által jóvá­hagyattak — tudomásul veszi. Ezután elnök ismertetvén a gyűlés tárgy­sorozatát, felhívja a tagokat, hogy annak egyes pontjaira nézve az esetleges szólásra jelentke­kezök neveiket följegyeztessék. A tárgysorozat 2. pontjaként felolvastatik a kamarának az 1899. évi működéséről szóló jelentés. A közgyűlés ezen felolvasott és a m. kir. igazságügy minisztériumhoz már felterjesz­tett jelentést tudomásul veszi. Elnök, miután a tárgysorozat 3. és 4. pontjául felvett, a kamarai pénztár állapotáról szóló jelentés és az 1899. évre vonatkozó pénz­tárnoki számadások felülvizsgálása egymással szoros szervi összefüggésben vannak, indítvá­nyozza, miszerint ezek együttesen vétesseuek t.ár­gjalás alá. A közg}ülés elnök indítványának elfogadása mellett a kamarai pénztár állapotá­ról szóló jelentésnek felolvasása és a mult évre vonatkozó pénztári számadások felülvizsgálása után megállapítja, miszerint van a kamarának takarékpénztárban elhelyezett bírságpénze 7156 K. 40 fii., bírságpénz követelése l44 K. 60 ül., összes birság vagyona 7301 K. Egyéb kamarai vagyon : Pénztármaradvány az 1899. évről 274 K. 12 ül. írnoktól előleg visszatérítés . 100 » — » Irodai kiadásokra adott elő­legből 164 » 52 » Bejeg3 Tzett, ügyvédektől tagdíj követelés 3231 » 10 » Kitörölt ügyvédektől tagdij követelés 230 » — » Összesen 3999 K. 74 fii. Kamarti pénztárnoknak a bevétel és ki­adásokról, valamint a kamarai titkárnak az iro­okiratunk, mely szerint IV. Béla király megha­gyásából Pál országbíró egyszersmind zalai fő­ispán zalamegyei Igrich (Igric) helységben a ki­rály jóculatorjainak már korábban adott földét Peturka, zalai várispán, által szabályoztatta 1). A község határában levő egyik föld maga is Igricmező nevet visel. A föntebbi szabályozást a király 1255-ben megerősitetto. 2) Meddig bírták, nem tudjuk. A királyi ha­talom könnyen elbánhatott velők, mert általán a királyi udvarnokok és királyi cselédek, kik közé az igricek is tartoztak, a részökre kiutalt földekkel nem rendelkeztek szabadon ; a feje­delem azokat eladományozhatta másoknak. Ok­leveleink tanúsága szerint az igricek földjei már a XIII. században lassankint mások birtoklá­sába mentek át. A zalamegyei Igricét 1321-ben aa Osl-nemzetsógből való Lőrinc (a Kanizsai­család ősének) birtokában találjuk 3), aki 1322-ben a királyhoz intézett folyamodásában arra hivat­kozott, hogy e birtokot osaládjának már IV. Béla (tehát 1270 előtt) adományozta volt 4). 1342-ben a vasmegyei Rumi Doroszló fiai és uuokái osz­tozkodtak rajta 5). F. ') Wenzel, Árpádkori uj okmánytár, vll. 329 —81. 2) U. O. Vll. 382. ') Anjoukori okmánytár, I. 627. *) Zala m, tört. 1. 151. 5) U. o. 1. 400 skk. dai szükségletről vezetett számadásait a közgyű­lés helyesnek találván, mindkettőnek a felment­vényt megadja. Olvastatik a választmánynak az 1900. évi költségvetésre vonatkozó javaslata, melyre nézve Kole Antal dr. emel szót és kéri a költségve­tés elfogadását, annál is inkább, inert a tisztvi­selőktől, hogy egészen ingyen huzamos, nag}', nehéz munkát végezzenek, kivánni nem lehet. Ezután a közgyűlés az évi költségvetést, a választmány javaslatának elfogadása mellett a következőkép állapitja meg. Szükséglet: 1. Titkár tiszteletdíj hátralék követelése 200 K. — fii. 2. Titkár tiszteletdija 1900. évre 1000 K. — fii. 3. Ügyész tiszteletdija 1900. évre 600 « — « 4. Pénztárnok tiszteletdija 1900 évre 400 « — « 5. írnok fizetése 1900. évre 800 « — « 6. írnok lakbére 1900. évre 240 « — « 7. Irodai kisegítő 1900. évre 240 « — « 8. Szolga fizetése 1900. évre 240 « — « 9. Irodai bér ós fűtésre 1900. évre 340 « — « 10. Irodai szükségletre 1900. évre ,..'