Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-25 / 8. szám

BALATON ViDEK 1900 február 25. tőségét s mindezek alapján hangoztasson és adjon egy olyan közgazdasági programot, melyből a megye közönsége okulást, közgazdasági nyavalyánk orvosságot meríthessen. Elvégre is az alispán a megye feje, bölcs vezére, szerető édesapja; kell tehát, hogy édes övéinek jóléte, boldogulása első és legfőbb gondját képezze. Erre kérjük mi, ezt várjuk mi el Zalamegye bölcs alispánjától s mi sem tántoríthat el bennünket ama erős reménytől, hogy ő meg is fogja hallani és hallgatni nyomorgó megyéjének rimánkodó kérését. A jó Isten adjon neki e terhes, de szép munkálkodáshoz kedvet, erőt és kitartást, tevékenységének pedig sikert s akkor majd az egész megyében áldott és örökemlékü lesz az alispán szava. Z. I. A keszthelyi jótékony nőegylet közgyűlése. A keszthelyi jótékony nőegylet a mult vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését az elemi leányiskola helyiségében dr. Csanády Gusztávné elnöklete alatt. A közgyűlésen felolvasott titkári jelentésből a következőket köI. A segélgezés ügy. A segélyezés szakadatlanul tartott, az év elejétől, annak végéig. Különös gondot fordítottunk a valóban szűkölködők kipuhatolásán, de miután minden emberi törekvés véges és tökéletlen, azért előfordulhatott, hogy egyikmásik egyén visszaélt az egylet jótéteményével, de a segélyezettek túlnyomó része azt valóban megérdemelte. Koldusok elvből nem vétettek figyelembe, főgondot forditott az elnökség és választmány a beteg — elaggott, teljejesen munkaképtelen s főképen szégyenlős szegények valamint árvagyermekek segélyezésére. A segélyezések mérvét a következő számadatokkal bátorkodunk kimutatni: A lefolyt 1899-ik évben egyletünk 342 esetben 1—5 írtig terjedő pénzsegélyben részeltetett munkaképtelen szegényeket, télviz idején 70 szűkölködőt egyenkint egy negyedöl legjobb minőségű tűzifával látott el és 21 árvagyermeket pedig teljesen felöltöztetett. Ezen segélyezések a lefolyt óv alatt nem kevesebb mint 758 frt 53 krt. vettek igénybe, mely összeg annyival is inkább figyelemre méltó, miután egyletünknek a tagsági dijakból bofol}

ró évi jövedelem — beleértve az 1900. óv január és február hónapjait csak 412 frt 80 krra rúgott, tehát a segélyezésekre forditott összeg azt 346 frt 13 krral multa felül, mely rendes jövedelmünket felülmúló tetemes segélyezés csakis alaptőkénk kamatjainak részbeni igénybevétele és egyes nemesszivü adományozók, kiválólug pedig föméltóságu Festetics grófné szül. Hamilton hercegné kegyelmes védasszongútiknak évenkint ismétlődő és kiosztási célokra szánt 100 frt kegyadomány által vált lehetővé. II. Az egylet vagyonának állása, kezelése és gyarapítása. A mi az egylet vagyonának állását illeti, e részben csak kedvezőt jelenthetünk. Az egylet jövedelmei és kiadásai, valamint törzsvagyonáról vezetett számadások, mint minden évben, ugy ezidén is két felkért szakértő számvizsgáló névszerint t Buehberger Fülöp városi pénztárnok és Stieder Kálmán városi tanácsos által f. hó 15-én megvizsgáltatván, pontosan vezetetteknek és helyeseknek találtattak és ezidén is mint a megelőző években oly szerencsés helyzetben van egyletünk, hogy számadásait tetemes pénzmaradványnyal zárhatta le, mi a következő adatokból derül ki : Az 1898-ik évi összes bevétel volt 1334 frt 49 kr., kiadás 991 frt 13 kr., mutatkozik pénzmaradvány 343 frt. 36 kr.; megjegyzendő, hogy a 991 frt 13 kr. kiadásban ezen összegek is szerepelnek, melyek évközben az alaptőkéhez csatoltattak. A mi az alaptőke külön számadását illeti, a nevezett szakértő számvizsgálók által szintén átvizsgáltatott és a takarékpénztári könyvek, valamint értékpapirok az azokat őrző elnöknő által ez alkalommal bemutattattak. Az alaptőke állománya, összehasonlitva a megelőző évi állapottal a következő: 1898. évben az alaptőke kitett 9342 frt 69 krt 1899 évben az alaptőke kitett 9517 frt. 27 kr., gyarapodás e szerint 174 frt 58 kr. Ezzel kapcsolatosan bátorkodunk a tisztelt közgyűlésnek az alaptőke elhelyezése és kamatjának miként való felhasználása iránt következő tájékoztatást nyújtani: Az alaptőkéből 1. A keszthelyi takarékpénztár részvénytársaságnál 472% kamatra van elhelyezve 8504" frt 67 kr. 2. Idb. Reischl Vencel adománya 2 drb 4%-os egyenkint 1000 K. papirjáradék kötvényben 1000 frt, 2. drb. Basilika sorsjegy á 6 frt 30 kr. 12'60 frt. összesen 9517 frt. 27 kr. Ha ehhez hozzáadjuk a pénztári maradványt 343'36 frt. akkor az egylet ezidószerinti tényleges vagyona kitesz 9860 frt 63 krt. III. A tagok létszáma. Egyletünk magasztos céljai iránt való rokonszenve városunk fenkölt lelkű közönségének legmegbízhatóbb nyilatkozását abban látjuk, hogy tagjai között csaknem minden számbavedották. Voltak síposok is (tibicenes, az olaszok nál piferari); közben általános muzsikás (musi" cus) szóval jeleztetnek. A lantosok és hegedősök ezután is első sorban a fejedelmek termeiben mulattatták az előkelő társaságot. Hogy példát említsünk : Galeot szerint »(Hunyady) Mátyás vendégségei alatt mindenkor megvan a tudmányos vetélkedés vagy a becsületes és kellemes dolgokról való beszélgetés vagy éneklés. Vannak ott hárfaés lantpengetök, kik zene mellett a régi vitézek ficsóreteit magyarul éneklik. Szerelmes versek | nagyon ritkán, de többnyire a törökökön nyert gyözedelmek emlegettetnek gyönyörű szavakkal«. Nem hiányzott az ének ós zene a főurak váraiban és kastélyaiban, még a főpapok asztalánál sem. Bonfiu Báthory Istvánról ós Kinizsi Pálról följegyzé, hogy »a vacsora nem mult el hadidalok nélkül; a vitézek mesterkéletlen versekben énekelték a vezérek, a magyar főurak dicsőségét*. Galeot Báthory Miklósról, 1475-től váci püspökről, akkor a magyar haza egyik legtanultabb fiáról írja, hogy »házában vagy imádkoznak vagy tanulnak vagy zene mellett magyar verseket énekelnek'. De a jobbmódu közrendű magyaroknál sem múlhatott el lakodalo m, tor, névnap vagy egyéb ünnepség, hogy azokon zenészek ós dalosok ne lettek volna, kik népdalokkal, táncnótákkal járultak a vigasság emeléséhez. E muzsikus had, ha tehette, a mulatókkal maga is dorbézolt. Régi közmondás maradt fönn, hogy : »Ritkán vagyon az hegedősben borneiniszszai. Tinódinál is olvassuk: >Lantosok és hegedősök, kiknek bor a leikök, csak borért is elzörgetnek néha szegónyök Még a fejedelmek lakomáikban is jut részök. 11& éneklésben kifáradt a torkuk, bort kérnek. »Jó volna megkínálnia most azzal a lantost, hegedőst a bornak javávali. >Ma a versszerzőnek inyu3'a adjanak«. »A király vigau köszöni jó borát, nem felejti hegedősét, lantosát• (Ilojvai) Hogy nem egy várurnái miként folyt a mulatozás, ha arról nem is volnának történeti adataink, megmondják a hegedősök, akik, bár magoknak is »bor volt a leikök«, kikelnek az urak részegeskedóse, »mondhatatlan híres toika< ellen. Az énekes előadások nag3'obb részben a hazai események kiválóbb mozzanataira terjeszkedtek ki: a húuokra, főként Attilára (húu mondakör):, a hót vezérre : Magyarország elfoglalásáról Árpád által, Botond konstantinápolyi hadjáratáról, stb. : utóbb a királyok ós kirnagaslóbb vitézeik hőstetteit zengték. De mikor az előkelő társaság jókedvét a bor szilajjá tette, a hősökről szóló énekes mondákat a hangulatnak inkább megfelelő vig, néha ledér népdalok váltották föl. A trágár zenés előadások annyira elterjedtek, hogy több magyarországi zsinat szükségesnek tartotta ellenük felszólalni. Sajnálni lehet, hogy a lantosok, hegedősök, regösöknek (akkor úgyszólván a nemzet hisztérikusainak), részint hagyományokból gyűjtött, részint saját koruk eszményeire kiterjesz') V. ö. írod. tört. közlemények. 1891. 22. kedő énekes mondái és regéi nem maradtak reánk. A dolog természetében fekszik ugyan, hogy az élö szóval terjesztett, énekek ama könnyelmű muzsikus nép kezén el is kallódtak, de mások, például a németek énekes mondáik kincsét jobban meg tudták őrizni. Náluuk egyes későbbi krónika-irók dolgozták föl a monda-körök némely ré?zleteit. Az elveszett énekek formáira következtetui engednek a későbbi Ilosvai, Tinódi ós másoknak bizonyára a hag3'omány befolyása alatt készült verses müvei. A mi ősi zenészeink kezdetben kóborló nép volt. Az ünnepségeken énekes előadásaik mellett kedvökre ettek-ittak : közben versben is szidták a gazdag urak fukar udvarbiráit, »kik nem adnak jó borokat, magas part üssön meg udvarbiráikat, velők egyetemben az kulcsárokat, kik akasztófára méltók, azokatt. Ha pedig gazdag adomáu3'nyal jutalmazták őket, »az kirágnak lön jó híre ós neve.« A régi regösök működéséről fennmaradt hagyomány folyományának tekinthetjük a Göcsejben talán még most is dívó szokást, hogy karácsony hetében serdülő ifjak ilyetónképen végződő dauajt énekelnek: Szegen vagyon csatos erszén, Abba vagyon kétszáz garas, Fele a gazdáé, Fele szegén regélőké.

1) Ehhez hasonló szintén göcseji danajban: ') Tud. Gyűjt. 1838. VI. k, IVEM HULL A HAJ, >I\CS TÖBBÉ KOPASZ EMBER! SMUcációt kelt a g3

rógyfükivonatom, m*ly«t évek hosszú során át tanulmányoztam, hogy mikóp lehessen meggátolni a megkopaszodást. Felfedeztem és százszoros pénzzel fizetek, ha kétszeri használat után rögtön meg nem szűnik a hajhullás, korpaképzödés ós mindennemű fejbőrbetegsóg. 1 üveg ára 2 l*or. 40 fillér. Kapható gyógyszertárakban és mindennemű illat- és piperecikk-kereskedésben. Főraktár: TÖRÖK JÓZSEF ggúgípzertéfB, Királ^utca 12. sz. Erdélyi főraktár és vezérképviselőség : OÓTH GYULA, illat-és piperecikk nagykereskedőnél, Gyulafeliérvár-Fötór. Vidéki megrendeléseket utánvéttel azonnal eszközöl: 24 Egyedüli készitö és széjelküldósi raktára. DOBÉ NÁNDOR uri, női és sziuházi fodrász Budapest, Nefelejts-utca 27. sz.