Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-25 / 8. szám

1900. február 25. BALATONVIDÉK jó reggelt édes fiam." Pálinkával megkínálta s ő azt elfogadta és ivott is egy csöppöt. Ekkor elővette a nyilatkozatot és kérte, hogy irja alá. Bölecz az asztal egyik felén ült, Józsa Rozi pedig a másikon. Az asszony megtagadta az aláírást s azzal felelt, liogy már ügyvéd ke­zén van. Erre Bölecz elővette revolverét és rá­lőtt Józsa Rozira. A golj'ó a jobb vállba íuró­dott. Sebesült erre menekült, de e közben még egy golyót kapott a hátába. Józsa Rozi végig­szaladt a folyosón és az udvaron összeesett. Vádlott a folyosón is egy golyót küldött utánna. de az nem talált, azután a földön fekvő asszony combjába lőtt kétszer egymásután. Bölecz Mihály mindent töredelmesen be­vallott, de azt állítja, hogy az asszonyt nem akarta megölni. Józsa Rozi sértett 137 éves asszonyon meg­látszott a sok szenvedés. Nehezen jár, jobb kar­ját nem tudja használni s mivel a golyó tüde­jét is megsértette, akadozva beszél. Lényegében ő is ugy adta elő a dolgot mint vádlott, hoz­zátéve, hogy a gazda (Bölecz) dologkerülő em­ber volt, ki csak jól enni, inni és vadászgatni szeretett. Az asszonyt ütötte, verte, puskával fenyegette. Sértett már az elmúlt tavaszszal is elhagyta, de vádlott utánna ment s mikor hol­mijáért odament, utánna lőtt és azzal feiye­gette, hogy általa pusztul el, ha 20 esztendő múlva talál is rá. Igazolták ezt a tanuk, valamint azt is, hogy vádlott pénzt kért kölcsön. A főtanu To­mecz Antul korcsmáros volt, aki a lövöldözést látta s a valódi tényállást ugy adta elő, hogy még csak szóváltás sem történt a sértett és vádlott kőzött. Nagy Lajos dr. orvos azt állapította meg, hogy sértett teljes munkaképességét nem nyeri vissza. Háry István dr. ós Thassy Gábor dr. tör­vényszéki orvosok vádlottnál az elmezavar ál­lapotát kizártnak tartják. Következett a fegy­ver szakértők, kik nyilatkozataikat az elnök által feltett kérdésekre megadták, mely után a bizonyítási eljárás befejeztetvén Felber Artliur dr. főügyészi helyettes szándékos emberölés kísérletének bűntettében kérte a vádlottat elma­rasztalni. Hajós Ignác dr. védő ügyvéd a vé­delmet az erős felindulás bizonyítására ala­pította. Az esküdtek a védő álláspontját fogadták el és vádlottat erős felindu'ásban elkövetett szándékos emberölés kísérletében mondottak ki böuüsnek. A verdiktet Hajik István, mint az esküdtek főnöke hirdette ki, melynek alapján a kir. törvényszék Bölecz Mihályt 4 évi fegyházra és hat évi hivatalvesztésre ítélte; a szabadság­vesztés büntetésből egy hónapot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Az ítélet kötelezte még a vádlottat 200 írtnak sértett részére való megfizetésére. A védő semmiségi panaszt jelentett be. A törvényszék a vizsgálati fogságot fenntartotta. A tárgyalás este 7 órakor ért véget. A sümegi népgyűlés az olasz bor ellen. A sümegvidékí gazdakör kezdeményezésére február 19-én Sümegen igen látogatott népgyű­lés volt az olasz bor vámjának fölemelése érde­kében. A gyűlésen nem csupán Sümeg és vi­déke, hanem Keszthely, Zala-Szent-Grót és Ta­polca környéke is nagy számmal volt képviselve. A lövésztársalat nagytermét megtöltő sző­lősgazdákat Szűcs Zsigmond a sümegi gazdakör elnöke üdvözölte, indítványára a népgyűlés el­nökéül Gyömörey Vince drt, jegyzőjéül Eles Ká­rolyt választották meg. Gyömörey Vince elfoglalva az elnöki szé­ket, melegen üdvözölte a népes értekezletet, majd áttérve a népgyűlés céljára, hatásos, az ügyet minden oldalról fölvilágosító beszédben fejtegette a bortermelésünket sújtó veszedelme­ket s az olasz bor nagymérvű behozatalának ká­ros hatásait. Majd fölemlítve a Sümeg és Vidéke február 18-iki számának ez érdemben irt vezér­cikkét, ezt egész terjedelmében fölolvastatta, liogy a gyűlés az abban foglalt indítványokat megismerje. Ez indítványok értelmében a kor­mány fölkérendő, hogy a magyar bortóivényben hasonló osztrák bortörvény létesítését szorgal­mazza Ausztriában és a borfogyasztási adót szállítsa lejebb. A népgyűlés ezután elfogadta a tapolcai ismeretes határozatot s a Sümeg és Vidékének első indítványát, mig a borfogyasztási adó le­szállítását, bár a fölhozott egészségügyi és ethi­kai okok előtt meghajol, ezúttal finánciális szem­pontokból nem kéri. Barkóéi Károly sümegi ügyvéd felhasználva az alkalmat, lelkes szavakkal hívja föl a jelen­voltakat, hogy a borhamisítás ellen egyesült erővel küzdjenek, mert csakis igy lehet kivívni a magyar bor régi dicsőségét. Handléry Gusztáv Tapolcáról élénken fes­tette a fillokszera pusztításának súlyos csapásait és az olasz bor beáramlásának veszedelmeit, majd örömét fejezte ki, hogy Sümeg vidéke oly gyorsan csatlakozott a tapolcaiak által indított mozgalomhoz. Lukonicli Gábor dr. a mozgalom érdekében indítványozta, hogy a népgyűlés keresse meg Keszthely, Zala-Egerszeg, Perlak. N.-Kanizsa, Csáktornya és Alsó-Lendva városokat, hogy ha­sonló népgyűléseken csatlakozzanak a mozga­lomhoz. Ez indítványt egyhangúlag elfogadták, mig Tarányi Ferencnek borszövetkezet létesítése és viharágyuk felállítása érdekében írásban be­nyújtott indítványát — nem tartozván a nép­gyűlés keretébe — a sümeg vidéki gazdakör­höz utasították. Ezután Bávfi Alajos indítványára a sümeg­vidéki gazdakörnek és a népgyűlés elnökének, Gyömörey Vincének, Sümegi Tivadar indítvá­nyára pedig a mozgalom megindítóinak, külö­nösen a vármegyei gazg. egyesület elnökének. Hertelendy Ferencnek meleg köszönetét fejezte ki a népgyűlés. Végül Gyömörey Vince dr. elnök melegen megköszönte a jelen voltak nagy érdeklődését s a mozgalomnak sikert kiváltva, a gyűlést be­zárta. T. Népgyűlés. A mozgalom, mely a jégeső ellen való vé­dekezés ügyében Alsó-Lendván a mult év nya­rán megindult, immár kezdi meghozni gyümöl­cseit. — A szükebbkörü bizottság, melyet a má­jus közepén tartott értekezlet a további teen­dőkkel megbízott, ugy a sajtó terén, mint sze­mélyes összeköttetései révén is elkövetett mindent, hogy a kezdet nehézségeit leküzdje s az esz­mének mennél több hívét szerezvén, az ügyet diadalra juttassa. Ezért a szükebbkörü bizottság tovább foly­tatta az agitációt s mint a tapasztalat mutatja, nem is eredmény nélkül. Az ő buzgó fáradozá­sának a következménye volt azon értekezlet, mely a szóban forgó ügyben f. hó 7-én Alsó­Lendván tartatott. Az értekezletet Szmodiss Viktor főszolgabíró nyitotta meg, örömének ad­ván kifejezést a fölött, hogy a mező- és szőlő­gazdákra nézve oly nagy fontosságú ügj'ben oly szép számmal megjelenni szíveskedtek, egyút­tal felkéri az értekezletet, hogy a gyűlés veze­tésére elnököt s a jegyzőkönyv vezetésére jegy­zőt választani szíveskedjék. Elnökké Kiss Pál esperes-plebános, jegyzővé pedig Kiss Dénes választatott meg. Egyúttal felkéri Ulicsny Károly szőlőszeti és borászati felügyelőt, hogy a meg­ígért előadást megtartani szíveskedjék. Ulicsny Károly szőlőszeti és borászati fel­ügyelő szakszerűen tartott előadását a jelen­voltak nagy figyelemmel hallgatták végig. Elő­adása oda concludált, hogy egyesült erővel csekély anj-agi áldozatokkal is nagy dolgokat le­het létesíteni. Részéről ajánlja a védekezés ke­resztülvitelét ós ajánlja a tervbe vett szövet­kezet megalakulását. Ezután Kis Pál elnök emel szót s az ér­tekezlet nevében köszöneté kifejezi előadónak a tanulságos s a hallgatók figyelmét elejétől vé­gig teljesen lekötő szakszerű előadásáért. A közös célra való tömörülésnek, a szövetkezet megalakításának eszméjét meggyőződésének tel­jes erejével támogatja. Ezután Szmodiss Viktor főszolgabíró fej­tegeti a védekezés szervezésének szükségessé­gét. Kifejezést ad abbeli reményének; hogy a mai értekezleten előadottak után bizonyára senki sincs a t. hallgatók közt, a ki ezen nagy fon­tosságú ügynek buzgó apostolává ne sze­gődnék. Egyesítsük mi is erőinket, hogy a véde­kezést nagy területre kiterjesszük s ekként an­nak sikerét biztosithassuk. Mivel pedig a véde­kezéssel nemcsak szőlőinket, hanem gabona ter­mésünket is megmentjük, a maga részéről cél­szerűnek tartaná, hogy a védekezés költségeit nemcsak a szőlő, hanem a földbirtokosok is viseljék és pedig a földadó arányában. Ezen költségekre vonatkozólag ma még tüzetes fel­világosítás nem adható, 'annyit azonban teljes határozottsággal állithat, hogy a jégbiztosi­tási dijhoz képest számba nem jöhet. — Míg; ugyanis a jégbiztosítás holdanként 1—2 forinttól 3 forint 50 krajcárig emelkedhetík, addig a lövöldöző állomások első berendezési költségei holdanként 10—15 krnál, az évi fen­tartási költség pedig 1—2 krnál többe nem fognak kerülni. Indítványozza tehát, hogy egy szűkebb körű bizottság választassák, mely az előzetes teendőket elvégezvén a tervet és költ­ségvetést elkészítse s az ujonan összehívandó érdekeltség elé terjessze. Tóth János lenti-i plébános, Ruffy Pál gazdasági felügyelő, Gaál István k.-szt.-miklósi plébános és Józsa Fábián körorvos felszólítása után a főszolgabíró indít­ványa a következő módosítással fogadtatott el: A szűkebb körű bizottság helyezze magát érint­kezésbe az egyes községekkel és az előre meg­állapított terv és költségvetés szerint az egyes községekre eső a földadó arányában eső költ­ségeket a képviselő testületekkel fogadtassa el s azután eljárásának- eredményéről az ujonan egybehívandó értekezletnek jelentsen. A szű­kebb bizottság tagjaivá megválasztattak: El­nökké Kiss Pál esperes plébános, Fuss Nándor, Szmodiss Viktor, Ruffy Pál, Isoó Ferenc, Kiss Dénes és Magéthy Géza (Alsó-Lendva), Piatsek Károly (Vörcsök), Gaál István plébános, és Vendl Ede (K.-Sz.-Miklós^), Tóth Sándor plébá­nos, Horváth Győző és Hoffmann János (Lenti), Strausz Flórián plébános, Forintos Titusz (Dob­ronak), Török Kálmán (Bagonya), Tóth János és Scliuhmacher János (Sz.-Sziget). Ezután Szmodiss Viktor főszolgabíró az olasz borvám ügyében tett előterjesztést. Elő­adja, hogy az alacsony borvám következtében az utóbbi években annyi bort szállítottak hoz­zánk Olaszországból, hogy a magyar borok le­szorulnak hazai piacunkról, a mi bortermelő­inkre nem csak azért hátrányos, mert a bort olcsó árban kénytelenek eladni, hanem azért is, mert a mi borainknál jóval gyengébb olasz bo­rokat magyar bor gyanánt árulják, s ez által a magyar borok hitelét nagyon megrontják. Az olasz borok beözönlése ellen a Tapolca vidéki érdekeltség mozgalmat indított, a mult év vé­gén tartott értekezletből kifotyólag az iránt kereste meg ezen vidék érdekeltségét, hogy mozgalom indittassék meg az iránt, hogy ez ügyben egy küldöttség mennél tömegesebb alá­írást! kérvénnyel járuljon a magas kormányhoz. E kérvényben arra kéressék a magas kor­mány : hogy az 1903-ban lejáró kereskedelmi szerződés megkötése alkalmával az olasz bor­vámot felemelni s ez által a magyar borokat az olasz borok ellen megvédeni méltóztassék. Saj­nálattal kell azonban constatálnia, hogy a kül­döttséghez már nem csatlakozhatunk, miután az a magas Ministerelnök, a kereskedelemügyi és földmüvelésügyi miniszterek által már jan. hó 31-én fogadtatott, az azonban nem zárja ki azt, hogy a tapolcaiak által megindított moz­galomhoz teljes erővel hozzá ne járuljunk, s ha nem is együttessen, de párhuzamosan jár­junk el ezen nagyfontosságú ügyben is. Érte­kezlet az előterjesztéshez egyhangúlag hozzá­járul, s elhatározza, hogy ezen ügyben is to­vábbi intézkedések megtételével a már kikül­dött bizottság bizassék meg. Szmodiss Viktor főszolgabíró az értekezlet nevében hálás köszönetét fejezi ki Kiss Pál esperesplebáuosnak a gyűlés tapintatos vezeté­séért, Ulicsny Károly felügyelőnek pedig a minden tekintetben sikerült előadásért, mire Kiss Pál elnök megköszöni az érdekeltek szi­ves megjelenését s a nagyfontosságú ügy iránt tanúsított meleg érdeklődésüket s az értekez­letet befejezettnek nyilvánítja. A. L. Az 1900-iki vármegyei ujoncozási tervezet. A keszthelyi járásban április 19, 20, 21-én. Polgári elnök ; Dezsényi Árpád dr. törvényha­tósági bizottsági tag : polgári orvos : Háry Ist­ván dr. megyei t. főorvos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom