Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-11 / 6. szám

IV. évfolyam. Keszthely, 1900. február IL 6. szám Társadalmi, szépirodalmi s közgazdasági hetilap. Megjelenik lietuukiiit egyszer: vasárnap. Szerkesztőség KESZTHELY, FŐGIMN. ÉPÜLET LAPTULA JDOt> OS A SZERKESZTŐSÉG. Előfizetési árak ; Kidóhivatal tgési évre a volt gazd. tanintézet épületében. Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és FELELŐS SZERKESZTŐ MAGASHÁZY ANTAL DR. KIADÓ Fél évre . Negyed évre Egyes szám 5 „ ..... 2 „50 /lilén ára 20 „ reklamációkat a kiadóhivatalhoz kérünkSUJANSZKY JÓZSEF. Nyilttér petitsora 50 fillér. Kéziratokat nem adunk vissza Zalaegerszeg — Kanizsa. Mint már a Balatonvidék mult száma jelezte, február 18-án lesz a zalaegerszegi ügyvédi kamara évi közg\ ülése, melynek programján az ügyvédi kamarának Zalaegerszegről Kanizsára való áthelyezése is szerepel, bárcsak szerény indítvány alakjában. Maga a kérdés régi keletű. Evekkel ezelőtt tüzetesen fog'.afközott vele a megyei sajtó s nem rajta mult, hogy az életrevaló eszme már akkor testet nem öltött. Hiszen akkor i-- ugyanazon érvek küzdöttek az áthelyezés mellett, melyek ma; akkor is az volt a legfőbb ellenérv, hogy kár volna a kamarát megyei székbei \ linkről elvinni.. Tekintve azonban, hogy a kérdés most újólag szőnyegre került, ismét csak a megyei sajtónak kell uz irányítás szerepét .elvállalnia s elfogulatlan elmével, őszinte meggyőződéssel a köz érdekében síkra szállania. Ez a magyarázatja megjegyzéseinknek. Feleslegesnek tartjuk ezúttal külön is részletezni a társadalom legtiiggetlenebb s egyben legképzettebb intelligens osztályának: az ügyvédi karnak nemzeti és társadalmi szempontból egyaránt I fontos hivatását s az ő szakegyletüknek, az ügyvédi kamarának nemes feladatait. ' Csak épen azt emiitjük fel. hogy az ügyi védi kamaráknak első sorban két nagy ! jelentőségű feladatuk van: az ügyvédi kar tekintélyének megóvása és emelése, továbbá a jogorvoslást kereső nagykö! zönség érdekeinek istápolása és bizto1 sitása. S ha már most arra is ügyeimezünk. liogy az ügyvédi kamarák csak , a tagok odaadó buzgolkodása, a tanácskozásokon. gyűléseken való sűrű és szorgalmas szereplése által juthatnak kitűzött céljukhoz; minden gondolkodó elme tisztában van első pillanatra, hogy az ügyvédi kamarák életének és célirányos. első feltétele hasznos munkásságának azoknak geográfiái hel}

7zete ; más szóval: szükséges, hogy az ügyvédi kamara — a lehetőség határain belül — olyan városban szekeljen, mely a kamara minden tagjára nézve körülbelül egyformán megközelíthető legyen. Mindezeket tekintetbe véve s vármegyénk valamint a szomszédos s szinten a zalaegerszegi kamarához csatolt Somogynak helyi körülményeit ia részrehajlatlanul mérlegelve, ki kell nyilatkozta fniinkr hoi^y Tüi a zalaegerszegi ügyvédi kamarának indokolt és terméo. . szetes székhelyéül csakis Kanizsát tartjuk. Vessünk csak egv tekintetet Zalaés Somogymegyék földabroszára! Zala,egerszeg megyénk túlsó felén van; közlekedési eszközei épen nem köm-ifik meg a Keszthelyen, Sümegen, Tapolcán vagy épen Somogyban (s annak is a déli részén) székelő kamarai tagoknak az odautazást. S a kamara múltja is szomorúan bizonyítja állításunk igazságát; hiszen nemcsak egyes tanácskozásain, A BALATONV

IDÉK" TÁRCÁJA" Legyen tiéd e dal. Jóságodért, én kedves kis hágom, Mit adjak néked ? magam sem tudom . . • E szivet'. — ohl de mit nyernél vele; Hisz el se hintád, oly nehéz tereli . . . Ezt • csak a L inók ölyvének hagyom ; Ha már elkezdte — tépje is agyon. Mit adjak néked ? mással nem birok. Legyen tiéd e dal: mit most irok, Melybe lelkem szerelme olvad át ; J)[int tenger árja, ha lehull a gát. E dal: hozzád száll, nálad is marad; Fáradt madárként, pálmalomb alatt. Mert távozom — habár még nem hiszik Oda: hová a koporsót viszik . . . Hol — melyek úgy gyötörnek még ma im — Elcsendesülnek lázas álmaim : Mint, a zongorán a lépett hurok . • . Majd, kis húgom, majd ott meggyógyulok. Ez a fájó seb, majd ott béheged, Mit úgy enyh He áldott kis kezed ; Ki — hozzám mindig jó, igaz valál; — A legjobb orvos: mégis a halál . . De hagyjuk ezt — rosz húrokat verek — Te, még az életet nem ismered. Ne is ismerd meg— mint én, úgy soha! Ne légyen ez hozzád oly mostoha ; Merre utad visz, későn és korán, Virágfakadjon lépteid nyomán • • . S ha lenn a sirban porlad már porom : Gondolj rám vissza — néha, olykoron. . SOOS LAJOS. A rózsa. Irta : Kardos S. II. Mai legmagasabb hajtása 5 méter, az egész bokor kerülete meghaladja a 40 lépést. Mikor tele vai\ ezer meg ezer nyíló virággal — melyeknek illata a tearózsához emlékeztetnek — szinte bódít.. Meghaladja pompában a hildesheimi rózsatőt is. Érdekes a nizzai rózsa-gyár is, mely meglehetős területet foglal el a Var partján. A tulajdonos csaknem kizárólag téli rózsák nyesésén dolgozik, melyek egész Európában vevőkre találnak. Minthogy Nizza klímája magában véve nem eleo- meleg, a tulajdonos melegházakat készíttetett, melyek 600Q-méternyi területet boritauak be s téli rózsákat termelnek. E mellett persze tömérdek nyári ós tavaszi rózsát is termeszt. December 15-töl április 15-ig a tulajdonos, Mari ur, naponkint 500 tucat rózsát küld szét, melyek közül például a Paul Neron 12 cm átmérőjű. A rózsával beültetett terület körülbelül 4 hektár s minden hektár mintegy 10— 12000 irtot hozévenkint. Rómában azon vasárnapon, melyet rózsayasárnapnak neveznek, az összes templomokban rózsaszentelést tartanak. Az aranyrózsa szente-