Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-11 / 6. szám

BALATON VIDÉK 1900. február 11 hanem még évi közgyűlésein sem igen jelentek meg 8—10-nél többen épen a távolság miatt. Jelen voltak az egerszegi ügyvédek, egy-két vidéki tag. Vélhető-e, hogy ilyen körülmények között, a tagok folytonos távolmaradása mellett, sikeres, termékeny és áldásos lehet a kamara működése? Tud-e a kamara orvosolni sebeket, ajánlani orvosságot, ha tagjaitól sem a bajról, sem a gyógyítási módról felvilágosítást nem nyer? Eog-e a kamara akár a jogtudomány, akár a társadalom érdekében termékenyítőleg hatni összetartás, együttérzés és vállvetett munkásság hijján? S ki merné kétségbe vonni, hogy mindezen negatív eredmények első és fő tényezője a zalaegerszegi ügyvédi kamara szerencsétlen földrajzi hetyzete ? Épen ezért kell ügyvédeinknek maguknak teljes erővel rajta lenniök, hogy munkásságuk és sikereik e legfőbb akadálya eltávolíttassék s az ügyvédi kamarának Kanizsára való áthelyezésével annak egy uj, szebb jövője kezdődjék. Mert az áthelyezéssel magukhoz közel vonnák somogyi tagtársaikat, összpontosítanák a megyebeli ügyvédi kar tetterejét és buzgó munkásságát s így biztosítanák nemosak a kamara sikerekben gazdag jövőjét, hanem támogathatnák a saját testületüknek és a közönség jogorvoslatra szoruló részének is méltányos óhaját. Kanizsa szerencsés vasúti összeköttetésének, alkalmas földrajzi helyzetének figyelembe vétele tehát e kérdésben nemcsak okosság, hanem szükségesség. Vannak ugyan, kik Zalaegerszeg megyei székhely-voltát emlegetik, valahányszor a kamara áthelyezéséről van szó. Hanem ez részint felesleges, részint indokolatlan ellenvetés. Felesleges, mert — a kamara eddigi működését figyelembe véve — Zalaegerszegnek nincs nagyon sok vesztenivalója (bocsánat az őszinteségért!); de indokolatlan is, mert a kamarai székhely megállapításánál megyei érdek nem irányadó, a mint a kamara maga sem egy-egy megye határaihoz cölöpözött in tézmény. Különben is Kanizsa csak úgy, mint Egerszeg, a mi megyénk egyik (s talán nem is utolsó !) központja s íg}' még a meg}

reí érdeket emlegetők is teljesen megnyugodhatnak. Mindezek alapján arra kérjük a zalaegerszegi ügyvédi kamara összes zalai és somogyi vidéki tagjait, hogy a 18-án tartandó évi közgyűlésen mindannyian megjelenjenek s ez érdemben határozva vessenek a zalaegerszegi kamara szebb, munkásabb és sikerekben gazdagabb jö vöjének rendíthetetlen alapot, C. c. t Deym Nándor grót. * Deym Nándor gróf, osztrák nagykövetünk fivére pinteken Bécsben szívszélhűdés következtében hirtelen és váratlanul 63 éves korában elhalt. Személyében L. Tomaj egyik birtokos urát, a német lovagrend egy aktív tagját, a katholicizmus egyik oszlopát, a társadalom nagylelkű fen költ gondolkozású és nemes szívű tagját vesztette el. Arnauban (Csehország) született 1837 jun. 21.-én. Fia volt Ferencnek, ki a szabadságharcban Branyiszkonál Belim ellen harcolt s aki a szabadságharcban ugy megszerette a magyar honvédeket, hogy midőn az 50-es évek elején L.-Toínajt megvette, rokkant honvédeket napokig tartott magánál ós azokat gazdagon megajándékozva bocsátá el. Ferdinánd a katonai pályára lépett, de mint főhadnagy ott hagyta e pályát és kezdetben Arnauban, utóbb anyja halála után, ki orosz nő volt, L.-Tomajon gazdálkodott. A vidéknek valóságos őrangyala volt. Minden vallásos, nemes és szép dolog benne igazi pártfogóra talált. Ő restaui altatta a tomaji templomot, iskolát, plebánia-lakot. Uvodát állíttatott s annak gondozására és föntartására örökös alapítványt tett. Az a nemes szív, mely az osztrák városban dobogott legtöbbet s mely ott hűlt ki, mélyen szeretetébe zárta a magyart s jótéteményeivel a szó teljes értelmében elárasztotta. Valóban sokat elvont magától, hogy sokakat részesíthessen jótéteményben. Különösen két községet L.-Német falut és L.-Tomajt kedvelte. Gyermekeik és szegényeik téli ruhájáról, az iskolások könyveiről gondoskodott. Karácsonyfát pedig mindig ő állíttatott nekik, melj-en minden iskolás gyermek megtalálta maga ajándékát. Igazi vallásos lélek volt s vallásos gondolkozása minden tényén kidomborodott. Vasár- és ünnepnap mindig hallgatott szent misét s ezt tisztjeitől és cselédjeitől is megkövetelte. Cselédjei majdnem mind régi emberek, mert senki töle el nem kívánkozott. Még oly alkalmazottjairól is, kiket rendetlenségük folytán elbocsátani kellett, gondoskodott, azoknak is időrőlidőre gazdag kegvadományt adott. Tanácsával, segítségével szegénynek, gazdagnak szolgált. Sokszor halasztotta el kitűzött látogatását előkelőknél, ha valamely ügybajos embert tanácsért hozzáfordult. A földmives ember általában lésónsk szokása a pápaság által a 12. száz adbau keletkezett. Ezen, a böjt 4. vasáruapján végbemenő szent,eles nagy ünnepségekkel van egybekötve s a szentelt rózsa a pápa különös kegyeként fejedelmeknek ajándékoziatik. Szent Jágóban (Cilii mellett) mindeu idegent, ki vendégkép jön a Lázba, a. család minden tagja rózsával ajándékoz meg. Állítólag Greniis asszonyt, illeti meg az a dicsőség , hogy a rózsát Franciaországba vitte s ott először tenyésztette. Skóciában található a leglövisesebb rózsa; hs. csak a nyekes feleséggel megáldott férj nem vindikálja magának ezen elsőbbséget, mit megbiráln i nem tudok. A rózsák közt is vau nemesség s a történelem majdnem mindeu hőse és hősnője után nevezlek el rózsákat. A görögöknél sokáig használtak árpát, myrtust és rózsát a részegség ellenszeréül. A Kapri-szigeteken rózsát használnak g3-omorfájás ellen. Hofíuian tanár a »Hoff'mau«-féle gyoniorcseppek hires feltalálója mellbártyagyulíadás ellen való óvószerül ajánlja a rózsát. Azt is állítják, hogy mézzel keverve meghosszabbítja az életet. Orvosi tekintélyek azt tartják, hogy rózsalevelek használata megóv a víziszonytól ; ez persze borivóknak nem szól. Rózsából készített szeszt szi verösitőül használták sok helyütt. Nálunk a bor és pálinka helyettesíti ezt; miből azt tartják, minél több, annál joöb, főkép ha régi. Nagy Károly h csatában szenvedett nagy vérveszteség következtében beállani szokott ájulás ellen használta. Sokáig alkalmaztak sebekre rózsaborogat.ásokat. Eu azt tartom, hogy ha a szive sebes valakinek, sokkal hathatósabb a kedves csókja, mint, a legilla'.osabb rózsa ; s minél silrübbtn alkalmazzák — már tudni illik a csókokat — annál gyorsabb a gyógyulás. Azt tartják, hog}' a cukorba főzött rózsa sor\adás és torokfájás ellen hathatós szer A mai Beleli és a régi Bakéra mellett, Massau közelében AH sírjánál látta Vámbéry a csodatévő rózsákat. Erről a piros rózsafajról, melyet ott »giili sursuak« neveznek, azt tartja ott az izlain híveinek mondája, hogy nem tenyészik másutt, csak Ali sírján ; amiért is elhonositásával meg sem próbálkoztak. Közép-Ázsia rózsái mellett nagyon hires Perzsiában a fzázlevelü, melyet még 1322-ben vittek Angliába, hol ma belőle bőven fél ezer változatot müveinek. Sziriából hozták a szentföldön járt, keresztes vitézek 1100 körül a damaszkusi rózsát, melyből a keletiek a kedvelt sörbet italt készítik. Nálunk ennek a rózsának »hónapost a neve. A horebhegyi éí*ő csipkebokor ismeretes a bibliából. Vidékünkön egy Rózsa nwvü táncmester is í-zokott megfordulni. Európában a rózsa szabad ég alatt talán sehol sem tenyészik szebban, illatosabban s nagyobb mennyiségben, mint a Balkánhegysé<r déli vidé kein. A Sipka-szoros, mely a legutóbbi orosz-török háborúban oly sok emlegetés tárgya volt, hogy a török fegyverek dicsőséges győzelmére Magyarország is ünnepelt, nevét a rózsacsipkétöl nyerte. Már a hasonnevű falunál a Balkánszoros déli torkában kezdődnek a rózsaligetek, kellemes illatot árasztva mindenfelé. Es mint Dél Spanyolországban az olajfa, nálunk a szőlőtő, uagy táblákban terül a rózsaültetvény egész Ktzanlik városáig, söt azon tul; ugy, hogy be nem látja a szem, a hegyoldalakon, lejtőkön, völgyeken végig boruló rózsaszöuyeg végét, melyet csak itt-ott szakit meg lombos erdő, madárdaltól zengő liget s a fák alól fehéren kikandikáló falu kertjeivel, rétjeivel. A többi mind csupa rózsa, meg rózsa ; a vakító 1 fehértől, a haragos vérpirosig, tarkázva sárgáTVKJVt IITJLL A II4J, NINC8 TÖBI3É KOPA8Z EMBER! Szenzációt kelt a gyógyfükivonatom, melyet évek hosszú során át tanulmányoztam, hog}' mikép lehessen meggátolni a megkopaszodást. Felfedeztem és százszoros pénzzel fizetek, ha kétszeri használat után rögtön meg nem szűnik a hajhullás, korpakepzödés és mindennemű fejbörbetegség, 1 üveg ára 2 ltfor. 40 fillér. Kapható gyógyszertárakban és mindennemű illat- és piperecikk-kereskedésben. Főraktár: TÖRÖK JÓZSEF ggógijgzerfíáifa, Király-utca 12. sz. Erdélyi főraktár és vezérképviselőség : GÓTH GYULA, illat-és piperecikk nagykereskedőnél, Gyulafeliérvár-Fötór. Vidéki megrendeléseket utánvéttel azonnal eszközöl: 24 Egyedüli készítő és széjelküldési "HATI"^ T\T \ ATTiHü uri, női ós színházi fodrász raktara. ÍM ±±J\ 3JVJXÍ, Budapest, Nefelejts-utca 27. ez.