Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-18 / 7. szám

IV. évfolyam Keszthely, 1900. február 18. 7. szám. Követni kell! A megyei katholikus legényegyleteknek és a kereskedő s iparos ifjak önképző köreinek szives figyelmébe.) A hazafias érzés örömének teljességével olvastam a lapokban a debreceni iparos ifjúság önképző eg}

7letének nemes és követésre érdemes határozatát, melyet fennállásának negyedszázados évfordulója alkalmából hozott : a jubiláló egyesület ugyanis — buzgó titkárának : Kőrössy Kálmán dr. ügyvédnek javaslatára — egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy az idegen hangzású névvel biró egyleti tagok mindannyian megmagyarositják nevüket s egyúttal hasonló mozgalomra hivja fel az ország összes iparos ifjúsági egyesületeit. Valóban dicséret illeti meg őket, érdemes példájukat pedig követni kell. Mi pedig sietünk megragadni az alkalmat. hog}

T a Zalamegye területén fennálló és virágzó iparos ifjúsági egyesületeket arra kérjük, hogy debreceni pályatársaik hazafias mozgalmához csatlakozzanak s így e szép mozgalmat országossá tenni s az egész vonalon diadalra juttatni segítsenek. Hiszen — mint a debreceni ifjúsági önképző egyesület titkárának indokolása olyan szépen mondja —^ mi magvarok oly kevesen vagyunk, hogy magyarságunk mellett a külsőségekkel is tüntetnünk kell. Pedig sajnosan érezték mind a mai napig külföldön megforduló honfitársaink, hogy a mi kiváló Íróink, művészeink, politikusaink, tudósaink, nevesebb üzletembereink és iparosaink egy jó részét magáénak tartja a müveit nyugat s nem is csoda : ötven százaléknál több közülük az idegen, főképen német nevű. Igv lesz azután a külföld szemében a magyar tudomány, művészet, kereskedés és ipar az osztrákok dicsősége, a német szellem diadala. Történtek ugyan ujabban érdemes törekvések e téren is, főképen izraelita polgártársaink, a tanítótestületek, vasúti tisztviselők és csendőrség részéről; ámde a névmagyarosítás még mindig nem érte el azokat az arányokat, melyeket valamint a hazafiság, úg}^ a reális élet és nemzeti érdek szempontjából szükségeseknek tartunk. A hiánynak legalább részleges pótolására, íme, itt van az alkalom! Valóban dicséret illeti meg a debreceni iparosifjakat, érdemes példájukat pedig követni kell! Miről is van szó ? Arról, hogy kereskedő és iparos ifjainlc, kik még üzleti névvel nem bírnak s így anyagi kockázat nélkül változtathatják meg neveiket, ne csak szívben és érzésben, hanem névben is magyarok legyenek s így a magyar kereskedelem és ipar becsületét a külföld előtt megvédeni s nemzeti piedesztálra. helyezni segítsenek. Később, önállóságuk idején, már sok áldozattal járna az, mit most minden nehézség nélkül megtehetnek. S valóban itt az ideje, hogy meg is tegyék; hiszen a magyar kereskedés és ipar A BALATONVIDÉK" TÁRCÁJA" Mull és jelen. A holnapra semmi gondom többé S nem kívántain tegnap (zt. a mát; Szép csendesen múlnak el az órák, Ürítgetem a tele pohárt. Nem maradt a múltból semmi semmi . . . Egy mosoly maradt csak ajkamon : —Mint szerettem, sírtam és kacagtam— Egy mosoly, ha ezt elgondolom. Ámde olykor —mily gyarló az ember!— Míg bús nótát zeng a cimbalom, Elmerengve azt a multat minden Őrültséggel visszaálmodom Mely napon az < istennő > helyébe Leírhattam ezt a szót'. <leány> Köny s kacaj midőn mosolyba olvadt, Akkor én is meghaltam talán És a ma, a józansággal teljes, Sírkő csak, mely őriz egy nevet, Mig föléje csörgőssipkás multam Emlékekből rózsát hinteget .... Tarján Elemér. A rózsa. Irta : Kardos S. III. W. W. Astor, az ismert amerikai milliomos, nemrégiben 6000 dollárt (24000 korouát) adotr. egy kertésznek egyetlen rózsatöért. Ez nem az első eset, hogy virágokért ily horribilis összeget adnak. Frigyes császár feleségének orkidea gyűjteménye 600.000 korona értéket képviselt. Chamberlainnek, az ismert angol államférfiunak ugyanilyen virágokból álló gyűjteménye 400,000 koronát ér. A mi József főhercegünknek körülbelül 1.000.000 korona értékű virága van. »Kinek virág kell, nem hord rózsaberket« mondja Vörösmarty. Különösen igaz ez a költői állítás olyan rózsákra vonatkozólag, a melyeknek darabja 4000 korona. Mert ennyibe került az az aranysárga színű uj rózsafaj, a melyet »Marechal Niel« és »Augueta Viktória császárnét fajok keresztezéséből tenyésztett egy trieri kertész. Az uj rczsafajok tenyésztése általában véve nagyon jövedelmező üzlet. A rózsakertészek egyes ritkább fajokért óriási öszszegeket kapnak a virágkereskedőktől. A >Villiam Francis Beunetu nevü rózsáért például szintén mesés árakat fizetnek. A kitűnő szagú Niel rózsának keletkezéséről azt mondják, hogy azt Pradel neyü monrabani kertész ültette először 1860-ban ; ós pedig ültetett »Korona tella« magot, a mely egyéb más magvak vegyes beoltása által olyan pompás rózsává vált. 1863-ban került ez forgalomba, mivel azonban a kertész képtelen volt a nagyszámú megrendelésnek eleget tenni, hát szédelgést csináltak e rózsával is, és az úgynevezett Izabella rózsát árulták ezek helyett. Az igazi marsall-niel rózsafajnak remek példánya virágzik Casimir-Périer, a volt francia elnöknek még mindig életben lévő édesanyja virágházában. finnek a rózsának az ága 15 méter hosszú. Kaliforniában teremnek a világ legszebb rózsái. Különösen San-Gabriel ós Panama környékén annyi a rózsátő s oly bő a rózsatermés, hogy'a falusi házak ós a gazdasági épületek elvesznek a rózsa — rengetegben ugy, hogy az egyes falvakat csak a kéményekből kavargó füst árulja el ; e nélkül szinte észrevétlenül