Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-06-10 / 23. szám

1900. junius 10. BA LATON VIDÉK egy gyermeknek a vizsgáról való elmaradása, concrót esetekben ki is mondatott, semmiféle jogi következményekkel nem jár és a növendéknek a felső osztályba való belépését ez éppen nem érinti. Hát a szegény gyermek! Heteken át a vizsga jegyében él az istenadta, arról gondolkozik, arról beszél és álmodik. Nem akad-e meg egy szóban, nem jön-e zavarba ; mit szól majd a néni, lia őt a negyedik padban látja, mindmegannyi problémák, melyek a gyenge szervezetet lázas izgatottságban tartják. Mennyi rettegéssel ül a próbairás elkészítéséhez! Reszket minden izében, hogy az öreg ,,B'- tnlvastag ne legyen, vagy a kis ,.m" egyik lába lioszszabb ne legyen két társánál; és ha végül ezen a tűzpróbán is túlesik, akkor derül ki, hogy akármelyik irkájába is szebb bötüt vetett, mint erre a keretes lapra, metyet csak sok veriték után tudott teleírni. A vizsgálatoknak mai formájukban való fennmaradását óhajtó, de a szakkörökben kisebbségben levő tanférfiak azt is szokták említeni, hogy adjunk módot a szülői háznak az iskolával való érintkezésre. No hiszen ez a leggyengébb érv, mert a ki az iskolával, vagy gyermeke tanítójával az érintkezést csak erre az egy esetre szorítja, az az érintkezés szükségét nem ismeri el. Legjobb volna a tanév végét a tanultak sokszor való ismétlésére felhasználni, mert talán seliol nem áll olyan igazán az a közmondás, hogy: „Ismétlés a tudományok anyja" mint a népiskolákban. Bízzuk az ellenőrzést a tanfelügyeletre és az igazgatásra. Ezek látogassák az év végén az iskolákat, minél többször győződjenek meg az ott folyó munkásságról, hallgassák ki a növendékeket, kiket a sok látogatásból alaposan megismernek. A tanévet pedig zárják be egy — az istentisztelet után tartandó — iinnepélylyel, melyen a jutalomkönyvek ós bizouyitványok kiosztása mellett legyen ének, testgyakorlás és játék. Pedagóg;us. A szabadelvű part megalakulása. A vármegyénkben néhány hét előtt szervezkedett szabadelvüpárt a keszthelyi választó kerületben is megkezdte tevékenységét. Batthyány József gróf, a keszthelyi kerületbe kiküldött bizalmi férfiú e hó 4-ére az Amazon nagytermébe értekezletet hívott egvbe, melyen megalakította nálunk is a pártot. Az értekezleten az intelligentia tagjai közül a következők jelentek meg : Batthyánj' József gróf, Batthyány Ernő gróf, Bogyay Máté, Takách Imre, Csák Árpád, Bárány Gergely dr., Nedeczky Kálmán, Oltay Guídó, Bezcrédy Lajos, Forster Ferenc, Malatinszky Ferenc, Haudck Ágoston dr., Lénárd Ernő, Bozó Géza. Hoffmann Soma dr., Scliwarcz Zsigmond dr., Neumark Béla dr., Löwy Mór dr., Schadl János, Nagy István stb. stb. A nagy értekezletet az alakító bizottság szükebbkörü tanácskozás előzte meg, mely után Batthyány József gróf megnyitotta az értekezletet és üdvözölte a megjelent választó polgárokat. Felkérte Slurarcz Zsigmond dr. ügyvédet, hogy a vármegyei szabaddviipárt határozatát és az értekezlet meghívóját olvassa fel. Ennek megtörténte után Batthyány József gróf felkéri a jelenlevőket, hogy a tisztikart alakítsák meg. Egyhangú felkiáltással elnökké Batthyány József grófot, alelnökké Lénárd Ernőt, jegyzővé Scliwarcz Zsigmond drt, bizalmi férfiakká pedig a következőket választották meg : Dunszt Ferenc dr., Batthyány Ernő gróf, Bezerédy Lajos, Malatinszky Ferene, Haudek Ágoston, Oltay Guídó, Nagy István. Bogyay Máté a Széli kormány működéséről és a politikai helyzetről emlékezett meg néhány szóban és kijelentette, hogy rövid idő múlva részletesebben fog ezekről beszámolni. Néhány rövid felszólás után Beck Sándor azon indítványát terjeszti elő, hogy az értekezlet Batthyány József grófnak, ki oly fáradhatlanul dolgozott a párt megalakításán, köszönetet szavazzon. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Több felszólalás nem lévén, elnök az értekezletet azon reményben zárja be, hogy a keszthelyi választókerület polgárai áthatva a szabadelvüség szent eszméjétől, mellette küzdeni fognak és zászlaját mindenkoron diadalra juttatják. Ezután a 80—100 főből álló hallgatóságszétoszlott, bizottság pedig áldomásra gyűlt össze. Referens. B.-Fiired jun. 7. Tek. Szerkesztő Ur ! Hiába küzködöm a banális bekezdés ellen, hogy a t. i. lélekemelő ünnepély ment végbe községünkben f. hó 7-éu . . . mert ha volt valaha Arácson ünnepély, melj' lélekemslő volt, ugy az ma volt. Lélekemelő volt. mert ha a primitiák, — ezüst,- arany misék és lakodalmak méltán számíthatnak e jelzőre, mennyivel inkább számithat a még ritkább gyémántmise ; lélekemelő volt, mert az áldott lelkű, aranyos szívű Vogronics Antal pápai praelatus, apátkanonok O méltósága mutatta be a ritka áldozatot : lélekemelő volt., mert a község egyszerű polgáraitól kezdve részt vett abban ug}'szólván két megj'éuek szine-java. A megható ünnepély d. e. 10 órakor vette kezdetét, midőn a füredi szeretetháznál összegyűlt papság és intelligentia a megyés püspökkel, Fennyvessy Ferenc dr. veszprémi főispánnal és Csertáu Károly zalai alispánnal együtt Arács templomába Vízette a gyémánfcrnisés praelatust. A menetet, a falu és vidék fehérbe öltözött lánykái nyitották meg, kiket a nép, majd a papság követett egyházi díszben. A menetet, a megyéspüspök zárta be jobbján a jubilánssal. A templom, mely a jubiláns bőkezűségéből ünnepi díszben pompázott, teljesen megtelt intelligens közönséggel, sőt az ájtatoskodók nagy részének csak a templom melletti szintén feldíszített téren jutott hely. A gyémántmisének mauuduktora báró Hornig Károly megyés püspök volt, segédlete a vidéki papságból — körülbelül ötvenen voltak — került ki. Az ünnepélyes Te Deum után megkezdődött a szt. mise. Evangélium után Peréuyi Antal davidikumi felügyelő lépett a szószékre: Alkalmi szónoklatát igy kezdette : »Ma tíz éve a hévízi gyógyfürdőnek áhítatra hivő kicsi kápolnája egy szép és magasztos ünnepélynek volt tanuja, midőn benne egy, az Ur szolgálatában ötven évet töltött áldozópap, a veszprémi káptalannak egj

T érdemekben gazdag tagja mutatta be aranj'misójéts . . . Az a jóságos lélek, ki 10 óv előtt Hévízen, Keszthely szomszédságában ünnepelt, ma Arácson még nagyobb ünneppé tette gyémántiniséja napját, A szívből fakadt és szivekhez szóló alkalmi beszéd végeztével Offertoriuni alatt Csabi Juliska k. a. Mária éneket énekelt Jánosy Jóska harmónium kíséretével. A hála-áldozat, után a jubilaus, áldást osztogatott. Könynyekig megható jelenet volt, mikor két férfitestvérje, máiszintén aggastyánok oda térdeltek az oltár zsámolyára és fogadták bátyjuknak áldását. A" templomi üunep után a közönség Füredre ment át s egy órakor az Eszterházy vendéglő nagytermében gazdag lakomához ültek. Az első felköszöntőt báró Hornig Károly megyéspüspök mondotta Őfelségére a királyra, a ki mint főpatronus, a jubilansuak érdemeit, igazságosan jutalmazta. Vogronicj Antal praelatus azonnal felelt, megköszönte a megyéspüspöknek kegyességét, melyet mindenkor, de különösen jubileuma alkalmával érezett, s élteti öt, mint kegyesszivü főpásztort. A közönség mindkét felköszöntőt állva hallgatta meg. Alig csendesült le a lelkesült közönség, midőn felállt Kemenes Ferenc nagy-prépost, s egy szivetlelket megragadó, költői szárnyalású felköszöntőben éltette a jubilánst. Szavai, mint egy ihletett próféta szavai hangzottak a síri csendben s hatalmas szavának méltó kísérete csak az égnek zengése volt, mely a felhők közül hangzott le hozzánk. De még az égnek zengését, is elnyomta a lelkesült éljenzés és tap3, mely a remek felköszöntőt kísérte. Kemenes után ismét a jubiláns szóllott, Peréuyi Antalt, az ünnepi szónokot éltette. Majd ismét Kemenes szólalt fel s Feuyvessy Ferenc főispán édesanyját éltette általános megindultság közepette. Csertán Károly Zalamegye derék alispánja, majd