Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-18 / 7. szám

BALATON VIDÉK 1900. február 11 — némi csekély kivétellel — a régebb időben úgyszólván teljesen a betelepített vagy itt talált idegen nemzetiségűek által gyakoroltatott. Innét a sok német vagy szláv nevű magyar kézmíves-család és kereskedői ivadék. Ám a magvar főid meseszerű és csodás átalakító, megujliító ereje magyarokká tette őket szívben-lélekben s csak a kopott és a mai demokrata világban mit sem érő, idegen név maradt meg a régi századok időszerűtlen tanuságaul, El tehát az idegen névvel s külsőleg is jelezzük szíVÜUK magyarságát, törekvéseink és érzéseink nemzeti voltát. A debreceni iparos ifjak már sorompóba álltak, érdemes példájukat tehát köt etni kell! S a mi végül a névmagyarosítás körüli teendőket illeti, mi megbízunk a zalamegyei iparos-ifjúsági egyesületek elnökségeinek hazafias készségében, melylyel a tagok ez irányú óhajának megvalósításában nemcsak segédkezni, hanem a teendőket teljesen magukra is vállalni iparkodnak. Első sorban megvárhatjuk ezt a Deák Ferem megyéjében, hol a honszerelem és a hazafias munkálkodás sohasem ment ritkaság, vagy érdemszámba, hanem csak örökölt erény volt és kötelesség. Magyarság szírben és vérben: legyen tehát a jelszó s ha a hazafias debreceni iparos ifjúság átirata megérkezik, egy szívvel, egy lélekkel csatlakozzanak. Vajha már legközelebb azt hallanám, hogy az összes zalamegyei katolikus legényegyletek, kereskedő és iparos önképző körök egyhangúlag tették magukévá debreceni pályatársaik lelkes határozatát! Vajha nemsokára őróluk mondanák, hogy a zalamegyei kereskedő és iparos ifjakat e téren is dicséret illeti, érdemes példájukat pedig követni kell! P. Visszapillantás. (Megyei érilek,) íV. A közfogyasztásnak egyik nevezetes cikkét, képezi a szódaviz, melyet majd minden család asztalán naponkint, megtalálunk. Negyedévenkint megvizsgálják a hatóságok a szódaI viz készítésével foglalkozók műhelyeit, a mely alkalmikkor a szódavíz kupakok is gondosan megszemléltetnek, vájjon az előirt irányú felosztás szerint vannak e azok készítve. Nagyon helyes ez ; de kívánatos volna az i*, hogy a kut vize, melyből a szódavizet készítik, tétessék vizsgálat, tárgyává s az olyan posványos bacillusokkal telt kut vizét, mely az emberi egészségre ártalmas, ne engedjék a hatóságok felhasználni ; vagy legalább is forraltassák előbb föl a vizet, mielőtt, a szénsavat, belepréselik. Sok panasz merült föl a szódavizes üvegek tisztasága ellen is. Jó lenne, ha ezekre is kiterjesztenék a hatóságok gondoskodásukat. Hogy a kö/kuiakbó! sz^rtehordott fertőzéseknek eleje vétessék, odaerösittett.ék a keres/.tpántos vödröket. Ennek — ott, a hol vizbőség VHP — az a megbecsülaetetlen, az egészségre nagyfontosságú előnye vau, hogy a kut vize a különböző házaktól — gyakran nem is a legtisztább állapotban — szállított vödröknek a '.kútba való merítésével a megfertőzés veszélyétől megóvat,ik. Ezt a különben helyes s célirányos procedúrát — ismételjük — csak ott lehet sikerrel alkalmazni, a hol a lakosság elegendő vízzel rendelkezik s a hol a lakosságnak meg van a kellő érzéke H hatósági intézkedésre s nem merít horoggal ott. a hol odaerősített vödör vau ; ott, azonban, a hol kevés a viz s a mélyre ásott kutakban gyűlni kell hagyni a vizet,, s a hol a negyed hektoliteres űrtartalmú vödrök a sekély vizben el nem merülnek s c°ak ugy meríthet a lakosság vizet, ha ezt a kis, közönséges bádog vödrökkel eszközli, céltévesztett dolog. Ilyen helyeken a lakosság szorult, helyzetében szembeszáll a natóság intézkedésével erőszakkal távolítja el az odaláucolt vödröket s merir, a hogy tud. Ilyen eset történt megyénknek egyik keletre eső uagyobb községében. Ennek kapcsán megemlítjük, hogy minden község elöljárósága szigorúan utasittandó volna anuak szoros ellenőrzésére ós pontos bejelentésére, hogy a lakosság a kutakat minden tavaszszal, talán május hóban, a mikor a gazdasági munkálatok szünetelnek, alaposan ki tisztit ja-e? Ott, a hol mulasztás észleltetnék, az 1876. évi XIV. t,, c. 10. s illetve 7. § n alapján vonassék az illető feleletre. Ilyen eljárás mellett lehetővé tétetnék, hogy a lakosság tiszta, egészséges vizet használjon, a mi egyik föltéteie az egészségnek. Szoros vizsgálat tárgyává tétette a hatóság a múltban és remélhetőleg tenni fogja a jövőben is az utcáknak és tereknek tisztántartását, söprését,, nyáron át való öntözését,. Ez. utóbbi procedúrát azonban csak városokban, legfölebb még a járási székhelyet képező községekbeu hajtották végre; falvainkban az utcák öntözését még hirböl sem ismerik. Pedig ezekben is nagyon elkelne, ha reggelenkint, és esI ténkint, legalább a házak elejét felöntözuék s a toppanna az utas elé a határ rózsatöi közül a község. Rózsát hord a katona sapkáján, a vőlegény mellén s a bálba ineuö lány kebelén. A rózsaajkak mosolyának sok kemény férfiszív hódolt már meg. Rózsapir borítja a kis szende arcát, ha kedvese szerelemről ábrándozik s válasz helyett egy rózsát. — a szerelem jelképét — nyújt neki. Vannak ájtatos hívek, kik rózsafiizérrel járnak templomba naponkint,. Olvasójuk minden szeme állítólag rózsafaból készült. Népdalaink majd mindegyike a rózsáról szól. Igy pl. — Rózsabokorban jöttem a világra Nem dajkált az édesanyám hiába — * — Nem anyádtól lettél, rózsafán termeltél Piros pünkösd napján hajnalban születtél — * — Kikeletre virul a rózsa levele Kikeletre hevül a lányka kebele — * — Kalapomnál párosával a rózsa Mint szép lányok mosolyognak le róla — * — Rózsa nélkül nem is fa a rózsafa A leánynak is legtöbbet ér a csókja — Még kortes dalainkban is előfordul a rózsa. Pildául : Az alispán a kalapomhoz rózsát tett Most is ott van, hogy ha még el nem veszett. Es igy tovább a végtelenségig. Ismerjük Hynien rózsaláncair, melyek néha könnyűek, néha pedig vizsulylyal nehezednek vállainkra s leroskudással fuuyegetnek, vagy az öi nlel.be visznek. Én vahitnennyi nőt rózsának tartom azzal a megkülöinböztet.éssel, hogy vannak olyanok kik a tövisektől mentesek, de viszont olyanok is, kiknek tövisei nagyon is szuiósak. Hogy amazok a jobbfajtáju rózsákhoz tartoznak, mondanom sem kell. Nemrégiben olvastam, hogy a budapesti városligeti iparcsaruokbau megtartott virágkiállításnak egyik különlegességét egy uj rózsa képezte, mely Magyarországon magból neveltetett. Ez a rózsa Eunch Gusztáv lipótmezei kertjében látta meg a napvilágot s az annyira kedvelt, ós keresett Theahybridákhoz tartozik. Szakadatlanul virit kora tavasztól késő őszig, virágai hasonlithatlanul szépek, csakhogy szirmai merevek. Igen tartós, felnyílt állapotba több napig eltart a legforróbb napban is; teljesen kinyílt állapotban porodáit nem mutatja, a mi sok szép rózsának csökkenti a hírnevét. Elellut,t,uvekil szultánról regélik, hogy nagyon kedvelte a rózsát, és megszámlálhatatlan fnját,]tpnyésztette palotájában. Kedvenc szójátéka ez volt; >En vagyok a szultánok királj'a. a rózsa pedig a virágok királynéja, illik tehát, hogy barátságot tartsunk.« Nevezetes Svynti arab utazó által leirt rózsa. E jámbor muzulmán Keletindia egyik városábau állítólag olyan rózsát Iái,ott, melynek sziromlevelein fehér betűkkel e szavak voltak olvashatók : »Nincs uiás Isten, csak Allah ós Mohamed enuek az apostola: Abu tíekr nagyon igazságszeretö, d« Otnau rágalmazó.« Sőt, mint mondja, a ínég ki nem feslett bimbók is, melyeket megnyitott, mind e feliratot viselték. Elénk képzelődő elmére vall. Ez igazán felekezeti rózsa volt, a milyet gyaur szem nem láthat. Angliában, a yorki grófság kertjeiben a íózsa háborúk óta, melyek 400 évvel ezelőtt dúltak, ma is túlnyomók a fehér rózsák; a lancasteriekben ellenben a pirosak. Kircher Athanaz elbeszélése szerint Krisztina svéd királynő 1567-ben hamvaiból költött ki egy rózsát, légmentesen elzárt üvegben. De biz ez csak mese. Mint tudjuk, majdnem^ minden róziának van illata; azonban Japánban teuyószik egy faja egy rózsának, melynek szokatlan sürü nyílásai miatt sokvirágu nevet adtak, — ennek nincs illata. Ilyen nálunk a vörös futó rózsa, a zöld moharózsa s a szomorú rózsa. Nálunk azon ünnepeken, melyeken a katholikus vallás szertartása szerint egyházi körmenetet tartanak, a hivők rózsákkal s rózsalevelekkel hintik meg az utit, melyen a szentséget vivő pap halad. Nemzeti büszkeséggel mondhatjuk el, hogy messze földön nincs párja rózsák dolgában a > >HULL A HAJ, NINCH TÖBBÉ KOPASZ EMBER! Szenzációt kelt a gyógyfükivonatom, melyet évek hosszú során át tanulmányoztam, hogy mikép lehessen meggátolni a megkopaszodást. Felfedeztem ós százszoros pénzzel fizetek, ha kétszeri használat, után rögtön meg nem szűnik a hajhullás, korpaképzödés ós miudeunemü fejbőrbetegsóg. 1 üveg ára 2 kor. 40 fillér. Kapható gyógyszertárakban és mindennemű illat- és piperecikk-kereskedésben. Főraktár: TÖRÖK JÓZSEF ggóg^zertára, Király-utca 12. sz. Erdélyi főraktár és vezérképviselőség : GÓTH GYULA, illat-és piperecikk nagykereskedőnél, Gyulafehérvár Főtér. Vidéki megrendeléseket utánvéttel azonnal eszközöl: 24 Egyedüli készítő és széjelküldési W Á MHAB uri, női ós színházi fodrász ^vűJj JL^ XJLl'l Budapest, Nefelejts-utca 27. sz. raktára.