.... 300 « — « 11. Fegyelmi vizsgálati költ­ségre 200 < — « 12. Országos kiállítás céljaira tartozás 1900 évre . . . 400 « — « 13. Előre uem látható kiadás­ra 1900. évre 400 « — « Összesen 5360 korona. Ezen összeg fedezetül szolgál a fent kimutatott 3231 K. 10 f. hátralék tagilletményből annak fele része, vagyis — 1C00 K., a 274 K. 12 f. pénztári maradvány, a kamarai Írnoktól járó 100 K., az irodai szükségletekre kiutalt összegből megmaradt 164 K. 52 f., vagyis ösz­szesen 2138 K. 64 í. és igy 3221 K. 36 f. szükséglet az 1900. évre kivetendő tagilletinény­nyel lesz födözendő. Átlag 170 ügyvéd vehető fel a lajstromba bevezetettnek, miután azonban a hoszu évi tapasztalat igazolta, hogy a folyó évben való kivetések alig szokott 3/ 5 része a kive­tési év alatt befolyni, az 1900. évi tagilletmény fejenkiut, 28 koronába álljpittatik meg. A felolvasott ügyvédek és ügyvédjelöltek névjegyzékét a közgyűlés tudomásul veszi. A tárgysorozat. 7-ik pontjaként több nagy­kanizsai ügyvéd által még a mult évi közgyű­lés elé beadott azonban mint elkésettt ezen köz­gyűlés tárgysorozatába felvenni határozott azon indítvány jelentkezik, mely szerint a magy. kir. igazságügyininisterhez fölírat terjesz­tessék arra nézve, miszerint az ügyvédi kamarának székhelyét Zala-Egorszegről lietyezze át Nagy-Kanizsára. A közgyűlés folyamodók indítványát — a választmány indítványára te­kintettel — magáévá nem teszi és e tárgyban ezen közgyűlésből, hogy az igazságügyminisz­terbez fölirat intéztessék, mellőzi, mert mind­azon okok, melyek H beadványban a székhelyre nezve felhozatnak — meg nem állhatnak, mert a székhelynek a tagok által való megközelithetése ezidö szerint nem okoz semmi nehézséget, mert Zala-Egerszeg mely minden tekintetben fejlődő város, szintén bent foglaltatik a vasúti háló­zatban és hogy a kamarának Zala-Egerszegen való 25 éves működése ellen soha kifogás emel­hető nem volt, de nem is emeltetett, mert a kamarai ügyek elintézése tekintetében az ország bármely ügyvédi kamarájával kiállja a versenyt; de meg azért sem volna célszerű ós kívánatos a kamara székhel}'én6k Nagy-Kanizsára leendő áthelyezése, mert az országban a kamarák szék­helyei mind a megyék székhelyein vannak. Olvastatik a soproni ügyvédi kamarának átirata aziránt, miszerint az 1893 XVIII. t. c. 184. és 182. §§-ainak törvényhozási uton leendő oda módosítása kérelmeztessék a nagyméltó­ságú m. kir. igazságügymsniszteruél, hogy a hivatkozott törvényben megjelölt ügyekben ak­kor, ha a föllebbezési bíróság ítélete eltér az elsöbiróságétól: az értékre tekintet nélkül he­lye legyen felülvizsgálatnak. A közgyűlés a soproni ügyvédi kamara törekvését támogatja és e célból a választmányt megbízza, hogy a nagyméltóságú m. kir. igazságügyminiszterhez hason értékű felterjesztést intézzen. Ezatán — mivel a tárgysor kimerittetett, elnök a közgyűlést berekeszti. Az első esküdtszéki ülésszak. A zala-egerszegi kir. törvényszéknél f. hó 19-én kezdődött az első esküdtszéki ülésszak. Ünnepélyes volt az ülésszak kezdete, ami­dőn a pezsgő, lüktető élet vonult be az igaz­ságszolgáltatás termébe s a közvélemény először alakult át ítélő székké. Az esküdtszéki tárgyalások céljaira szol­gáló termet a közönség zsúfolásig megtöltötte; a zala-egerszegi ügyvédi kar a kamarai elnök vezetése mellett testületileg vett részt az ülésen. Az ülést és tárgyalásokat Sztaniszlovszky Adolf kir. törvényszéki elnök vezette ; szavazó birák voltak : Skóday Aurél ós Rohoncy István, jegyző Horváth János. Az elnök az ülést déle'őtt 9 órakor nyi­totta meg s remek beszédben emlékezett meg a nap fontosságáról, amelylyel az uj uera kezdő­dik, amidőn a törvény az ítélkezés jogát a hi­vatásos bíró kezéből az esküdtek kezébe tette le. Üdvözli az esküdteket, mint az igazságszol­gáltatás uj faktorait. Elnök beszéde után Fel­ber Arthur dr. főügyészi helyettes intézett lel­kes beszédet az esküdtekhez ; majd pedig Hajik István az ügyvédi kamara elnöke beszélt, üd­vözölve az esküdteket kérte őket, hogy az igazság keresésében a sziv törvényeit emeljék érvényre. Az esküdtek és a közönség a szónokokat lelkesen megéljenezték. Ezekután kezdetét vette az első főtárgya­lás Bölecz Mihály bollahidai lakos bünügyében. Az általános kérdések után elnök felol­vasta az esküdtek neveit, előre bocsátva, hogy Riezner Ferenc sümegi uradalmi pénztárnokot betegsége miatt a megjelenés alól felmentette. Megjelentek : Riedl Gusztáv polg. isk. igaz­gató (Tapolca), Stolczer Jakab földbirtokos (Söjtör), Sibrik Adorján földbirtokos (Háshágy), Grünvald Lajos gabonakereskedő (Zala-Eger­szeg), Sohár Kálmán földbirtokos (Puszta­Kozmadombja), Szabaöy Géza gazdatiszt (Or­mándlak), Márkus Lajos tanító (Bellatinc). Viosz József állatorvos (Z.-Szt.-Grót), Stadel János földbirtokos (Z.-Tárnok), Rimmer Lajos körjzó (Z.-Szt.-László), Epstein Vilmos kereskedő (Sü­meg), Szabó Károly gazdatiszt (Tűrje), Hajik István ügyvéd (Z.-Egerszeg), Földes Sándor ref. lelkész (Köveskálla), Halász Miksa dr. orvos (Z.-Egerszeg), Saffer Mihály földműves (Z.­Egerszeg), Németh Dezső takarékp. pénztárnok (Tapolca), Fülep Imre gimn. tanár (Z.-Egerszeg), Kajdos Károly föerdész (Ganicsa), Horváth Béla ev. lelkész (P.-Szt-László), Németh Mihály polg. isk. rajztanár (A.-Lendva), Pallér Kálmán tanitó (Nagy-Palina), Vendel János urad. erdőtiszt (Sü­meg), Vollák Adolf dr. ügyvéd (A.-Lendva), Feleki Alajos tanító (Tapolca), Mojzer József földbirtokos (Sümeg), Magyary Miklós ev. lel­kész (Kapolcs), Koller Ferenc r. k. kántortanító (A.-Lendva), Sélley Lajos miliályfai földbirtokos igazolatlanul távol maradt. A megjelent 28 esküdt közül a főtárgya­lásra kisorsoltattak : Magyary Miklós, Vendel János, Fülep Imre, Kajdos Károly, Mojzer Jó­zsef, Wollák Adolf dr., Horváth Béla, Hajik István, Földes Sándor, Szabó Károly, Szabady Géza és Pallér Kálmán ; — a vádhatóságot Felber Arthur dr. főügyészi helyettes képviselte; védő Ilajós Ignác dr. ügyvéd volt. Az esküdtszék megalakitása után Bölecz Mihály vádlott elmondta esetét, mely szerint feleségétől elvált s mivel négy gyermeke van és kint a bollahidai hegyen lakott, nem tudott asszony nélkül gazdálkodni. Összeállt tehát 1896. évben Józsa Rozália férj. Tóth Jánosné­val, ki szintén elválva élt férjétől. Az asszony­nyal — kire birtokát is átíratta — 1899. no­vemberig élt, amikor elhagyta, vagyoni dolga­ikra barátságosan kiegyeztek, Józsa Rozi visz­szairatta a birtokot, Bölecz pedig adott neki 150 frtos adóslevelet, melyet birtokára is be­kebleztek. Újévkor kellett volna megfizetni tar­tozását, járt is kölcsön után és nem kapott, te­hát halasztást kért az asszonytól, de az a ha­lasztást megtagadta. Készített azután ugy karácsony táján egy nyilatkozatot, hogy azt az asszonynyal aláíratja; a nyilatkozatot megtöltött revolverje mellé a tarisznyájába tette és átment Kerka-Kutasra, hol Józsa Rózi tartózkodott. December 28-án megszállt Tomecz korcsmájá­ban és másnap reggel a korcsmáros kis leányá­val magához hivatta hűtlen asszonyát, ki át is ' ment, hol Bölecz azzal fogadta : „Adjon Isten

Next

/
Oldalképek
Tartalom