Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-07 / 1. szám

1900. jannár 7. BALATONVIDEK mai világban mindenki a saját, vagyoni gya­rapodásán fáradozik s mily serónj'en dolgozik aeo'j, hogy vagyont gyűjthessen, kincseket hal­mozhasson össze. Nem ismer fáradságot, nehéssé­get; küzd, harcol, eltiporja ha kell embertársát., keresztül gázol az útjában eső akadályokon esak célhoz juthasson tudni illik : vagyont szerezhes­sen, Mit gondol azzal, hogy más elvérzik, tönkre m«gy testileg, vagyonilag, szellemileg. Előtte egy oél lebeg a vagyonszerzés: a többi miud Nmmi. Humanismus ? nevetség ; felebaráti szere­tet, jótékonyság, irgalom ? naivság ; balga az ki ilyen — könyvmolynak való — üres frázi­sokkal törődik. Lehet-e humanizmusból, az em­berszeretetből vagy irgalmasságból megélni, ru­házkodni ? a jótékonyság ad e kenyeret ? nem, de ad a vagyon ! Ez ád mást is. Szép lakást, az élvezetek különféle nemeit, állást, rangot, kitüntetést és mindent, a mi tekintélyt nyújt. Az a szegény ördög, kinek ajkán folyton a fe­lebaráti szeretet üres frázisa lebeg, a jótékony­ságot hirdeti, terjeszteni igyekszik éhen vesz­het. mig mellette a dölyfös, fölcseperedett üres fejű, léha pénzeszsák, ki egész életében csak a vagyonszerzésen dolgozott, jólétben él, tiszte­letben részesül. Igy van ez az első pillauatra tekintve. De ha közelebbről vizsgáljuk s alaposabban vesszük szemügyre a dolgot, más, egészen ellen­tétes képet nyerünk. A pénzeszsákot megbá­mulják ugyan az emberek, mert különös va­rázsa van; a gazdag ember tekintélyt tud ma­gának szerezni s a társadalom — látszólag — feléje hajlik. Ámde vessünk egy tekintetet innak a lelkületébe, kinél hiányzik az ember­szeretet, a jótékonyság nemes érzése, kinek szivében nem lakozik az irgalom és borzadva fordulunk el tőle, mert látni fogjuk, hogy lelke sivár, kietlen, hideg pusztaság. Nincs meg nála az önelégedettség,' mely boldogságot teremt; hiányzik az a fényességes nyugalom, melyet az özvegyek, árvák istápolásának tudata nyújt, nem érzi a jótékonyság gyakorlása által fa­kasatott megelégedést; családja köréből hiány­zik az igazi boldogság érzése, mely csak jóté­kony lelkeknek jut osztályrészül. Mit ér a vagyon, mit a kifejtett pompa, fényűzés, ha nincs meg a megelégedés boldo­dogitó, semmi által nem pótolható érzése. A vagyon szerez ugyan barátokat, de csak olya­nokat, kik a dúsan teritett asztal kellemességei iránt bírnak fogékonysággal és addig mutatják, színlelik a barátságot, mig a gazdagság nyúj­totta előnyöket élvezhetik, — de forduljon egyet a kocka, szűnjön csak meg a vagyon, oda van a rang, állás, tekintély, tisztelet s .a barátok ? — elparalognak. A koldussá lett gaz­dag elvesztette nemcsak vagyonát, de min­denét s legelőbb képzelt jó barátait, ha csak jótékonyságot nem gyakorolt, irgal­mas nem volt. E két tulajdonság megőrzi lelkének zománcát ; még akkor is boldog tud lenni, ha elvesztette földi javait. Az, ki embertársa nyomorom sajnálkozni, enyhet nyújtani tud, a ki a szegedek, az elhagyatott özvegyek és árvák szeméből a könnyeket letö­rülni, őket istápolni, segélyezni tudja, annak lelke egy kincsház, s az élet bárminő viszon­tagságai közt jusson, bár önmaga is nyomor­ba, vigasztalást, enyhülést lel. A mióta embe­rek léteznek s a mig emberek lesznek, mindig voltak és lesznek, kik szükségét érzik annak, hogy jótékonyságot gyakoroljanak embertársaik irányában s kik átérzik ezen aranymondásnak szriit, és megdönthetlen igazságát, kik tudják, hogy ezen nyugszik a társadalmi rend, istenfé­lelem, jótékonyság s mindaz, mi a köznapiasság hitvány porondjából kiemel : »Szeresd feleba­rátodat, mint önmagadat«. Ez az alap, a többi csak magyarázat. K. S. Verses krónika. Mozdul, ím, a társas élet, Régi jókedv újra éled: A kaszinó Szilveszterje — Kedélyünket fűszerezve — Szehb jövőről szól, regél, S szivem meghisz és — remél. S jön a farsang tánccal, Itáliai, Reménykedő sok kis lánynyal; S mint az idő Iángyul, enyhül, Olvad a szív szerelemtől. : . l)e a fénynek árnya van, S zokszó váltja fel szavam. A ki annyi édes percet, Áhítatot, kedvei szerzett, 7 ár sáságban szított lángot, /• Vfszerezett in nlatságot, Lelket lehelt húrba } dalba : A nagy zenész, íme, halva ! A mit oly' jól tudott, érzett, Összhangját a szép zenének, — Bár szíve sóvárgta, vágyta ­Az életben nem találta . . . A porára áldás szálljon, S árva népe írt találjon ! HÍREK. — Szilveszter-est. A keszthelyi .Amazon, szálló nagytermében számra nézve ugyan nem nagy, de annál élénkebb társaság gyűlt egybe Szilveszter estéjén, hogy vig mulatozás köze­pette vegyen bucsut a haldokló ó évtől és üd­vözölje az uj század hajnalát. Kezdettől fogva fesztelen jókedv uralkodott és igy tartott az a hajnali órákig, a midőn a mulatság véget ért. Az est diszei a következő hölgyek voltak: Ányos Kálmánné. Ajkay Miklósné, Bozó Gé­záné, Bisen-né, Csorba Gusztávné, Dezsényi Árpádné, Erdődy Lajosné Horváth Gézáné, Ja nkovich Józsefné, Kerekes Endréné, Nagl .Józsefné, R'edl Ferencuá, Süvegjártó Lajosné, Sfieger Rozália, Tantossy Sándorné, Ajkay Flóra, Csorba Matild és Vilma, Erdődy Sarolta és Margit, Halász Böske, .Jankovich Margit, Nagl Aranka, Varga Sári. A négj-eseket 18 pár tán­colta. — Szegények gyámolitása Keszthely vá­ros h. birája a mult, év utolsó napján osztotta ki a város szegényei közt a Günsbergerné és Baranyai-féle alapítvány kamatainak felét 45— 45, összesen Í30 koronát. — Uj szentszeki ülnök. Báró Hornig Károly dr. megyéspüspök ő excellentiája megyénk szülöttjét Simon György dr. püspöki titkárt szentszéki ülnökké, Bő­zinger Rezső aktuariust szentszéki jegy­zővé nevezte ki. Üdvözöljük őket! — Kinevezések. A vallás és közoktatásügyi niszt.er Vencel Rezső, Szabó István, Almási (Amtman) János, Bánekovichné, Nyakas Vik­tória, Báuekovich János, Dolmányos Ferenc, Erdősyné Nóvák Lujza. Erdösy Bálint; Farkas Vilma, Gergye Sándor, Horényi Pál, Kain Irma, Kovácsué Csillag Ilona, Kovács Miklós, Lolier­né, Pataki Vilma, Lisztner József, Mintuano Gizella, Mantuano Janka, Mágot Józsa> Orbán István, Poredusué Szakouyi Irma, Poredus An­tal, Reiuer Mária, Szalayné Juk Etel, Szalay Dénes, Szalay Sándor, Váryné Szakouyi Józsa, Váry József, Vlasits József, Némethné Fülöp Krisztina, Szabó Gizella, Tibolt Boldizsáíy, özv. Wágnerné,Paukovits Lujza oki. tauitókat, illetve tanítónőket a nagykanizsai állami elemi népisko­lához rendes tanítókká illetve tanítónőkké ne­vezte ki. — Szt Antal szobrára folytatólagosan adakoztak : Bődör Ferenc és neje. Puly litván 10 — 10 koroua, Orbán Lajos, Papp Llszló, Buchberger Katalin, Sterlich József, Dánnál­Antal, Pecelman Paulina, Pákor Adorján, rapp György, N. N., Schaller Józsefné, Hejefa Fe­rencné, Varga Jáuos 2—2 kor. Takách Imre, Takách Imréné, Takách Ilonka. Lendvaj Jó­zsefné, néhai Gruber Józef, Horváth Józei'J Ré­dey Imre, N. N, N. N., N. fi., Rónai Mi.rgit, Kőmives Viki, 1 — 1 kor. Nyers Anua, Ciönge Jáuos, 60—60 fillér. Szántó Katalin, Hisszu Aana, özv. Palaski Józsefné, Nyers Fereucaé 40—40 fillér. Összesen 58 k. 80 fillér. A gyűj­tés eddigi összes eredménye: 218 korona 20 fillér. — A keszthelyi iparos ifjak önképzőköré­nek szilveszter-esti táncmulatsága, melyet a Leitner (Gyarmati-féle) vendéglőben rendeztek, szép számú közönség mellett egész virradatig tartott, hol az egyes táncok között az egylet több tagja szépen szavalt, a szüuóra alatt'pe­dig két értékes tárgyat sorsoltak ki. A jelen volt hölgyek közül a következőket tudtuk fel­jegyezni : Braun Mariska, Büchler Irma, Zum­bák Mariska, Fidler Mariska, Hármas Gizi, Hup­pan nővérek. Kalmár Irma, Kardos Mariska, Kohn Irma, Nikolszburger Berta, Pápai Irma, Perczel Katica, Rádi Jolán, Reehnitzer nővérek, Satrál nővérek, Spiegel nővérek, Spitzer Berta, S uh aj da Anna, Szabii Ilonka, Székely nővérek Varga Ilonka, Vig Mariska. — Vakmerő orvvadásztámadás. Kása Mi­hály neaiesbüki lakost erős uri gusztus szállta meg a minap. Nem kevesebb koiuedencia, mint fácány pecsenyére vágyott. Ez az uri passzió Gróf Batthyány Ernő kustyáni vadászterületére viite. A nemes gróf ép akkor csípte nyakon Kása uramat, mikor egy fácánt lőtt le. — Miért is a gróf kérdőre vonta a tilosban vadászét,, s a cor­pus delictit követelte. Kása erre fenyegető hely­zetbe vágva magát, a grófot lelövéssel akarta hátrálásra bírni. A nemes gróf nem veszítve el lélekjelenlétét futásra kényszeritette a vadorzót, ki ellen a feljelentés megtétetett. A csendőrség kezébe került Kása Mihály uram, ki is most az illetékes biróság börtönében elmélkedhetik a fácánhús uri comedenciájáról. — Minek is vágyott Kása uram fácán húsra, talán a tyúkhús ií megtette volna. — Felolvasás és hangverseny. A .Keszt­helyi Kereskedők Társulata® és a 'Kereskedő Ifjak Önképzőkörei 1900. évi január hó 13-án az »Amazou« termeiben Krausz Irma. Pollák Teréz, Szabó Fnda kisaszzonyok, Salamon Ödön fővárosi iró és Zseugeri Ferenc urak közremű­ködése mellett az ifjúsági könyvtár javára fel­olvasással és hargversenynyel egybekötött tánc­mulatságot rendez. Jegyek válthatók : Krausz Lajos, Kovács Mór, Wünsch Ferenc és Pető Vilmos urak kereskedésében és este a pénztár­nál Kezdete este 8 órakor. — A Társaskör figyelmébe. A jövő hő­napban Kanizsán rendez vidéki kiállí­tást a «Nemzeti Szalon > mint ezt már hetek előtt hirül adták a fővárosi lapok. E hírnek kapcsán több oldalról hallot­tuk azt az óhajtást, vajha a keszthelyi Társaskör tagjai ez alkalommal szintén hozzájárulnának a magyar művészet pártolásához egy szép festmény vételé­vel. melyet azután vagy az Társaskörnek engednének át örök tulajdonul, vagy maguk között kisorsolnának. Tekintve a nemes célt, melyet e mozgalom szol­gálni hivatva van s figyelembe véve ama mérsékelt árakat, mezeket a Nem­zeti Szalon igazgatósága szabott, — mindenesetre érdemes megfontolni ez óhajtást, mely a keszthelyi társaskör égise alatt kiván egy szemernyivel hoz­zájárulni a magyar közművelődés és művészetpártolás lelkes munkájához. — A ^Keszthelyi Iparosok Dalköre* ma, jan. 7-én, d. u. 8 órakor tartja évi rendes közgyűlését, melynek tárgya a tisztviselők megválasztása lesz. — Bomlott Óra. A keszthelyi torony­óra megbolondult s ugy látszik meg sem jön az esze, mert bomlottsága már né­hány nap óta tart; egynegyed helyett néha ötöt üt, máskor meg 120-ig meg­sem áll, 12 órakor pedig 8-at ver. Az órás ugy látszik tehetetlen vele, vagy pedig észre sem vette a nagy baját? ! — Jelmez estély. A nagy-kanizsai izr. jóté­kony nőegylet 1900. január hó 13-áa, szomba­ton a polgári egylet dísztermében visszapillan­tással a XIX. század jellemzetes divktaira Fin De Siécle századvégi jelmez-estélyt rendez. —1A nagykanizsai Irodalmi és Művészeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom