Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-06-03 / 22. szám

1900. junius 231. BA LATON VIDÉK ^ szerep nem neki való. Abonyi Teiuska nem volt kellően diszponálva. A csütörtökön előadott Cigánybárót Eckhardt vezette, főszerepét pedig Huckstedt játszotta. A nehéz operette előadása annál inkább dicsére­tet érdemel, mert hirtelen megbetegedés miatt szerepváltozások voltak és ennek dacára semmi kifogásolni valót sem találhattunk. Huckstedt is­mét elemében volt és egyik-másik énekével el­ragadta a közönséget. Békeffy Lajosnál jobban kevés vidéki tenorista játszotta még Barinkayt. Az ő alakítása bármelyik fővárosi színházban megállhatott volna. Koppan Margit rendkívül ügyesen játszott és bájosan énekelt. Különös dicséret illeti Baghy Gyulánét, ki az utolsó percben magára vállalta Czipra szerepét és noha sohasem volt még színpadon, feladatának minden várakozáson felül megfelelt. Gulyás Menyhért a gazdag sertéskereskedő szerepében aratott tetszést. Baghy Gyula, Bulla Imre és Fe­hér Vilmos nagyon jól megállották helyüket. Pénteken megkezdték a jutalom játékok so­rát a Vasgyárossal, melyben a társulat drámai primadonnája Szász Anna iránt kellett volna a közönségnek az elismerés adóját leróni, ha egyáltalán lett volna közönség. Pedig az elő­adás megérdemelte volna az érdeklődést, mert kifogástalanul sikerült. Szósz Anna mély drámai erővel játszotta szerepét, mely telve vau nelie­zebbnél-nehezebb jelenetekkel. A kis hallgatóság lelkesen tapsolt. Baghy Gyula ismét elragadta a közönséget, mely nem győzte eléggé csodálni művészetét. Székely René alaposan és elegánsan játszott. Békefi Lajos, Balta Imre, Erdélyi Gizella és Gulyás Menyhért igyekezete nem maradt méltánylás nélkül. Balogh Sándor, Abonyi Teruska és Jászai Olga kisebb szerepekben ügyeskedtek. Referens. KÖZGAZDASÁG Védekezés a peronospora elíen. (A ,,Természettudományi Közlöny" után.) Az Asclienbrandt-féle porok egyik — a peronospora ellen való — ide s tova hét éve kisérget, ez előtt csak Németországban pró­bálgattak vele szerencsét, a mult esztendőben azonban nálunk is hatalmas reklámot csaptak e szerek. Minthogy azonban a peronospora ellen való védekezésnek a rózsókkal való módja ná­lunk sokaira hatalmasabb gyökeret vert, bog}' sem a szőlőbirtokosok komolyabb része a hal­latlan reklámnak azonnal hitelt adott volna : ez a szer még nem terjedt el. Hogy a pero­nospora ellen teljesen megbizliató-e, arról még határozottan nem lehet nyilatkozni. A hivata­losan végzett kísérletekből (a földmivelésügyi m. kir. miniszter hiadásában megjelenő »Kisér­letügyi Közlemények« I. köt. 3251. és II. köt. 12381.) eddig csak az bizonyult be, hogy a szer az elmúlt két esztendőben, mikor a peronospora kártétele nem igen öltött olyan veszedelmes mértéket, mint 3—4 évvel ezelőtt, a rezsóknál (kékkőnél, kékgálicnál, rózsznltatnál) egy haj­szállal sem adott jobb eredményt. Az eső csak ugy lemosta az Asclienbrandt-féle porcldatot is, mint a házilag készített bordói keveréket. Az egyetlen jó oldala az, hogy könnyű készíteni. De olyan helyen és olyan gazdának, a ki ko­molyan védekezik a peronospora ellen, a bor­dói keverék készítése (a gáliekőnek oldása) nem nagy munka; sőt szívesen teszi, mert legalább látja, hogy az anyag jól készül el. H°gy az Aschenbrandt-féle szer nem per­zseli meg a szőlőt, a bordói por pedig megper­zseli : egyszerűen nem igaz. Csak a rosszul el­készített bordói lé perzsel. Hogy a jó bordói keveréket hogyan kell készíteni, ma már min­den parasztgazda tudja. Azután tekintetbe kell venni az árát is. Most, mikor az Aschenbrandt­féle szer terjesztői csak azt, állítják, nogy e szer­ből elég az l<»/ 0-os oldat is, az Aschenbrandt­féle por csak kevéssel drágább a házilag készí­tett oldatnál; de ha komoly pillanatban, való­ban peronoszporás időben a 3%-os por sem lesz elég hatásos a peronoszporá ellen, bizony az Aschenbrandt-féle porral való védekezés is o'yan drága lesz, hogy csak az fog vele dol­gozni, a ki _rnár megszerezte és máskép nem tud túladni fajta. Az Aschenbrandt-féle porban mint a peronospora ellen való orvosságban, egyelőre még senki sem bízzék feltétlenül. Vé­dekezzék tehát ki-ki csak a jól bevált ós biztos hatású bordói keverékkel, a melyet maga készít. Egy pár év múlva, ha e szer kiállja, a tüzpró­bát, esetleg erősen peronosporás időben is : ak­kor megállta a sarat, de addig ki-ki óvatos le­gyen. A mi az Aschenbrandt-féle porok másodi­kát, a lisztharmat ellen valót illeti, ez fiatalabb keletű, de ezt is csak ugy dicséri a reklám, mint amazt. A róla kiadott legújabb ismerte­tésben olvassuk, hogy tavaly valami kétszáz magyar szőlőtermesztő alkalmazta, még pedig sikerrel. Igy mondja a cég. Szíves figyelmébe ajánlom t. kérdést tevő tagtársamnak a Közlöny mostani füzetében megjelent dolgozatomat. Ol­vassa el gondosa n, azután nezze meg azt az Aschenbrandt-féle magyar kiadású reklámos füzetet még egyszer, kivált az úgynevezett elis­merő leveleket, a hol 170 nél több levél írója kijelenti, hogy az Aschenbrandt-féle port csak augusztus második felében ós szeptemberben al­kalmazta és mégis teljes siker járt a nyomában, hdlott a kénpor semmiféle eredményt nem adott. E kijelentésből kiviláglik, hogy a lisztharmatos szőlő a későn alkalmazott Aschenbrandt-féle por nélkül is megmaradt volna, ellenben a kén­porra nézve az derül ki, hogy roszkor és rosszul használták. Igy tehát az elmúlt évben a magá­nosok végezte kísérletek egyáltalán számot nem tesznek ; a hivatalos kísérlet eddig szintén nem szolgáltat határozott eredményt. Csak azt tanácsolhatom : a bizonytalanért senki sem áldozza fel a bizonyosat. (Tapolca. Jablonowszky József. Felhívás tejfölözögép versenyre! Nyílt le­vél az összes tejgazdasági gépgyárosokhoz és azok képviselőihez ! Tudomásomra jutott, hogy' az újonnan megalakuló falusi tejszövetkezeteknól és egyes tejgazdasággal foglalkozó birtokosoknál külön­böző rendszerű tej fölöző gégékét arra való hi­vatkozással ajánlatiak ós adnak el, hogy az il­lető fölözőgépek olyan tökéletes módon választ­ják a zsírt a tejből, mint az alfa separatorok. Szükségesnek vélem a gazdaközöuség érdekei­nek szem előtt tartásával e tekintetben felvilá­gosítást nyújtani. Hivatkozhatnék ugyan az 1899. évben leg­utóbban Angolországban megtartott versenyre, hol az alfa separator messze fölülmúlta az ösz­szes használatban levő fölöző gépeket. De, hogy a t. gazdaközönséguek alkalma legyen az alfa separator verseny képességéről ós felülmulhatat­lanságáról meggyőződést szerezni, tisztelettel felhívom az összes fölözőgóp gyárosokat ós azok képviselőit: vegyenek részt egy Budapesten rendezendő fölözőgép versenyben, hadd lássa a t. gazdaközöuség, mely géppel minő eredménye­ket és minő kihasználásokat lehet elérni. Hogy pedig a versenytől való tartózko­dást semmi kifogással megokolni ne lehessen, kijelentem, hogy a fölözőgép-verseny összes hi­vatalos és rendezési költségeit viselni fogom, a verseny tehát a t. fölözögóp eladóknak költsé­get, nem fog okozni, továbbá, liog}' a földmive­lésügyi minisrterhez beadványt intéztem, mely­ben szakközegének s megbízottjának a versenyre való kiküldetését kértem. Egyúttal kötelezően kijelentettem, hogy a kiküldendő közeg intézke­déseinek magamat alávetem. Ennélfogva tiszte­lettel felkérem a fölözőgóp gyárosokat és kép­viselőit, szíveskedjenek a versenyben való rész­vételűket velem tudatni, hogy a kellő intézke­déseket megtehessem. Pfanhauser Alfréd mérnök, az Alfa-Sepaiator Részvénytársaság igazgatósági tagja. IRODALOM Előfizetési felhívás. Szivemből fakadt minden sora e dalgyűjteménynek, melyet Balatoni partok alól cimen nyilvánosságra ákarok bocsá­tani. Szeretem a Balatont, szép hazánk tündéri tavát, rajongok érte, mint vidé­kének gyermeke. Az a rajongó szeretet, melylyel hullámzó Balatonunkon csüngök kicsi gyermekkorom óta. sugallta min­dent, dalomat, az adots ihletet, hogy dalt zengjek a Balatonról — »lelkesitőt, melynél a sziv dobog.« Elmerengek fodros hullámain, me­lyek mindig ugyanazok, és mégis mások minden pillanatban, elábrándozom sima tükrén, melyre lemosolyog a nap s ezer szinváltozatot ad neki, elkalandoz lel­kem partjain, melyeket az Isten igaz jókedvében áldott meg annyi természeti bájjal. Háborgása, nyugalma, szinpom­pája, vize, partja, ege, nádja, téli kérge, rianása, mindene szép s a költő lant­jára méltó. G-yermekifju napjaimtól fogva leg­kedvesebb tárgyam a Balaton volt. Szebb dalaim közöl 61 virágszálat fűzök egy csokorba, hogy megmentsem őket az el­kallódástól s azoknak akarom nyújtani, akik velem együtt rajongnak a Bala­tonért. Tudom, hogy a költemény-kötetek ma. a nagy verseny napjaiban, nem igen népszerűek, de tudom azt is, hogy a Balaton tisztelőinek, bámul óinak száma napról napra emelkedik. Ez a tudat s a remén} 7, hogy olvasóim szivében a szép gyönyörét keltem s a Balaton kul­tuszának emeléséhez, ha csak parányi­val is, szerény kötetemmel hozzájárul­hatok, késztet arra, hogy ez előfizetési felhívást a Balatonipartok alól c. költémény­kötetemre közzé tegyem. A kötet Suj'anszky József sajtója alól kerül napfényre, Keszthelyen, csinos ki­állításban, junius hó elején; ára fűzött példánynak 2 K, a diszkötésesnek 8 korona. • •-• Tisztelettel kérem nagyrabecsült elő­O «y fizetőimet, hogy megrendeléseiket kizá­lólagosan Sujánszky József könyvkereske­déséhez, Keszthelyre, intézzék. Keszthely, 1900. junius hó Hazafias tisztelettel Soos Lajos. I^öszönetnyilvánifás. Fájdalomtól megtört szívvel mon­dok köszönetet azon nagyérdemű közönségnek, mely felejthetetlen, forrón szeretett nőm temetése al­kalmával részvétét nyilvánította és fájdalmamat enyhíteni iparkodott. Lipcsey Andor. m. kir. csendőrfőhadnagy. Szerkesztői üzenetek. K. B. Bp. Később sorát ejtjük. Cs. Tapolca. Köszönet. Ajun. 3. dologból a jövő számban. i Sz. Tövis. Rendig van minden. Meg vagyunk elé­gedve. K K. Bpast. Köszönettel vettük. Későbbre hagy­juk. Tán a vacatióban látni fogjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom