Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-11 / 10. szám

bevételek 4543 frt. 99 kr., pótadóból 14621 frt 62 kr., pénztári maradók 237 frt 4 kr., összes bevétel 55495 frt. 45 kr. Kiadások : fizetésekre 5601 frt. 70 kr., kegydijakra 40 írt,., lelkész, kántor s templomi járandóság 311 frt, tanügyi kiadások 12207 frt 16 kr., vegyesekre 25014 fi t 85 kr., rendkívüli kiadások 12206 frt 29 kr ; összes kiadás 55381 frt. Pénztári maradvány 114 frt 45 kr. Utcák világítására 1137 frt 55 kr. az utcák tisztogatására 985 frt 37 kr. az utcák öntözésére 768 frt 83 kr. Csatornázás 2392 frt 42 kr.-be került. A Balaton fürdő be­vétele 18652 frt 11 kr., kiadása 18236 frt 20 kr. volt. A kiadást nagyban emelték a kölcsö­nök törlesztésére fordított 10219 írt 44 kr. és az építkezések 3779 frt 10 kr.-r&l. A Fehér György alap jövedelme 20555 írt 29 kr. volt, kiadása 20462 frt 7 kr. Á kiadásnak legnagyobb tétele, kötelezvényekre í.dott kölcsönök : 16200 frt. A városi kórház bevétele 4492 frt. 35 kr., kiadása 4418 frt 17 kr. Legtöbbe kerül a be­tegek élelmezésére 1342 frt 33 kr.-ba, takarékba helyeztetett 1500 frt. A kórház vagyona : 1S851 frt 68 kr. A szegónyalap vagyona 14945 frt 51 kr. Bevétele 3860 frt. 4 kr volt. Kölcsö­nökre kiadatott a mult évben 2600 frt., árvák s elaggott szegények és Lázi szegények közt, kiosztatott 704 frt 25 kr. A temető alap bevé­telezett 1060 frt 37 krt., kiadott S4 frt 4 kit. Vagyon 2452 frt 66 kr. A városi elöljáróság kezelése alatt van takarékpénztár betétekben, iskolai alapítványok 8368 korona 68 fillér; kö­telezvényben 600 K. Különféle alapítványok 185871 'K. 82 f. Bizooyitékok, mint, letétek 3222 K. 58 f. A vegykisérleti állomás uj vezetője. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a keszthelyi me­zőgazdasági vegykisérleti állomás vezetésevei Vindisch Richárd gazdasági tanintézeti tanárt bízta meg. — Rendkívüli megyei közgyűlés. A um. in. kir. belügyministerium folyó évi március 2-án 23597/11. számú leirata szerint, a vármegyei tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet, tür/.s­fizetésének emelésére a vármegye közönségét már a folyó évre 20518 korona pótjavadalma­zásban fogja részesíteni, s íelLivja a vármegye közönségét, hogy a törvény szerint megenge­dett legrövidebb határidőn belül megtartandó rendkívüli közgyűlésben ez érdemben határozzon. E célból folyó évi március hó 13-án d. e. 9Y2 órakor a vármegyeház gy üléstermében rend­kívüli közgyűlés fog tartatni, melyre a t. bizott­sági tagokat van szerencsém meghívni. Z.-Eger­szeg, 1900. március 5 én. Jankovich László dr. gróí sk. Z.-vármegye főispánja. — Nagy idők tanuja Ismét egygyel keve­ebb azon tiszteletre méltó alakok szárra váro­sunkban, kiknek nevei történelmünk legfénye­sebb lapjára vannak irva, mert küzdöttok, vér­zettek a szent szabadságért. F. hó 6-áu hunyta le fáradt pilláit a jó öreg Lipsitz Sándor, negy­vennyolcas honvéd őrmester, 85 éves korában. Mint lelkes ifjú félszázaddal ezelőtt, mikor minden férfikarra szüksége volt e hazának, ö is kardot kötött s ott küzdött a duló csatákban a többi herossal együtt a szabadságért. Ott volt Budavár bevételénél, golyózápor közt kúszott fel a létrán, halálmegvetéssel, hogy a vár faláról hirdesse a honvédek győzödelmét. A világosi fegyverletétel után, miut