Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-29 / 17. szám

1000. április 29 BALATON VIDÉK ez beléletében, liogy szinte elmondhatjuk, hogy a nemzeti boldogulás fokmérője. Minden hazafi kötelessége a honért áldo­zatokat hozni és a — sajnos — nagyon is uralgó egoizmust néhány pillanatra félretenni. Nem hisszük, hogy lenne müveit ember, aki eme hazafias kötelességnek az itt tárgyalt és egyébb célravezető módok segélyével eleget ne tenne, mert hiszen annak mindenki tudatával birhat, hogy mily szent ügyért hoz aránylag igen csekély szolgálatot. Népbarát. Gyász. A mult hét folyamán ugyancsak bő ara­tása volt a kegyetlen hálálnék, egyik napon egy szerre öt halott feküdt gyászos ravatalán. A rügyfakasztó, életlehelő tavasz első barátáságos sugara sok családot borított gyászba. Bánatos férj és fiu zokogása töri meg a csendes temetőt: siratják, könyezik a hűséges hitvest és anyát ; gyászba öltözött anya és hajadon rogyik szivet­rázó sirámok közt az újonnan iiantclt sírdomb­ra, mely a legjobb apa porait takarja. 0 ki enyhíti meg a kesergők mérhetetlen fájdalmát?! Senki más, mint ki a szivet alkotá s benne helyet adolt tengernyi búnak s pará­nyi örömnek. F. hó 21-én egy sokat szenvedő anyát, szabadított meg a halál földi gyötrelmeitől. Né­hai Szinger Bernát dr. özvegye hunyta le szemét e napon, kinek élete évek óta nem volt más szenvedések láncolatánál. Egymás után kísérte a temetőbe férjét., fiát és leányát, végre a meg­próbáltatások alatt megkínzott szív megszűnt dobogni s a nemes lelkű s köztiszteletnek ör­vendő nő s jóságos anya szeretteihez tért pi­henni. Zokogva állta körül holt tetemét két fia: Bernát Ottó, az Egyetértés szerkesztőségi tagja ós Singer Imre, a rokonok s tisztelőinek nagy száma. Büchler Sándor dr. rabbi könnyeket fa­kasztó beszédben kívánt örök nyugodalmat neki. Haláláról a család a következő gyászjelentést adta ki. Alulírottak Ugy a maguk, mint cz összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik forrón szeretett édes anyjuk, illetve nővérük, sógornéjuk özv. dr. Singer Bernátné szül. Weisz Júliának életének 50. évében, hosz­szas és kínos szenvedés után f. hó 21-én del­ugy tüntetné fel, amint menyasszonyától haza térve a sikkasztott pénzt, a félvilági hölgy fehér kezébe nyomja. De attól félek, hogy ez a két arc nagyon külötnböznék egymástól s mégis mindegyiken volna valami vo.iás, ami nem hiány zik egy férfi arcképéről sem. Csakhogy a többin nehéz észrevenni, inert el van simítva ós mivel ritkán nyílik alkalom, hogy az ember e két vonást gyors egymásutánban lássa kicse­rélődni egy és ugyanazon arcon. Hanem a jó­sze'nü ember meglátja, ha akarja. Ennyit mondott az újságíró s az utolsó mondatot hangsúlyozta is és a pict.or félé for­dulva mondta. De az nem szólt rá semmit. Mivelhogy ilyenkor meg szokták várni, hogy a philo/.ophus melyikükhöz ssatlakozik, mert a uzavazásual ez u körülmény d'jui.Ő. 0 pwlig szivarját nyugalmasan tartva fo­gai között s egy kedvüennézve a fii-tös lebegőbe imigyen beszélt. > Barátaim, a s/.é söséget a vitában ne kap­csoljátok ő-szf. Kör lesz ebből, amelyiknek sohaflem lehet a végere jutni. Van ro»sz a iszony éa i<í asn/.ouv, van rossz ember es jo etii'>er. 1 ezek ilgj össy.e vaunak kevered V -, hogy eikű'ö­nitebi tieni !eh«t őket. A a a koldus ttüSiOnv go­DO.XJS exont. de T;-.n n JiU O.i kucs's küö.ub valami? S »/. a sikkaüsstó ,«eui volt hitványabb, mint, ha a »i3, ki erre rávezette. Da én mégis ftfct hi»•/.*• itt t Loyy eaekLttu u tört énetek ben is a no voit HTI. » k-i csak a aaiVrf s/eril.'. cselekedett. Jót, v»4> y rowut, de mindig s/,éretem tői. Am U ji}'d* hat citáljam Hamiotei ? • Gyen­geség — H^jcouy * n*ved<. No* hát u. f.-ttnik ja-k f-f e %vwun'JAigef ( de 'in hat*zuálj«k ki. Jí» (wwfoiják t> torkúit >;»t, hi>u'jui növeljek a UŐk^t. A fiain* ** t-tt) u |0„', (iveké tjl«­Jőm»éy «»» » köí<f-Urii»áy,« ö».!y-»fi«ií tuitsd a háruiuti a ua h isi f»3 a.i Jr cí^al oitc-r... után 5 órakor történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hűlt tetemei f. hó 23-áu dél­után fél 3 órakor fognak a helybeli izr. sírkert­ben örök nyugalomra helyeztetni. Keszthelyen, 1900. évi április hó 22. Áldás és béke ham­vaira ! Singer Imre, Bernáth (Singer) Ottó gyer­mekei. Nágel Ignácné, szü'. Weisz Emma, Mar­ton Merné, szül Weisz Teréz nővérei. Nágel Ignác, Marton Mór sógorai. 22-én 11 óra tájban a kaszinó és felső ta­karékpénztár épületén lengő gyászlobogó jelezte a jó Franci bácsi szomorú halálát. Hosszú mun­kás életének vetett véget a halál, mikor WiinscY\ Ferencet szemelte ki áldozatul Idegenből sza­kadt közénk, de jó magyar emberré lőn s a haza derék, munkás fia volt. Kereskedői üzletét felvirágoztatá, de tevékenysége üzlete határain tul is kiterjedt. Buzgó tagji volt a város adó­kivető bizottságának, lelkiismeretes munkát végzett a Keszthelyi Takarékpénztárban mint igazgatósági tag. Hosszú ideig betegeskedett a jó öreg ur, végre elaludt csendesen az Úrban. Bűit tetemét, tisztelőinek nagy száma, zokogó leánya és veje kísérte ölök nyugalomra. Koszo­ruf helyeztek ravatalára : A keszthelyi takarék­pénz' ár buzgó igazgató tanácsosának, Geyschle­ger család a szerető rokonnak, Bokrossy család szeretett barátjuknak, özv. Wünsch Istvánná : Isten veled, — Tilda s Ilona leánya Isten veled felírással. A megboldogult gyászjelentése a követ­kező : Wűnsch Ilona, férjezett Somogyi Elekné leánya, vője Somogyi Elek, gyermekeik Ilona és István, ugy az összes rokonság nevében fáj­dalomnihl megtört, szívvel jelenlik felejthetetlen édes atyjának, apósának, nagyatyjukuak^Wűnscli Ferencnek éle'e 77-ik évében hosszas betegség után, 22-én délelőtt 10 órakor történt, gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 2-1-én délután 4 órakor fognak a Szent-Miklós­ról nevezett családi sirbollban ülök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig 27-én délelőtt 9 órakor fog az Urnák bemutat­tatni. Keszthely, 1900. évi április hó 23-án. Ál­dás és béke lengjen porai felett ! A halál kérlelhetetlen angyala még nem érte be e két nemes élettel, harmadikat is kö­vetelt áldozatul. Hogy betetézze öldöklő mun­káját, elrngadt-a Hoffmann Sománét is, e páratlan jólelkű nőt, a gyengéd hitvest, és szerető anyát, elragadta akkor, mikor szépreményű gyerme­keiben igazán öröme telhetett volna. Hosszú és kinos betegség öit.e meg e nemes lelkű úrnőt, s általános részvéttel értesült minden tisztelője aggasztó betegségéiől is, mikor kűlönöseu két izben is neves egyetemi orvostanárok jöttek hozzá, hogy Istenadta tudásukkal megmentsék, ha lehetséges. Az aggódó félj minden gondos­kodása, az emberi tudomány minden erőlködése hiába volt A nemessziv megszűnt dobogni, búbá­natot okozva férjének s szüleinek keserűséget leányainak s fiainak, fajdalmát rokonainak s őszinte tisztelőinek. Temetése f. hó 25-én történt, óriási közönség adta meg a végső tisztességet valláskülömbség nélkül a megboldogultnál.. Büchler Sándor dr. rubbi remek beszédben mon­dott utolsó Isten hozzádot, s számtalan koszorú tolmácsolta azt az igaz részvétet, melyet a gyász­baborult család iránt az egész város viselkedik. A köszönik közöl aikieuiüeiiAö < : Szer«t«tt gyer­mekünknek — báuutoa szülői. A keszthely i jö­tekonv nöigyljt vákazMUfttiya — tisztelet jeléül. A krajcáregylet nugyrabecsüll alelnökének A S -g«M sasi''vetkezet é-4 T szt ikm n - részvéte jeléül, I-'elejthitetlen Anyánknak —s/e re tő gyermekii. Szerető Testvéreid! Felej 1 he­tet leu Maii ueiiiu'.'L - Mauthner gyertu.kei . . Adolf es Rezsin A bánatos csillád gyásijelen­tése a következő: 1b ffniHiiu Soma mint. térj, a maga., yyotmekul G-zi, Jolán f-M'i. Solt Adolliié, IMIIM, AJargit és Miklós, vője Solt Adoll ea unokája Solt Lacika, valamint az alul­Hottak és az ö»*y-es ]OUon»a£ nevében tája-t­lonilól megtört, kü ívvel jelenti felwjthetut.hu dráya nejének, az Öutolaldozó és legjobb anyu, napa, nagy >, a ougéd aaere Ő U-áuy, Weuy, testvérnek rokouuak Hoffinann Souiáué, »*. W.ilti.e»- Siatiusk kossam é* kiuo« wuovedíti utáu é<®'*iu*k iv-i.w éveWu 25 éyi boldog lii­u'.áu fiilyó hó 23-úh déli órakor •.(irtául gy4*»ojí u Uunyút. A drága Imlottxak' föidi u-na-üdviiiy .1 f hó 2."*-éu (b-lilián fél 3 Órakor to^bik a ko«»»U«fl\i iw. »irkcr«bon ölök uy ujjmtöurfu k e»zt h»ly • u. liKKA • íl április hó 23-án. Weltner Jakab és neje Schleifer Lujza szülők, özv. Hoffmann Lipótné napa Welt •ner Sámuel, W^eltner Adoif. Weltnei- Ida Weltner Berta, férj, Mautner Miksáné, Wel ner Rezsin, férj. Pataki Ármin dr.-né, Weltner Ad él, özv. Hermán Sándor dr.-né testvérek A sokat szenvedett, nyugodjék békében. Á dás emlékére. MépgyüSés az olasz bor ellen. A mult vasárnapon, f. hó 22-én tartották meg az egy izben már elnapolt népgyűlést az olasz borvám ellen a városház nagytermében. A gyűlésen fío^ay Máté orsz. képviselő elnökölt s megnyitó beszédében kifejtette a vidékről nagyszámban megjelent szőlősgazdáknak a gyű­lés nagyfontoáságu célját s örömét nyilvánította, hogy az érdeklődők egészen megtöltötték a vá­rosház termét. Azután Hoffmann Soma alaposan megokadatolt javaslatát Nagy István városbiró terjesztette a népgyűlés elé. A javaslat a követ­kező : Tisztelt közgyűlés ! Sokkal ismertebbek mindnyájuk előtt azon csapások, melyek vidékünk egyik legfontosabb közgazdasági ágát : a szőlőművelést egy évtized óta érték, mintsem azokat Önök előtt bővebben kifejteni szükséges lenne. Nem volt elég a csa­pásból a philoxera, mely szőlőtőkéinket gyöke­rében támadja meg, keletkezett a szölőmoly, mely a philloxerától megkímélt szőlőtőke vi­rágját, és a peronospora, mely a fejlődő fürtöt támadja, ráadásul fellépett a lisztharmat, mely az előbbi ellenségektől megkímélt érett gyümöl­csöt kapuzárás, a szüret előtt elfonny asztja és a gazdának arca verejtékével és sok költséggel végzett munkáját, fáradságát, reményét tönkre teszi. Ennyi csapás mellett, mely szőlőművelé­sünket érte, valóban csodálatos azon szorgalom és kitartás-', melylyel gazdáink szőlőiket felújít­ják és azok megtartásán fáradoznak. Gazdáinkat ezen szorgalomra és kitartásra buzdítja az a tapasztalás, hogy a philoxerával, szőlőmolyiyal, peronosporával, lisztharmattal szemben szőlőinket a kellő időben és helyeden foganatosított védekezés mellett fenn lehet tar­tani és ma már szőlőinknek azon ellenségeit bortermelésünk felvirágzásának akadályául nem is tekintjük és nem is lesznek akadályai mind­addig, mig leküzdésükre fáradságot, munkát és költséget nem kimélüuk. Azonban ha szőlőink ellenségeivel a ma­gunk munkájával, fáradságával és költségével meg is küzdünk, de nem vagyunk képesek sző­lőmivelésünk sok költséggel, munkával elért eredménj'ének, bortermésünk megfelelő értéke­sítésének akadályaival, a magunk erejével meg­küzdeni. Bortermésünk értékesítésének nagy aka­dályát az alacsony vámtétel mellett beözönlő olasz bor képezi, ezt elhárítani és megszüntetni esak a magas kormánynak áll módjában, miért is annak segítségéhez kell folyamodnunk és ezen segítség kikérésének módját meghatározni a mai népgyűlésnek képezi tárgyát. Az olasz bornak olcsu vámtétel mellett történt tömeges behozatnia a mi boraink árát lenyomta, mert az olasz borok vegyítésre és a közönségesebb vidéki borok javítására kitűnően alkalmazhatók és ily vegyített alakban, de t:-z­tán is a bel forgalomba u mint li^ztí borok átlát­nák, vétetnek, ezzel szemben a sok költséggel előállított boraink a \eiM<n\t nem állhatják meg és ha ezen változtatás nem töiténik, félő, hogy ezt szőlőművelésünk is megsínyli. Olaszországgal fennálló vám*aerződ«sütik, mely az olasz bornak vámtételét métermáiísiu­kint 3 frt 20 krbnn állapította meg. l!J02-ik év­ben lejár «s ezért, megyénk gazdaküzönsége érkezetuiek látta az időt azirai.it mozgalmit in­dítani, hog}- az Olaszországul fennálló borvám az uj szerződésben oly Húgaira emelti-ssók fel, hogy az elasz bornak beözönl«»tf hyaánkbu meg­szűnjék á» mozgalmat indítani aziriuS hogy síidig is, mig a jelenlegi váuuzcrzödés fennal!, ívndeletí utuii történjek * magas keiüjány »h*.l elv imézkedás, hogy a külíöhü torukat, v*gv olv magyar borokat, a melyvkl.e 25 százaléknál több olu'.z tort kevertek, mint kiUfold't bort lehessen f«r«k!©mba hozni — fca » ms^ne

Next

/
Oldalképek
Tartalom