Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-18 / 7. szám

BALATON VIDÉK 1900. február 11 — némi csekély kivétellel — a régebb időben úgyszólván teljesen a betelepí­tett vagy itt talált idegen nemzetisé­gűek által gyakoroltatott. Innét a sok német vagy szláv nevű magyar kézmí­ves-család és kereskedői ivadék. Ám a magvar főid meseszerű és csodás átala­kító, megujliító ereje magyarokká tette őket szívben-lélekben s csak a kopott és a mai demokrata világban mit sem érő, idegen név maradt meg a régi száza­dok időszerűtlen tanuságaul, El tehát az idegen névvel s külsőleg is jelezzük szí­VÜUK magyarságát, törekvéseink és ér­zéseink nemzeti voltát. A debreceni ipa­ros ifjak már sorompóba álltak, érdemes példájukat tehát köt etni kell! S a mi végül a névmagyarosítás körüli teendőket illeti, mi megbízunk a zalamegyei iparos-ifjúsági egyesületek elnökségeinek hazafias készségében, mely­lyel a tagok ez irányú óhajának meg­valósításában nemcsak segédkezni, ha­nem a teendőket teljesen magukra is vállalni iparkodnak. Első sorban meg­várhatjuk ezt a Deák Ferem megyéjében, hol a honszerelem és a hazafias mun­kálkodás sohasem ment ritkaság, vagy érdemszámba, hanem csak örökölt erény volt és kötelesség. Magyarság szírben és vérben: legyen tehát a jelszó s ha a hazafias debre­ceni iparos ifjúság átirata megérkezik, egy szívvel, egy lélekkel csatlakozzanak. Vajha már legközelebb azt hallanám, hogy az összes zalamegyei katolikus le­gényegyletek, kereskedő és iparos ön­képző körök egyhangúlag tették magu­kévá debreceni pályatársaik lelkes hatá­rozatát! Vajha nemsokára őróluk mon­danák, hogy a zalamegyei kereskedő és iparos ifjakat e téren is dicséret illeti, érdemes példájukat pedig követni kell! P. Visszapillantás. (Megyei érilek,) íV. A közfogyasztásnak egyik nevezetes cik­két, képezi a szódaviz, melyet majd minden család asztalán naponkint, megtalálunk. Negyed­évenkint megvizsgálják a hatóságok a szóda­I viz készítésével foglalkozók műhelyeit, a mely alkalmikkor a szódavíz kupakok is gondosan megszemléltetnek, vájjon az előirt irányú fel­osztás szerint vannak e azok készítve. Nagyon helyes ez ; de kívánatos volna az i*, hogy a kut vize, melyből a szódavizet készítik, tétessék vizsgálat, tárgyává s az olyan posványos ba­cillusokkal telt kut vizét, mely az emberi egész­ségre ártalmas, ne engedjék a hatóságok fel­használni ; vagy legalább is forraltassák előbb föl a vizet, mielőtt, a szénsavat, belepréselik. Sok panasz merült föl a szódavizes üvegek tisztasága ellen is. Jó lenne, ha ezekre is ki­terjesztenék a hatóságok gondoskodásukat. Hogy a kö/kuiakbó! sz^rtehordott fertő­zéseknek eleje vétessék, odaerösittett.ék a ke­res/.tpántos vödröket. Ennek — ott, a hol viz­bőség VHP — az a megbecsülaetetlen, az egész­ségre nagyfontosságú előnye vau, hogy a kut vize a különböző házaktól — gyakran nem is a legtisztább állapotban — szállított vödrök­nek a '.kútba való merítésével a megfertőzés veszélyétől megóvat,ik. Ezt a különben helyes s célirányos procedúrát — ismételjük — csak ott lehet sikerrel alkalmazni, a hol a lakosság ele­gendő vízzel rendelkezik s a hol a lakosságnak meg van a kellő érzéke H hatósági intézkedésre s nem merít horoggal ott. a hol odaerősített vödör vau ; ott, azonban, a hol kevés a viz s a mélyre ásott kutakban gyűlni kell hagyni a vizet,, s a hol a negyed hektoliteres űrtartalmú vödrök a sekély vizben el nem merülnek s c°ak ugy meríthet a lakosság vizet, ha ezt a kis, közönséges bádog vödrökkel eszközli, célté­vesztett dolog. Ilyen helyeken a lakosság szo­rult, helyzetében szembeszáll a natóság intéz­kedésével erőszakkal távolítja el az odaláucolt vödröket s merir, a hogy tud. Ilyen eset tör­tént megyénknek egyik keletre eső uagyobb községében. Ennek kapcsán megemlítjük, hogy minden község elöljárósága szigorúan utasit­tandó volna anuak szoros ellenőrzésére ós pon­tos bejelentésére, hogy a lakosság a kutakat minden tavaszszal, talán május hóban, a mi­kor a gazdasági munkálatok szünetelnek, ala­posan ki tisztit ja-e? Ott, a hol mulasztás észlel­tetnék, az 1876. évi XIV. t,, c. 10. s illetve 7. § n alapján vonassék az illető feleletre. Ilyen eljárás mellett lehetővé tétetnék, hogy a lakos­ság tiszta, egészséges vizet használjon, a mi egyik föltéteie az egészségnek. Szoros vizsgálat tárgyává tétette a ható­ság a múltban és remélhetőleg tenni fogja a jövőben is az utcáknak és tereknek tisztántar­tását, söprését,, nyáron át való öntözését,. Ez. utóbbi procedúrát azonban csak városokban, legfölebb még a járási székhelyet képező közsé­gekbeu hajtották végre; falvainkban az utcák öntözését még hirböl sem ismerik. Pedig ezek­ben is nagyon elkelne, ha reggelenkint, és es­I ténkint, legalább a házak elejét felöntözuék s a toppanna az utas elé a határ rózsatöi közül a község. Rózsát hord a katona sapkáján, a vőle­gény mellén s a bálba ineuö lány kebelén. A rózsaajkak mosolyának sok kemény férfi­szív hódolt már meg. Rózsapir borítja a kis szende arcát, ha kedvese szerelemről ábrándozik s válasz helyett egy rózsát. — a szerelem jel­képét — nyújt neki. Vannak ájtatos hívek, kik rózsafiizérrel járnak templomba naponkint,. Olvasójuk minden szeme állítólag rózsafaból készült. Népdalaink majd mindegyike a rózsáról szól. Igy pl. — Rózsabokorban jöttem a világra Nem dajkált az édesanyám hiába — * — Nem anyádtól lettél, rózsafán termeltél Piros pünkösd napján hajnalban születtél — * — Kikeletre virul a rózsa levele Kikeletre hevül a lányka kebele — * — Kalapomnál párosával a rózsa Mint szép lányok mosolyognak le róla — * — Rózsa nélkül nem is fa a rózsafa A leánynak is legtöbbet ér a csókja — Még kortes dalainkban is előfordul a rózsa. Pildául : Az alispán a kalapomhoz rózsát tett Most is ott van, hogy ha még el nem veszett. Es igy tovább a végtelenségig. Ismerjük Hynien rózsaláncair, melyek né­ha könnyűek, néha pedig vizsulylyal nehezed­nek vállainkra s leroskudással fuuyegetnek, vagy az öi nlel.be visznek. Én vahitnennyi nőt rózsának tartom azzal a megkülöinböztet.éssel, hogy vannak olyanok kik a tövisektől mentesek, de viszont olyanok is, kiknek tövisei nagyon is szuiósak. Hogy amazok a jobbfajtáju rózsákhoz tartoznak, mon­danom sem kell. Nemrégiben olvastam, hogy a budapesti városligeti iparcsaruokbau megtartott virágki­állításnak egyik különlegességét egy uj rózsa képezte, mely Magyarországon magból nevelte­tett. Ez a rózsa Eunch Gusztáv lipótmezei kertjében látta meg a napvilágot s az annyira kedvelt, ós keresett Theahybridákhoz tartozik. Szakadatlanul virit kora tavasztól késő őszig, virágai hasonlithatlanul szépek, csakhogy szir­mai merevek. Igen tartós, felnyílt állapotba több napig eltart a legforróbb napban is; tel­jesen kinyílt állapotban porodáit nem mutatja, a mi sok szép rózsának csökkenti a hírnevét. Elellut,t,uvekil szultánról regélik, hogy na­gyon kedvelte a rózsát, és megszámlálhatatlan fnját,]tpnyésztette palotájában. Kedvenc szójátéka ez volt; >En vagyok a szultánok királj'a. a rózsa pedig a virágok királynéja, illik tehát, hogy barátságot tartsunk.« Nevezetes Svynti arab utazó által leirt rózsa. E jámbor muzulmán Keletindia egyik városábau állítólag olyan rózsát Iái,ott, mely­nek sziromlevelein fehér betűkkel e szavak voltak olvashatók : »Nincs uiás Isten, csak Allah ós Mohamed enuek az apostola: Abu tíekr nagyon igazságszeretö, d« Otnau rágalmazó.« Sőt, mint mondja, a ínég ki nem feslett bimbók is, melyeket megnyitott, mind e feliratot vi­selték. Elénk képzelődő elmére vall. Ez igazán felekezeti rózsa volt, a milyet gyaur szem nem láthat. Angliában, a yorki grófság kertjeiben a íózsa háborúk óta, melyek 400 évvel ezelőtt dúltak, ma is túlnyomók a fehér rózsák; a lan­casteriekben ellenben a pirosak. Kircher Athanaz elbeszélése szerint Krisz­tina svéd királynő 1567-ben hamvaiból költött ki egy rózsát, légmentesen elzárt üvegben. De biz ez csak mese. Mint tudjuk, majdnem^ minden róziának van illata; azonban Japánban teuyószik egy faja egy rózsának, melynek szokatlan sürü nyí­lásai miatt sokvirágu nevet adtak, — ennek nincs illata. Ilyen nálunk a vörös futó rózsa, a zöld moharózsa s a szomorú rózsa. Nálunk azon ünnepeken, melyeken a kat­holikus vallás szertartása szerint egyházi kör­menetet tartanak, a hivők rózsákkal s rózsale­velekkel hintik meg az utit, melyen a szentsé­get vivő pap halad. Nemzeti büszkeséggel mondhatjuk el, hogy messze földön nincs párja rózsák dolgában a > >HULL A HAJ, NINCH TÖBBÉ KOPASZ EMBER! Szenzációt kelt a gyógyfükivonatom, melyet évek hosszú során át tanul­mányoztam, hogy mikép lehessen meggátolni a megkopaszodást. Felfedeztem ós százszoros pénzzel fi­zetek, ha kétszeri használat, után rög­tön meg nem szűnik a hajhullás, kor­paképzödés ós miudeunemü fejbőrbe­tegsóg. 1 üveg ára 2 kor. 40 fillér. Kapható gyógyszertárakban és mindennemű illat- és piperecikk-kereskedésben. Főraktár: TÖRÖK JÓZSEF ggóg^zertára, Király-utca 12. sz. Erdélyi főraktár és vezérképviselőség : GÓTH GYULA, illat-és piperecikk nagykereskedőnél, Gyulafehérvár Főtér. Vidéki megrendeléseket utánvéttel azonnal eszközöl: 24 Egyedüli készítő és széjelküldési W Á MHAB uri, női ós színházi fodrász ^vűJj JL^ XJLl'l Budapest, Nefelejts-utca 27. sz. raktára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom