Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-06-17 / 24. szám

251 1900. junius 10. még itt a gyógyulást keresők hadai. Pedig tel­jes hadilábon hatalmas készletekkel várjuk ba­rátaink békés rohamát: oly nagyszerű mérvben készültünk, a milyenben még eddig soha. S bár Füred tetőtől talpig föl van fegyverkezve, hogy halál helyett egészséget osszon, még mindig csak jó reménynyel biztatja magát az igazgatóság, a fürdőorvos és az itt lézengő néhány szál vendég. A fürdőévad már voltakép május hó 22-én kezdődött, tényleg azonban csak akkor fog vi­rágzásnak inJulni, mikor a gyógysétány hársfái gyógyító illatukkal fogják eltölteni a levegőt. — a mi előre láthatólag folyó hó20—25-én lesz. De mind e mellett mégis oly jóltevő ha­tással van reánk nézve ittlétünk az idillikus magányban és oly szívesen viseljük el az egyedüllétet, mel}' a lármás fővárosi élettel szemben, hogy szinte kimaradhatatlanul jól esik. Szóval: Itt csend van és magány, Békesség, enyhület, Hagyj el, maradj világ, Oly jó itt nélküled! Lelkemről mint lehull A gond, a bántalom. Magam — magammal itt Oly édes zajlanom Ennyi azt hiszem éppen elég, hogy szer­kesztő uram megértsen. Jövő tudósításaimban már a konkrét esetek mezején találkozunk. Adja Isten! Üdvözlettel: Mangold Gusztáv. HÍREK. — Személyi hir. Kunc Adolf dr. a csorna­premontrei kánonokrend prépost-praelatusa több napi itt tartózkodás után f. hó 13-án visszautazott Türjére. Urnapi körmenet. A kath. egyház leg­szebb ünnepei közé tartozik a legméltóságosabb oltáriszentség megalapításának ünnepe, in?lyet Űrnapnak nevezünk. Az idő igen kedvező volt a körmenetre, melyen részi vett a városi ható­ság, katonaság, az összes iskolák, kath- legény egylet, iparosok Hrlköre stb. . . Az egjes sáto­roknál az ipaiu.uk dalköre énekelt egj--egy darabot az oltáii szentségről. Nem is zavarta a körmenet üunep voltát semmi egyéb, mint az, a mi évről-évre ismétlődik, hogy t. i. néhány éretlen ifjonc kalapfeltéve, cigarettázva haladt el a körmenet mellett ; amire azonban rendőre­inknek nem volt bátorsága figyelmeztetni, meg­tette egy katonaviselt férfiú, kinek vallásos ér­zései nagyon is bántotta az ízléstelen magavi­selet és botjával piszkálta le az illetők fejéről a kalapot. — 900 éves jubileum. Ázsia belsejéből ki­szakadt őseink 900 évvel ezelőtt fogadták el a kereszténység tanait. 900 éve annak, hogy Géza fejedelem Vajk novii fia felvette n szentkereszt­séget é.s az István nevet. ! ÜL) év a nemzetek tör­ténetében is jelentékenj' ; hány nép pusztult el azóta, kiknek tán neve is feledésbe ment s a ke­resztény Magyarország él, virul, mert szt. István s a Patrona Hungáriáé őrködött felette. A nem­zet kegyelettel tili mag e nevezetes évfordulót, az ünnepség központja Szt. Istváe napja lesz, de a nagy nemzeti Te-Deum hangjai már is fel­harsannak itt-ott: több püspök körlevélben szó­litotta fel iskoláit, híveinek ezreit a 900 éves ju­bileum megíilésére. A köz érzületnek tesz eleget a keszthelyi kath. főgymnásium tanári kara és ifjúsága is, mikor e nevezetes történeti mozzanat emlékére junius hó 24-én ünnepet szentel. Az ün­nepség lefolyása a következő lesz : jun. 23-án d. u. a kath. ifjúság elvégzi a szent gyónást, 24-én a rendes deákmisén az oltári szentséghez járul. 9 órakor lesz az iskolai nyilvános ünnepség. Köl­csey Hymnusának eléneklése után Haraszti Sán­dor dr. főgymn, tanár tartja az ünnepi beszédet. Majd szavalás és ének közt fel hangzanak a leg­szebb régi egyházi dallamaink : „Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga . . . s a Boldog asz­szony anyánk . . . Zsasskovszky : Pápai hymnu­sának eléneklése zárja be az ünnepséget. — Kitüntetett gazdatiszt. Szép ünnepély színhelye volt Szentháromság vasárnapján a zalavári apátság vendéglátó kastélya. Rieger József urod. számtartónak ekkor tűzte fel u. i. Jankovich László gróf töispán szép számú ün­neplő sözönsóg jelenlétében az arany érdemke­resztet, melylyel a gazdaság terén szerzett ér­deme jutalmául emiitett számtartót a király Ö felsége kitüntette. Az ünnepség fényét nagyban emelte azon véletlen szerencse, hogy Fehér Ipoly a panonhalmi főepát éppen ak kor végezte Zak-Apátiban titkárja kíséretében az évenkint szokásos látogatását. Az ünnepélj' lefolyása rö­viden ez : Szt. mise után összesereglett, az ün­nepelt családja, az uradalmi gazdatisztek és lelkészek csapatja a ftdő konvent tagjaival egye­temben MZ apát lakosztályában, a hol a főapát megjelenése után a főispán őmél.tósága azonnal fölolvasta a földm. ü. m. k. miniszter leiratát, melyben kijelenti, hogy Rieger Józsefet felséges urunk, királyunk, az arany érdemkereszttel tün­tette ki, majd rövid szavakkal ecsetelte az ün­nepelt. érdemeit, mire a főapát ékes szavakkal azon való örömét ffjezte ki, hogy a királyi kegy azt, a férfiút érte, a ki — egy pillanatig sem habozik kimondani hü és szorgalmas gazdatisztjeinek leghübbje és legszorgalmasabbja és kívánja, hogy legyen az ünnepelt- férfi még továbbra is öröme a rendnek, disze és büszke­sége családjának. Az ünnepség első része azzal fejeződik be, hogy a kitüntetett megilletődött hangon mond köszönetet mindazoknak, kik té­nyezői voltak az ö kitüntetésének : a király őfelségének, a földm. m. k. miniszternek, a fő­ispán és főapát öniéltóságaiknak. Az ünnepség második része a fehér asztalnál nyert folytatást, mely alkalommal természetes,hogy nem hiányoztak & felköszöntések sem. Legelőször a főapát emelte poharát felséges urunkra, a legelső magyar emberre, a kiért uiinden igaz honfi keble me­legen dobog, s a kinek legmagasabb kegye és figyelme nem kerülte el ezen sziik kört, mely most egy érdemes férfiú kitüntetése örömeinek része. A hosszú felköszöntőt, állva hallgatta vé­gig a diszes társaság. A, főapát szavainak el­hangzása után Haudek Ágoston dr. jószágkor­mányzó Rieger Józsefet élteti, mint olyant, a kiuek működését már hosszabb idő óta szeren­csés közletlen figyelemmel kisérni s a kitől a többi között, különösen azt az elvet tanulta el, hogy a gazdasági jövödelem gj'arapitásáuak egyik titka az, hogy nem annyira a bevételt kell in infinitum fokozni, mint inkáb a kia­dásokat redukálni. Majd Rozmanit. Richárd a zalavári apát kel föl s a főispánra emeli poha­rát. ékes szavakkal ecsetelvén annak érdemeit,, mint a ki megyéje jó sorsát, boldogságát, min­denha szivén viseli; végre a főispán a főapátot köszöntötte föl, megemlítvén a többiközt, azt, hogy a zalavári apátság a megye egj-ik öröme, büszkesége. Ebéd után a főapát visszavonulván lakosztályába, üdvözlő táviratot, küldött a földm. ü. miniszter őméltóságának, mint földmüvelés ügye legelső harcosának. Mire az ünneplő kö­zönség kivonult az apát gyönyörű szőllőjébe és kedélyes társalgás közt töltötte el a délután gyorsan folyó óráit. Helyettesítés. A vármegye alispánja Csák Árpád járási szolgabírót a zala-szent-gróti járásba 4 napra szolgabiróhelyettesül táviratilag kiren­delte. — Hivatalvizsgálat. Staniszlovszky Adolf a zala-egerszegi törvényszk elnöke a lefolyt héten Sümegen időzött és alapos vizsgálat alá vette az ottani járásbíróság ügykezelését. A kifejtett mun­kásság és a tapasztalt rend felett teljes megelége­désének és elismerésének adott kifejezést. — Antal-nap. Minden községnek meg van­nak a maga tiszteletre méltó, általánosan szere­tett alakjai, ezek közé tartozik a mi jó Mészáros Antal bátyánk is, ki azon rövid idő alatt, mióta mint az esztergomi káptalan nyugalmazott tisz­tartója Keszthelyre költözött, megnyerte a vá­ros aprajának-nagyjának szeretetét. De tán leg­jobban szeretik kartársai., jó Veteránok, kik szeretetük tolmácsolására 13áu lakására mentek é.s üdvözölték nevenap jár,. Az ünnepi szónok M<i/z János ny. plébános volt, aki 87 éves mellett is ifjú hévvel beszélt jó Anti öcscséhez, mert az igaz szeretet sugallta minden mondatát. A házi gazda könyezvé csókolta sorba a jó barátait s örömmel mutogatta nekik szeretetre méltó életpárjával és Ella leányával kertjének szépségeit. Eljegyzés. Melcsok Lajos Keszthely­felsőina jori ispán e Ló 10-én jegyet, váltott Ber­zencéröl özv. Csánk Jánosné kedves leányával Margit kisasszonnyal. Üdvözöljük őket! — Hymen. Gerő Izsó keszthelyi gyógysze­rész eljegyezte ifj. Neumann Miksa csáktornyai gabona nagykereskedő kedves leányát, Olga kisasszonyt. Párisi utazási ösztöndijak. A soproni ke­reskedelmi és iparkamara utóbbi ülésében hozott javaslatához képest a párisi utazási ösztöndí­jakban megyénkből Kondor Lajos sümegi laka­tos, Klosovszky Ernő zala-egerszegi diszfestő és Schweiger Leo keszthelyi sziies részesittetnek. A keszthelyi önkéntes tűzoltó-egylet — irja tudósítónk f. hó 10-en tartott táncestélyt a fényesen kivilágított sörkertben. A kedélyes mulatságért nemcsak a jókedvű, kitartó rende­zőség érdemel említést, hanem a fáradhatatlan ujju zenészek is, kik iparkodtak a jókedvnek maximumát elővarázsolni. No, de sikerült is nekik, a miért aztán azok a kedves leányok bájos kacsintásokkal adóztak, a férfiak pedig csengő mosolyokat vetettek feléjök. A jókedv a hajnali órákig együtt tartotta a kis társaságot, a mikor lehetett a fáradt táncosnőknek jó éjt és szép álmokat kívánni. Fölülfizettek : Kis Károly, Csák Árpád, Csirke Iván, Szerdahelyi M., Ud­vardi Györgyné, SzeitelAnna, Müller Ede, Veháp Lajos, Reinhold Lajos, Veháp János, Illés Ignácz dr.. Galba Károly, Leden Ede, Bernáth J., N. N. Letocky Ferenc 1—1 K. Kardos György, Scher­siug József, Mérei Ignác, Oppel Károly, Ullman Vencel, Sujánszky József 2—2 K. Széman Sán­dor 3 K. Reischl Vencel, ifj. Reischl Imre 10—10 K., Egy tűzoltó barát 20 K. Magyarok bejövetele után 7 40 K. összes bevétel 136 K. -- Árpádkori templom restaurálása. A régi egyházi műemlékek között kiváló helyet foglal el a Csorna-premontrei kanonokrend tüijei pré­postságának ősrégi temploma. A tiszta román­stilü templom 1184-ben épült ós dacára az évek számának meglehetős állapotban maradt fenu, csak belsején volt látható az ;dő vasfogának nyoma, a mely a templomot díszítésétől meg­fosztotta és a Dorffmeister-féle freskókat is pusztulással fenyegette- Kunc Adolf dr. prr.ela­tus-prépostuak köszönhető, hogy a hires Árpád­kori templom ma ismét teljes díszben áll és hirdeti a 900 éves kereszténységnek dicsőségét. A templomot Krausz Lajos győri festő restaurálta stílszerűen, a régi freskókat felújította éa az egész templomot kifestette. Világos, hogy a templom be'ső felszerelése is sok újítást kívánt, mert, az oltárok és más egyéb dolgok elkorhad­tak, elpusztultak, vagy olyanokkal lettek pótolva idő folytán, a mik továbbra a templomban nem maradhattak. A rend praelátusának áldozatkész­sége ezekre is kiterjedt: '2 teljesen uj, keniény fából faragott oltárt készíttetett, a szószéket, or­gonát stb. újjáalakíthatta. Az oltárokat, a melyek valóságos műremekek, Kelemen Márton győri szobrász készítette, a kinek szakértelmét mutatja az a körülmény is, hogy állami segélyben része­sült a legutóbbi időben ismereteinek tökéletesí­tése céljából. F. hó 14-én szentelte fel az uj ol­tárokat Kunc Adolf dr- praelatus prépost fényes segédlettel, a mely alkalommal a templom zsú­folásig megtelt ájtatos hívőkkel. Önképzököri évzáró gyűlés. A mult va­sárnap, f- hó 10-én tartotta a főgimnázium »He­licon« önképzőköre évzáró gyűlését. A gyűlés a »Hy mnuszi-szal vette kezdetét, melyet a ve­gyeskar énekelt. Lakatos Vince, az önképzőkör vezető tanára lelkesen beszélt ezután a kör szép céljáról, megelégedését fejezte ki az elért siker íe'et.t, megdicsérte a Ugok buzgalmát. Utána, a mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása ós hi­telesítése következik ; majd pedig a verseuysza­valás. A VIII. ós VII. oszt. rendes tagok ver­senyén a győztes Varga Jenő VII. r. t. lett, ki Leopardi »Bmtus minor« classicus vonatkozása költeményét nagy hatással adta elő. Jutalma 1 drb 10 koronás arany. A verseuj'szónoklásra ki­tűzőit 1 drb 10 koronás aranyat Magasházy László VIII. oszt. t. nyerte el. A VI.—V. oszt. pártolótagok versenyén a 10 koronás aranyat Erdődy László VI. oszt. tanulónak ítélte oda a bíráló bizottság, ki Szász Károly »Salamon átka« c. költeményét alaposan átértve, mólyen átérezve igaz hatással szavalta el. Ezekután Magasliázy László VIII. o. t, az önképzőkör elnöke kihir­deti a pályázatok eredményét és Lakatos Vince vezető tanár kiosztja a jutalmakat,. — Az iro­dalmi pályamunkák közül a jutalmat »A haza minden előtt® jeligéjű s Vörösmarty i rájár ól szóló értekezése nyerte el, mely mind tárgyát, mind stílusát tekintve, jól sikerült. Szerzője : Kertész Manó VIII. o- t. Megdicsérték még a bírálók a .Helye sokáig talán soha be­töltve netn leszi jeligéjűt, mely tárgyilag leg­jobb legbehatóbb, de bombasztikus stílusa sokat levon érdeméből. Szerzője Vargha Jenő VII. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom