Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-18 / 11. szám

1000 március 18 BALATON VIDÉK. De nézzük tovább szövetkezetünk számait. Az év folyamában egyesek által kamatozás vé­get betett tőke 8471 korona és 84 fillér; ezen betétek után kifizettetett 183 korona 88 fillér. 5 százalék kamat. Ez a 8464 korona 84 fillér betét olyan összeg, mely addig, mig szövetke­zetünk nem volt, az illetőknek ládafiókjában bevert haszon nélkül. Most pedig, mihelyt elád valamelyik tag egy pár ökröt vagy valami más jószágot, a következő vásárig is beteszi pénzét, itt legalább biztosabb helyen van s pár fillér kamatot is várhat róla. A vásári költséget ren­desen behozza neki a kamat. A mai napig be­fizetett üzletrészek és a betétek, mint látjuk, pár korona hiján 12.000 koronát tesznek ki s igy tehát már ezen egy év alatt is a magunk pénzéből jókora összeget forgatunk. Igaz, hogy azért e mellett még 9780 korona 92 fillér váltó tartozásunk van a központban, de ez az üzlet­részek szaporodásával mindig kevesbedni fog. Váltóra kölcsönöztünk 17069 korona 32 fillért; leszámitoltatott ezen évben 39,038 ko­rona kölcsön. Igazgatási és kezelési költségek 328-18 korona. Összes forgalmunk volt 1899. dec. 31­íer, bevétel . . 59,140 K. 56 fii. kiadás . . . 58,876 „ 76 pénzmaradvány 263 K. 80 fii. A hozzá nem értő ember talán elcsndál­kozik azon, hogy ily rövid idő alatt ily nagy eredménynyel működött e kis szövetkezet, de nem lehet rajta bámulni, ha közelebbről tájéko­zást odúnk községünknek a közelmúltban léte­zett anyagi állapotáról. Köznépünk a drágább kölcsönök miatt már ugy el volt adósodva, hogy ez nemsokára többeket a tönkrejutás szé­lére vitt volna. Ezen tartozásokat a szövetke­zetnél kapott olcsóbb kölcsönnel kicsinyenkint lefizetgetik. Nálunk sem írási, sem kezelési dij nem létezik, a benyújtó is elmarad. A váltó­kölcsönöket fél évre adjuk s igy még váltóra is csak kétszer kell költenie egy évben. Öröm nézni, a mint vasárnaponkint a dél­utáni istentisztelet végeztével a szövetkezet üzlethelyiségébe, mint a kasba a méhek, ugy jön ki és be a sok tag. kezében mindegyik üz­letkönyvecskét tartva. Egyik része betesz, a másik kölcsönt kap, a harmadik része törleszt; szóval mindenki igyekszik s iparkodik ügyét kívánsága s kötelezettségéhez mérten jól vé­gezni. Kötelezettségét kivétel nélkül minden tag a legpontosabban telj< siti. El nem marad üzletrészei befizetésével senki, inkább előre fi­zet, mintsem késedelmi kamattal büntessék meg. A kölcsönöket rendesen törlesztik, a kamatok­kal együtt. Szóval rendben megy itt minden. Bárcsak 40—50 évvel ezelőtt kezdhették volna áldásos működésűket a hitelszövetkezetek, ugy népünk anyagi tekintetben, takarékosságban ve­tekedett volna bármelyik takarékos nemzettel is. Csizmadia J Gyula. Verses krónika. Tél és tavasz felváltva jár, Hegyei fagg s hó, délben sugár. Uberciger, télikaput Nagy zavarba' vannak : Zálogházos nen> nyit kaput, Ez be nem jut, JJz ki nem jut, Mi az oka annak ? Oh, a szívben is csak ágy vau, Mindig is így volt talán : Leroskadunk máma búban, S holnap járunk vígan, bútlan', Mosolyogva más baján ! Ma temetés, holnap ünnep : Már ez itt csal: így meggen ; A jó szívek múlnak, tűnnek, De helyén a régi tűznek Újra élei. láng terem ! Hát csak fagyjon, hó csak hulljon A tarasznak meg nem árt! S bár sokakra sír boruljon : Lelkesülve hősi múlton — Mint a vén fán lombos ág Él, virul az ifjúság ! — Uj kánonok. Szabó György kánonok halálával megüresedett veszprémi kánoniastal­lumra ö felsége Ujváry Ferenc kaposvári apát­plébánost nevezte ki. Nyilvános köszönet. Bóry I nre 13 K. 50 fii. és Sujánszky József 14 K és 60 fillért gyűj­töttek az Hggnegyveuyolcas honvédek március 14-én törtónt megvendégelésére, e szívességért és hazafias cselekményért köszön tet mond baj­társai nevében Trszt.yanszkv Károly. — Az Országos Eötvös-Bizottság köztu domás szerint e tavaszszal közrebocsátja b. Eötvs József összes munkáiuak végleges teljes kiadssát. Mint általánosan tudva van, a nagy­becsű kiadás (20 kötet: 400 iv; 40 frt) tiszta jövedelme b. Eötvös Loránd ajándékából a Tanitók Házának fent.artására fordittatik, mely­ben — Budapesten és Kolozsvárott — szegény­sorsú tanitók ós tanárok fiai nyernek főiskolai tanulmányaik alatt részben ingyeues ellátást. A bizottság széleskörű munkálkodása — élén Széli Kálmán miniszterelnök, gróf Károly Ti­bor, a főrendiház elnöke, Wlassics Gyula, Jó­kai Mór, Beőiby Zsolt, stb. állanak — s a kul­turális ós jótékony cél egyesülése már eddig is igen szépszámú előfizetőt szereztek Az előfize­tők névsorában vidékünkből és megyénkből ed­dig a következő neveket találni: Győrffy János ügyvéd, Nagy-Kauizsp, Nagy Margit oki. polg. isk. tan , Keszthely, Sauermanu Mihály polg. isk. tan., Nagy-Kanizsa, Waligurszky Antal polg. isk. tan. Nagy-Kanizsa, állami polg. fiú­iskola Alsó-Lendva, állami reáliskola, Sümeg, Társaskör Zalaegerszeg. — Temetés. Nagy részvét mellett történt f. hó 12-én d. u 4 órakor néhai Vucskits Já­nos, ny. tiszttartó temetése, kinek szomorú halá­láról már mult számunkban megemlékeztünk. A nagy számú rokonságon kivül ott volt a város óttelmisége majdnem teljes számban. A megbol­dogult jóságos ember halottas kocsiját a koszo­rúk egész árja borította, mind jelvényei az igaz szeretetnek, mely a sirou tul is ól, mert »örök a szeretet«. A halál megdöbbentő hire eljutott oda is, hol a megboldogult munkás életét töl­tötte s az igazi fájdalom könyeit sajtolta ki a szegény cselédek szeméből, kik rajongtak jó tisztjükért, mert ő is szeretettel bánt velük mindig. Megható módon nyilvánult a szegény cselédek kegyelete és őszinte fájdalma, jóságos tisztjük ualála felett: öten jöttek a temetésére onnan messziről, Mosony megyéből s a fájda­lom igaz könyjeivel öntözött koszorút helyeztek ravatalára. A gyászoló család bánatát enyhítse némileg az a tudat, hogy sokan osztoznak fáj­dalmában. R. i. p. ! — A keszthelyi izr. hitközség 'kebelében fennálló Szent Egyesület a napokban tartotta szokásos évi közgyűlését. A gyűlést megelőző­leg értekezletet tartott, melynek fényét emelt« Büchler Sándor dr. rabbi bölcseimi eszmékben gazdag, tartalmas beszáde, melyben az •egyesü­let nemes ós magasztos feladatát fejtegette. Az istentisztelet után tartott gyűlése Beck Sándor lendületes scavakkal nvitotta meg s köszönetet szavazott a rabbinak az imént elhangzott szép és szivreható beszódeért. Majd következett Lő­winger József az egyesület életében fölmerült nevezetes niozzanatit felölelő titkári jelentése, melyben kiemelé azon elhunyt férfiak érdemeit, melyeket az egyesület felvirágozása körül szer­zett, egyben elismerést szavazott az egylet ez­időszerinti elnökének Prager Sámuelnek, aki lankadatlau buzgalmával hervadhatatlan érde­meket szerzett. Ezután a gyűlés főbb ügyei vé tettek tárgyalás alá, melynek végeztével a gyű­lés feloszlott. — Halász sztrájk. Több fővárosi lap új­ságolta a napokban, hogy a balatoni halászok kőzött kiütött a sztrájk s hogy napok óta szü­netel sok helyen a halászat. Állítólag az uj bérlőtársaság már is nagy károkat szenved ez által s a balatopparti közönség nem kap halat. Addig is, mig a dolognak utánna járhatunk s balatonparti tudósítóink megsürgetett jelentései megérkeznek, annyit Írhatunk, hogy a mi érte­sülésünk szerint a halászat szünetelésének inkább a halgazdasági szempont, mint a sztrájk az oka. Csodálkozni való azonban ez utóbbi esetben sem volna, hiszen jól tudjuk mindannyian, hogy egész osztály vesztette az uj bérleti rendszer mellett foglalkozását és kenyerét s igy az el­keseredésre bőven van ok ós alkalom. Minderről azonban majd jövő számunkban fogunk szólni részletesebben. — Ünnepelt főszolgabíró. A sümegi járás főszolgabirája, Fűzik Gyula f. hó 17-ón ünne­pelte közigazgatási szolgálatának 25-ik évfordu­lóját. Nagyszámú barátai meleg ovációkban ré­szesítették a közszeretetnek örvendő, lelkiisme­retes főszolgabírót. D. u. 1 órakor társas ebéd volt tiszteletére. Azt kívánjuk az ünnepelt fór­fiuuak, hogy félszázados szolgálatát is oly erő­vel, munkakedvvel ünepelhesse meg, mint aminő egészséggel, szorgalommal az első negyedszáza­dot töltötte. — Gazdasági társas kirándulás. A zalame­gyei gazdasági egyesület f. hó 18-án a délutáni órákban Elek Lipót kereskedelmi tanácsos uj­népi mezőgazdasági szeszgyárának ós telivér szimmenthali tenyészetének megtekintése céljá­ból gazdasági kirándulást rendez az egyesület tagjai részére. — Az első énekpróba. Eckhardt Antal kar­nagyban nemcsak tehetséges ós zenei szakértőt, hanem olyan buzgó férfiút is nyert városunk, ki zenei műveltségét a közjóra értókesiteni tudja ós akarja. Alig van itt 10 napja, már is sok fáradt­ság és titánjárással megalakította a női ének­kart. A mult csütörtökön volt az első énekpróba, melyen jelenvoltak a következő úrhölgyek : Csathó Lenke, Halász Gizi, Jankovich Margit, Kiss Irén, Kovacsevich Józsa, Klein Bódognó, Klein Ilonka, Lendvay Rózsi, Nagel Aranka, Nagy Margit, Pethő Ilonka, Ujlaky Ilona, Vöröss Anna. Vannak még többen ts, kik ajánlkoztak a karba való működésre. A jövő héten —mint halljuk — a karnak a férfikart szervezi abban a reményben, hogy az urak követik a hölgyek jó példáját. A megalakított női ós férfikarból alakul azután a vegyeskar, mely ezidő szerint Führernek: Vokal miséjét, ós Höltzl F. S. Haec dies müvét tanulja be, hogy azzal Húsvét ün­nepén az ájtatoskodó közönséget gyönyörköd­tesse. Elismeréssel kell e helyen adózni Nagy István városbírónak, ki megértve a karnagy nemes törekvését és a város szellemiségeit az elemi fiúiskola egyik helyiségét a próbákra át­engedte, azzal a föltétellel, hogy intézkedését az iskolaszék utólagosan jóváhagyja. — Egy ezres bankó története. A mult évben Nagy-Kanizsán három és félévi börtönre ítéltek egy tiszti szolgát, mert abba a gyanúba keve­redett, hogy egy nagy-kanizsai kereskedőnek, Dobrin Rezsőnek 1000 írtját, melyet ez elvesz­tett, megtalálta és magának megtartotta. A sze­gény katona hiába erősítgette, hogy ártatlan, nem hitték el neki és bírái elitélték, sőt már le is ült egy évet. Történt pedig e napokban, hogy egy kollátszegi paraszt asszonynak, aki a halálán volt, nagyon háborgott a lelkiismerete ós egy­házpásztorának, Péler, murakereszturi apátpló­bánosnak meggyónt, átadta neki azt az 1000 frtot, melyet ő tavaly megtalált. Ezután bűnei alól föloldozva, megkönnyebbülve halt meg. Az apátplébános bevitte a pénzt tulajdonosának, Dobrin Dezsőnek, aki valami fondorkodásra gon­dolt és az elveszettnek hitt pénzről ugyan még sokszor álmodott, de számot rá nem tartott. Alig akart hinni a szép hangzású jó hirnek. A tulajdo­nos megkapta pénzét és adott róla hiteles elismer­vényt is, a murakereszturi egyháznak pedig hálá­ból 50 forintot adományozott. De ki adja vissza a szegény rab katonának az ő börtönben töltött egy esztendejét ? Tüz. Zilamihályon lakó Kovács Vendel föld mívesnek a háza, folyó hó 11-óre virradóra kigyúlt s le is égett. Igen gyanúsnak látszik az a körülmény, hogy előtte való nap is ki akart gyulladni, de a szomszédok elfojtották. A gyújtogató alighanem a ház körül lakik. A kár jelentéktelen, meglehetős magasan volt bizto­sítva. — Csendélet Lapunkkal tudatják, a kö­vetkező nem igen épületes r'olgot. Barabás Já­nos III. é. h. folyó 10-óu az éjféli órákban hazafelé tartott egyik kollegájával s midőn a sajka- ós kerítés utca sarkához értek egy ed-

Next

/
Oldalképek
Tartalom