Halbik Cyprián az ékes ajkú tihanyi apát Vogronicsot, Feuyvessy főispán szintén Vogronicsot, mint a magyar papok typusát éltette. Beszéltek még sokan, szépen A zápor elállt, az idő kiderült s a körülbelül 100 főnyi vendégsereg szétoszlott a vendéglő udvarán s ott csoportokba verődve tovább élvezte a kellemes eg) üttlét örömeit. Utazás a Balaton körül. Hetek óta lehetett látni a Balaton tükrén, a keszthelyi öbölben két csónakot; a nap bizonyos órájában megjelentek az" evezősök, vígan és villámgyorsan szelték a tó hullámait Az evezősök a keszthelyi gazdasági tanintézetnek II. éves hallgatói voltak, akik azon célból gyakorolták magukat napról napra, hogy a pünkösdi ünnepek alkalmával kedvenc tervöket, a Balatont körülhajózzák, megvalósíthassák. Folyó hó 1-én délután 2 órakor indult el 20 gazdász Fáber tanárral, a ki őket Badacsonyig kisérte. A ..Keszthely-'-nek Boross László, a ..Mária Viktóriádnak Mihályfy Andor volt a kormányosa. A csónakok csakhamar eltűntek a látó határról ; az izmos, edzett karok dicséretreméltó ügyességgel eveztek és csakis igy érthető, hogy már délután 4 órakor Badacsonyba érkeztek °és a ,.Hableányában ozsona mellett heverték ki a kezdet fáradalmait, a hol Fáber tanár felköszöntőben vett tőlük bucsut és kívánt nekik szerencsés visszatérést. Egy órai rövid pihenés után újra csónakra szállottak és estefelé Révfülöpre értek, a hol Küzdi István, a „Kelén" kapitánya fogadta őket. Az ottani szállóban társasvacsorára gyűltek egybe, és az időt kedélyesen, kellemesen töltötték; nem látszott rajtuk semmi fáradtság, semmi kimerültség és talán tovább is fenmaradtak volna, ha reggel korán nem kell indulniok. XI{1 órakor Akaiinál a Balatonon költötték el reggelijüket, majd később az örvényesi öbölben a velük vitt elemózsiából villásreggelit csaptak. Délután egy órakor kötöttek ki Tihauynái. Megtekintették a történelmi nevezetességű templomot, gyönyörködtek a vízhangban, néhány fényképet készítettek és háromnegyed 5-kor megindulva, 5 órakor már Balaton-Füredre érkeztek," a hol Lingl Valérián fürdőigazgató szívélyes szavakkal üdvözölte őket, később hozzájuk csatlakozott Moys Bogomét- István fürdőfelügyelő, a kinek társaságában megtekintették a fürdő egyes nevezetességeit: a Jacht egyletet, a kápolnát stb. Szállásra az „Eszterházy" szállóba tértek, a hol egyúttal pompás vacsorájukat is elköltötték. 3-án d. u. Almádi érintésével, egy órai pihenés után Kenesére érkeztek.Itt érezték először a kénj'elmes othon liiánj'át, mert egy részük ugyan kellemes tanyát talált Keneseí Pongrác vendégszerető házában, de a nagyobb rész közönséges szalmazsákokon, egyszerű vendéglőben volt kénytelen az éjet eltölteni. 4-én reggel már fél 4 órakor uton voltak. Fél 8 órakor cigánybanda fogadta őket a siófoki kikötőben ; majd folytatván utjokat, este G órára Szárszó faluba tértek be éjjeli szállásra. Alkalmas helyhiányában Hunyady gróf gőbölyistálójában szereztek maguknak szállást, 3-an ismerőseiknél találtak vendégszeretetre, a két kormányos pedig a csónakban maradt. Az éjjeli órákban értesült Csitáry Béla kasznár ottlétükről, a ki magához hiván az ifjú hajósokat, igazi magyar vendégszeretettel megvendégelte és elszállásolta őket. Másnap Szemesig elkísérte vendégeit, a hol megmutatván nekik a gazdaságot, Laurenc intézővel egyetemben dúsan teritett asztalnál búcsúzott el tőlük. Délután Bogláron át Fonyódra eveztek, másnap, 5-én Balaton- Kereszturra, majd Balaton-Berénybe és este G órakor Keszthelyre érkeztek. A keszthelyi csónakázó-egyletnél nagy közönség várta és lelkesen üdvözölte az érkezőket, a kiken semmi bágyadtság, a kimerültségnek legkisebb jele sem volt észlelhető. Sikerült fényképeket, összesen 67-et készített utjokról Tilbisz Károly Il-od éves gazdász, a melyekből egy-egy példányt a Balatoni múzeumnak és a Csónakázó egyletnek fognak ajándékozni, nemkülönben zászlóikat is, a me-