üldözött vád éhen, szomjan bujkált pusztáról pusztára, mig hazaérkezett. Az ötvenes években Keszt­helyen, a főuccára nyitott ószeres üzlet s mint egyszerű, de becsületes kereskedő szerezte meg mindennapi kenyerét. Honvéd bajtársait, ha szorultságukban felkeresték, tehetsége szerint mindig segélyezte. Pár óv óta megtörött élet­ereje, közönyös volt minden iránt ; csak ha honvédtársai látogatták meg, a visszaemlékezés a régi dicső napokra uj életet öntött belé, könnyes szemmel, reszkető ajakkal beszélt a rég letűnt, zaklatott de dicsőséges múltról. Te­metésén felekezeti küiömb.ség nélkül vett részt a város lakossága ; Bücbler Sándor dr. rabbi könyeket fakasztó beszédben méltatta a jó öreg érdemeit. Bajtársai — kiknek száma napról-napra fogy — díszes koszorúval nyilvánították ke­gyeletüket a megboldogult iránt. Haláláról a család a köv. gyászjelentést adta ki: Lipsitz Mari és Teréz, ugy maguk, valamint a széles körű rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik felejthetetlen édes atyjuknak, testvérnek és sógornak, Lipsitz Sándor, kereskedő és 1848 — 49. honvédtisztnek folyó évi március hó 6-án életének 84. évében hosszas szenvedés után val­BALATONVIDEK lásos megadással végelgyengülés következtében csendes elhunytát az Úrban. A boldogult hűlt tetemei í. hó 8-án d. u. 3 órakor fognak a keszthelyi izr. temetőben örök nyugalomra he­lyeztetni. Keszthely, 1900. március 6-án. Béke lengjen drága porai felett ! Lipsitz Knufman. Lipsitz Lázár, Lipsitz Ignác testvérek, Steiner Farkas, özv. Wolil Fülöpné sz. Steiner Katalin, Lipsitz Ignátznó sz. Tencer Rozália, özv. Steiner D, Ignátzné sz. Vohl Rozália. — Eljegyzés. Strasser József Penzendorfról eljegyezte f. hó 4-én Torma Eliz kisasszonyt Balaton-Edericsen. -- Bérbeadandó birtok. A keszthelyi kán­tori birtokok magyarholdját 23 frtba számítva bérbeadandók. Bővebb fölvilágosítást Eckhardt Antal karnagynál lehet szerezni. — Adria biztosító társulat. Keszthely vá­rosában eddig fennállott heiyi képviseletét fő­ügynökséggé alakítván át és hatáskörét Zala­megye több járására kiterjesztvén, ezen főügy­nökség vezaté'sével Gross S. cégét, bizta meg. Midőn kérjük, hogy erről szívesen tudomást venni méltóztassék, bátrak vagyunk keszthelyi főügynökségünket a 11. é. olvasó közönség nagy­becsű bizalmába ajánlani, eleve is biztosítván ar­ról, miszerint főügynökségünk feladatának fogja tekinteni, hogy a biztosító közönség óhajának és követelményeinek, társulatunk hagyományos elveihez hiveu, minden tekintetben pontosau felelhessen meg. Kitűnő tisztelettel a cs. kir. szab. Adriai Biztosító Társulat magyarországi osztálya. Br. Podmaniczky Frigyes intéző, Lich­tenberg vezértitkár, Frigyessi titkár Tüz Keszthelyen. F. hó H-án este 9 óra tájban, eddig ismeretlen okból kigyulladt Nóvák Márton takácsmester nádiedeles háza a Nádor utcában. A tüz keletkezése után nyom­ban ott termettek Kuthi .József neje és Margit leánya, továbbá Sujánszky Viktor, Bríill János és Katz Adolf s rögtön hozzáláttak az oltás­hoz. Néhány pere múlva nagyobb csoport em­ber verődött össze a tüz színhelyén, ezeknek s több gazdasági hallgató és Regensperger Ferenc ügyességének köszönhető, hogy a tüz át nem csapott a szomszéd, szintén nádas házára, Mire azt a néhány tűzoltót kanászkürttel összetrombi­tálták, a tüzet már féfig el i-- nyomták. A sümegi takarékpénztár március 4-én tartotta 30-ik közgyűlését, melyeu Gyöinörey Gáspár elnökölt. Az év 7120 frt. 42 kr. tiszta jövedelemmel záródott. Ez összeget az igazga­tóság javaslata szerint, következőképpen osz­tották föl ;v A tartaléktökében 2081 frt 67 krt. osztottak, a nyugdíj-alapra 142 Irtot, a sümegi reáliskolának 20 frtot, az elemi iskolának 50., a felső leányiskolának 26 frt. 50 krt, osztalékra részvényenkint 12, összesen 4200 irtot szavaztak meg. Ugyancsak elfogadták Eilner Zsigmond­nak a részvénytőke fölemelésére vonatkozó ja­vaslatát. E szerint a 100 frtos részvény helyett minden részvényes 400 koronáról ideiglenes részvényt kap igy szelvényekkel s ezt a kö­vetkező évek jövedelméből .">00 koronás végleges részvénnyel cserélik ki. Az igazgatóságban meg­üresedett helyre Páncer Gusztáv részvényest választotta be a közgyűlés. — Tűzoltók közgyűlése. A sümegi önkéntes tűzoltó egyesület évi rendes közgyűlését már­cius 4-én Mojzer József elnök vezetése alatt tartotta meg. A közgyűlésen Krisztinkovics Jó­zsef főparancsnok tüzetes, minden mozzanatra kiterjeszkedő jelentésben ismertette a mult év lefolyását. A közgyűlés élénk tetszéssel fogadta a jelentést s a működő tűzoltóknak ügybuzgó munkásságáért hálás köszönetét nyilvánította. A megvizsgált és helyesuek talált számadásokat a közgyűlés elfogadta. E szerint a bevétel 303 frt 37 kr., a kiadás 202 frt 24 kr. volt, maradt te­hát 101 frt 13 kr. Az egyesület vagyona fölsze­relésben, alapokban és épületekben 6031 frt 85 kr., ezt azonban 1093 frt 40 kr. adósság terheli. A külön kezelt ruhaalap a legénységnél künn levő tartozással együtt 181 frt 57 kr. A közgyű­lés megkéri a város képviselőtestületét, hogy más városok példájára évi segedelemben része­sítse az egyesületet. A számvizsgáló bizottság tagjaivá ismét Hladny Jánost, Pozsonyi Józsefet és Scheiber Józsefet választotta meg a közgyű­lés. A mult év folyamán a parancsnokságban több hely üresedett meg. Alparancsnokká Holba Józsefet, osztályparancsnokká Simon Lajost és Gróf Lajost, segédtisztté Bricht Viktort, másod­szertárosul pedig Krajcárt Imrét választották meg. Több kisebb tárgy elintézése után Mojzer József elnök megköszönte a tagok szives érdek­1900 március 11 lődését, a működő tűzoltókat bajtársi szeretetre s emberbaráti hivatásuk buzgó gyakorlására ser­kentette s ezzel a gyűlés véget ért. — Színészet Sümegen. Halmay Imre szín­társulata a közönségnek igen élénk pártfogása mellett szerepelt Sümegen. A társulat élénk, ke­rekded és összevágó előadásokkal érdemelte ki ezt a pártfogást. A tagok közül különösen ki­vált Halmay Iinréné. Március 3-án a Szulamith­bau lépett föl s egyszerre meghódította a kö­zönséget, amely viharos tapsokkal, éljenekkel, gyakori kihívással fejezte ki elismerését a ki­tűnő színésznő iránt-. A közönségnek ez az elis­merése nyilvánult hétfőn a Görög rabszolga ós kedden a Kurucfurt'ang előadásán is. A tár­sulatnak jobb erői még Tuboly Klementin, Tor­dayné, Kövi Juliska, Tlsztay, S«.abó, Gabrányi László és Sárközi. Utolsó előadásul Hugó Károly színművét,, a Báró és bankáit adták szerdán. A társulat Sümegről Zala-Eger.szegre távozott. — A keszthelyi Ipartestütet nem utazik. Ez alatt a cím alatt kaptunk egy epés cikket, mely azon kesereg, miért nem képviseltette magát a kesz 1 helyi ipartestület is a soproni kamara legutóbbi, Szombathelyen tartott érte­kezletén, holott kisebb helyeknek, mint Csorna, Körmend, Jánosliáza, Zala-Szent-Gróth, Kapuvár, Sárvár, Csáktornya ipartestülete is megjelent ? A cikk személyes éle s epés kit'akadásai koránt­sem igazoltak, bár mi maguuk is kívánatosnak tartjuk, hogy főképen az ilyen nagyobb fontos­ságú kamarai értekezleteken a helyi ipartestület is megjelenjen. Hiszen úgyis nagyon távol -esünk a kamarai székhelytől s igy saját jól felfogott érdekünkben áll, hogy az összeköttetés minél szervesebb ós intenzivebb legyen. — Fiumei csokoládégyár nagyban hozzá­járult a hazai ipar fejlesztéséhez. E hirneves gyár által készített csokoládé és cacaó napról­napra jobban terjed az egész országbau és ki­tűnő izénél, feltétlen tisztaságánál fogva felül­múlja az összes más gyártmányokat, alig ért­hető. hogy hazánkban még annyian akadnak, kik e kiváló magyar termék helyett más, kül­földi gyártmányt használnak. — Ipartestületi közgyűlés. A Tapolcai Ipar­testület tartotta évi rendes közgyűlését a vá­ró-ház nagytermében. A gyűlés az elnök évi jelenti'sét tudomásul vette, az iparhatósági biz­tos azonnal felszólalt és kijelentette, hogy a jövőben részletes, a testület működését híven felelő jelentés terjesztendő a gyűlés elé, amit a gyűlés tagjai helyeseltek' Az 1899-ík zárszáma­dások jóváhagyattak és a fölmentvény a gyűlés iltal megadatott: Az elnök és a jegyző által elő­terjesztett 1900. évi költségelőirányzat a követ­kező változtatással fogadtatott el: a tagsági dijakból a tagsági előirányzat 400 koronáról 1000 koronára emeltetett, a vidéki iparosok után ugyan e cimen 450 koronára, a belépési dij címén pedig 200 K. pótlólag felvétetett. A ki­ad;') sí tételekben is változtatásokat tett a köz­gyűlés. Igy rendszeresítendő könyvelő-jegyző fizetésére 200 K., irodai berendezés és könyvek beszerzésére 200 K.. szegénysoron iparosok se­gélyezésére 600 K., tűzmentes szekrény beszer­zésére 200 K., ipartestületi olvasókör létesíté­sére pedig 400 K. lett fölvéve a költségjegy­zékbe. A testület ügyvitelére szomorú árnyot vet, hogy amíg annak 12 évi működése után az összes készpénz csak 1069 frt 45 kr„ addig tagsági dijakból a hátralék 860 frt, 60 kr. s hogy a 211 testületi tag után járó 273 frt. tagsági dij helyett a mult évben mindössze csak 66 frt 30 kr. folyt be a testület pénz­tárába. — Zene-iskola. Eckhardt Antal karnagynak mai számunkban közölt hirdetésére t. olvasóink figyelmét külön is felhívjuk. — Csavargó kutyák. Többször szóvá tette már a Balatonvidék, hogy Keszthely csavargó kutyák tekintetében hasonlit Konstantinápoly­hoz, hol az igazi hivő muzulmánok tán meg sem laknának, ha a gazdátlan kutyák ezreit nem látnák naponkint az utcákon. Csak hogy Konstantinápoly a kelet fővárosa, Keszthely meg tán csak közelebb esik a müveit nyugat­hoz, vagy mi! ? Egész falkája száguld nap nap után Keszthely 7 utcáin a különféle kutyafajok­nak. szájkosár azonban egy Ten sem látható. Ha véletlenül kiüt köztük a veszettség, akkor a , , -r-r ,, , jubiláló Hőgyes tanar egész Pasteur intézetét áttelieti hozzánk, mert itt bizony akad dolga elég. . . „Bíró uram, biró uram tegyen törvényt, ha lehet" ! . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom