Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-13 / 19. szám

1900. május 2 0. BALATONVIDEK 3 évi irájns lió 8-áu délelőtti 10 órakor az ali­báufai köz-sírkertben örök nyugalomra helyez­tetni. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó 8-áu délelőtt 9 órakor fog az alibánfai kápolná­ban az Urnák bemutatni. Puszta-Ederics, 1900. évi május hó 6-án. Áldás és béke poraira ! Háry Antal fia. Háry István, Nagy Sándornó szül. Háry Flóra testvérei. — Csányi László szobra. Püspöky Püspöky Gráczián Csányi László szobrát a vármegye ré­szére az alispánhoz megküldé s annak elfoga­dása iránt a törvényhatósághoz a következő kérvényt intézte : Tekintetes közgyűlés : Várme­gyénk dicső emlékű nagy fiának, Csányi László 1848—49-iki íőkormánybiztos és miniszternek mellszobrát több vármegye, néhány ereklye­muzeum és a közeli vérrokonok számára én és testvérhugom Püspöky Teréz elkészítettük. Nem riadtunk vissza a nagy anj'agi áldozattól, hogy a hazájáért vértanú halált szenvedett eme nagy férfiú emléke ily alakban is fennmaradjon, mert mint az köztudomásu, monumentális érckor — sajnos — még nem hirdeti vármegyénk e nagy szülöttének dicsőségét! Lánglelkü hazánkfiának megdicsőült szelleme tán helyeslőleg int le az egekből, a midőn hódoló mély tiszteletem és kegyeletem szent érzelmének bizonyságául az ő szobrát a Tekintetes vármegyének felajánlom, kérve egyszersmind, hogy azt örök emlékül el­fogadni méltóztassék. Püspöky Gráczián. (Itt megyjegyezzük, hogy a szobor, a mely a nagy ember arcának leghívebb képe, Modena Péter olasz szoboröntő müve, a bronzirást, és a pie­desztál márványozását Jablonszky Vince szob­rász csinálta, ugyanaz, aki a 60-as évek végén Csányinak a budapesti kerepesi temetőben levő síremlékét készítette. A szobor, amelyből eddig 7 készült el, az előállítási költségekért Jabloszky­rtál megrendelhető. Az örökösök több szobrot készítettek saját költségükön s ezekből egyet­egyet Zala, Arad, Bihar, Borsod, Kolos, Po­zsony, Zemplén ós Vasmegyóknek, az akadémiai arcképcsarnoknak, 1848—49 iki muzeumuak, Nagy-Kanizsa városnak, Lemberg városnak, Csertán és Inkey család knak ajándékul külde­nek meg.) — Fürdöorvos Rév-Fülöpön. Dr. Pollák Jó­zsef, boglári gyakorló-orvos a nyári idény alatt Kóv-Fülöpön rendelni fog. Bizonyára örömmel fogadják e hirt azon családok, kik sokszor pa­naszkodtak a miatt, hogy Kóv-Fülöpön, e kies fürdőhelyen nincsen orvos é? nem egyszer érez­ték is az orvoshiányból háramlott nehézségeket, ha orvosi segélyre volt szükség. — Az újoncozás erendménye. Érdekes sta­tisztikai adatokat nyújt a befejezett fősorozásra behívott hatkötelesek s a katonai szolgálatra alkalmasok száma. Az 1900-ik évi fősorozáson állitásköteles volt az egész vármegyében 8025 és pedig az I. korosztályban 4198, a II. korosz­tályban 2331, a III. korosztálban 1485, maga­sabb korosztályban 11. Ebből a számból esik : a csáktornj'ai járásra 805, az alsó-lendvai já­rásra 963, a zala-egerszegi járásra 629, Zala­Egerszeg városra 144, a pacsai járásra 501. a z.-szt.-gróti jáiásra 410, a tapolcai járásra 836, a sümegi járásra 571, a kanizsai járásra 637. N.-Kanizsa városra 352, a perlaki járásra 720, a novai járásra 396, a keszthelyi járásra 521, a leteüyei járásra 520. — Besoroztatott a hadse­regbe és a honvédséghez 1533 és pedig a csák­tornyai járásból 163, az a.só-lendvai járásból 178, a z.-egerszegi járásból 136, Z -Egerszeg vá­rosból 23, a pacsai járásból 75, a z.-szt-gróti járásból 73, a tapolcai járásból 120, a sümegi járásból 100- a nagykanizsai j.-ból 120, N.-Kanizsa városból 47, a perlaki járásból 160, a novai já­rásból 89, a keszthelyi járásból 63 ós a letenyei járásból 187. A póttartalókba besoroztatott 346. Visszahelyeztetett 3612 ; fegyverképtelennek ta­láltatott 1361 ; mint indenkorra alkalmatlan tö­rültetett 82 ; a fősorozástól távol maradt 900 ; tel­jesen ismeretlen a lajstromba felvettek közű! 339. — A kis búr barát. Lővy Adolf zemplén­megyei fiúcska Budapesten járt a harmadik gimnáziumba. Szabadságszerető lelke annyira megesett a búrok sorsán, a melyről szóló híre­ket az utolsó betűig elolvasta, hogy elhatározta magát, miszerint elmegy búr katonának. Gyalog lejött Keszthelyre, majd Sümegen be­állt boltos inasnak, mert a nélkülözés és gya­loglás igen meggyengítette. Itt gazdája kinyo­mozta hozzátartozóit s értesítette is őket, de mire bátyja Sümegre ért, a fiu tovább szökött. Most keresik a nyomát. — Színészet. Baghy (jyula színigazgató e hó 11-én megkezdte városunkban előadásait. Talán nem a legkellemesebb időt választotta, de — ugy hisszük — ez nem fogja megakadá­lyozni abban, hogy kellemes emlékekkel (ós tömött bugyelárissal) távozzék a szezon után Keszthelyről. Az első előadás impressziója alatt tesszük a kijelentést, noha erre a közönség ta­núsított érdeklődése nem jogosít, fel. Feljogo­sít azonban maga az előadás, melyet a szó szo­ros értelmében végigélveztünk és melyről bát­ran állithatjuk, hogy ahhoz hasonlóban nagyon ritkán volt része a keszthelyi közönségnek. A társulat Echegaray hatásos társadalmi drámájá­ban a »Folt f a mely t.isztit«-ban mutatta be drámai személyzetét. Félve ós némi kétkedéssel tekintettünk a nehéz drámai előadása elé, de félelmünkben kellemesen csalódtunk. Egyik­másik szereplő oly művésziesen kreálta szerepét, hogy nem akartuk elhinni, hogy vidéki társu­lattal állunk szemben. Különösen Székely Renó tűnt ki precíz játékával. Felette nehéz szerepét természetesen ós diszkréten játszotta. Szász Anna bemulatosan alakított egy romlott, rangra, jólétre való vágyásában a legbecstelenebb eszkö­zöktől vissza nem riadó, képmutató nőt. Erdélyi Gizella dicséretesen felelt meg szerepének. A férfiak közül első sorban Baghy Gyulát kell említenünk, aki társulatával és bemutató elő­adásával minden dicséretet felülmúlóan mutatta meg direktori, reudezői, de főleg színészi képes­ségeit. Gulj'ás Mihály, Bókeffy Lajos ós Pel­sőczy Imre derekasan megállották helyüket. A publikum hosszas és lelkes tapsokkal jutalmazta az élvezetes játékot. Megbocsáthatatlan biiut követ el a magyar színművészet istápolása ellen az, aki az ilyen műélvezetet nyújtó előadásokkal szemben is közönyös marad. — Szégyen elöl a halálba. Mészáros Szidónia gyömörei leány és Nemes Gyula rigácsi legény gyöngéd érzelmeket tápláltak egymás iránt. Má­jus 2-án a leány szülői nem voltak otthon, a legény fölhasználta az alkalmat s estenden át ment kedveséhez látogatóba. A gyömörei legé­nyek megtudták ezt s husángokkal fölfegyver­kezve várták., mikor távozik a rigácsi vetély­társ. Ennek sikerült észrevétlenül meglépni. Áz eset híre hamarosan szótterjedt a faluban s el­jutott a leány fülébe is. Ez annyira szivére vette a dolgot, hogy május 5-én gyujtóoldatot ivott. A méreg ágyba döntötte a leányt, de ba­ját el nem árulta, csak másnap vallotta be me­nj'ecske nővérének, aki vasárnap hazament szü­leihez látogatóba. A szerencsétlent harmadnapon megölte a méreg. — Figyelmet érdemel Berényi Béla keszt­helyi szállító és bizományi üzlettulajdonos mai számunkban foglalt hirdetése. E cégnél a kö­zönség egész nyáron át beszerezhető a legol­csóbb áron jég-szükségletét. — A megtréfelt vicinális. Sok jóízű tréfát olvastunk a jó helyiórdeküekről, de szinte pár­ját ritkítja a következő megtörtént eset : Egy 21 éves és egy 16 éves surján legénynek, meg egy 18 éves leánynak Zala-Csányból sehogy sem tetszett a zalavölgyi vicinális kényelmes döcö­góse. Gondoltak egyet ! no, majd ők gyorsabb haladásra nóggatják. Egyik nap elkezdenek futni a vonat előtt, a sinpár között. A gépész észre­veszi őket, nagyot füttyentett, hogy lezavarja őket. Ezek hátranéznek ós futnak tovább a sí­neken. No, már erre vesd el magad — mind­hárman keresztül feküsznek a síneken. Szent, hogy ezek megátalkodott öngyilkos jelöltek, gondolja a gépész, harmadszor is sipol a gép s a vonat megáll. A gépész, a fűtő, a kalauz leug­rálnak. Áz utasok rémülten szaggatják föl az ajtókat s egymás hátán bukdácsolnak ki a ku­'póból, mert nem tudják micsoda veszedelem érte a vonatot. A vassti alkalmazottak a vélt öngyilkosok gfelé szaladnak, ezek sem restek, uccu, eliramodnak a szélrózsa három irányában. I)e a pihent vasúti erő elcsípte a futásban ki­fáradt trefacsinálókat s az utasok élénk kaca­gása közben írták föl neveiket s bejelentették a sümegi járásbíróságnak. Ez azután áttette őket a keszthelyi bírósághoz, mert Zala-Csány idetar­tozik, A komikus vasúti tréfának most jön majd tragikuma, mikor a tréfacsináló triumvirátust kérdőre fogják. — Öngyilkossági kísérlet. Tóth György sü­megi gazdának felesége és szolgája, Kovács Jó­zsef 22 éves vindoruyafoki legény folyó hó 7-én délután kint dolgoztak a mezőn. A szolga az ökrökkel összetörette a szekeret, mire asszonya hazaküldte, hogy másik szekérbe fogjon. A le­gény hazaérve bement a pajtába s fölakasztotta magát. Tóth Györgynek az iskolából hazaérke­zett leánykája vette észre, hogy szolgájok a paj­tában fekszik s a gerendáról kötéldarab lóg le Ijed ve mondta el Szakmári Jánosnénak, ez azutáu elszaladt a községházára, ahonnan Malomsoky János jegyző rendőrrel a helyszínére sietett. A legényt ott találták a pajtában, élt, de súlyosan meg volt sérülve. Most a sümegi kórházban van ápolás alatt. Nyakát napokig nagyon fájdította, beszélni nem tudott, a kérdésekre csak tagolat­lan hagokat adott. Felgyógyulása biztos. — Békéltető bizottsági tagok választása. A keszthelyi ipartestület békéltető bizottságának segédtagja Stieder Lajos iparhatósági biztos el­nöklete alatt folyó évi április hó 29-ik napjára ezen célból egybehívott iparosifjusági közgyű­lésben választattak meg. Á választás közfelkiál­tással ment végbe. Megvólasztattak : Balogh József, Hagyó István, Kelemen Sándor, Juhász Zsigmond, Mitterstiller Józef, Fuksz Jáuos, Nei­ger István, Horváth János. Pöltz Sándor, ifj. TiefFier Ferenc, Horváth István és Heidecker János rendes tagokká : Baksa Pál, Halász Ist­ván, Montag János, Kálmán István, Czirk Gyula és Lang József pedig póttagokká. — Figyelmeztetjük a közönséget a balaton­mellóki telepítési m. kir. kormánybiztosság ál­tal mai számunkban kibocsátottt árverési hir­detményre, mely szerint B.-Füreden f. hó 19-én egy négy lóerejü, benzinmotoros hajó a hozzá­tartozó tárgyakkal, Balaton-Keresztur alatti ba­latonparton pedig ugyancsak f. h. 23-áu egy 12 méter hosszú 3 méter szólás komp tartozékaival együtt el fog adatni. — Fonyód szépül. Fonyódról irják lapunk­nak, hogy a fürdőtelepen a beállt jó idővel hangyaszorgalommal dolgoznak. Vonatokon, ko­csikon szállítják a sok gyümölcs, díszfákat és egyéb ültetésre szánt bokrokat és növényeket. Több helyen valódi tanult kertészek adják a rendelkezéseket a munkásoknak, máshol betaní­tott kertószbojtárok, házi cselédek viszik a park-, kert- és egyéb munkákat; metszik a rózsafákat, kerítéseket ; ásnak kapálnak, hogy a közeledő fürdő idényben méltó dísszel fogad Itassák a vendégeket. t — Rablógyilkosssg, mint tudósítónk írja, Csesztreg közelében a mult héten rablógyilkos­ság törtónt. Egy szegény rendű ember a vá­sárra indult mintegy 50 forinttal, mit valami rablók megsejtettek, mert az illetőt leütötték és pénzét elrabolták. Az ügyészség erős vizsgála­tot indított a tettesek kózrekeritéséórt. — (Számos sorsjegyvásárló) előtt ismeret­len azon körülmény, hogy ki nem fizetett, vagy elveszett sorsjegyek után — mert ilyenek is könnyen forgalomba hozhatók — a nyeremény­összegek nem folyósittatnak. A Feleki József cég részéről, melynek mai hirdetését különös figye­lembe ajánljuk, e tekintetben elismerésre méltó intézkedés történt, mi által mindenki a legmesz­szebb menő biztonságot találja. — Rázuhant a föld. Egerszegen az Újváros utcát most csatornázzák, mely a hiányos kikö­tés miatt beomlott s egy munkást megütött, aki kisebb sérüléseket szenvedett. — Betöréses lopás. Mult hó 9-én virradóra Vogl Miksa szentgyörgyvölgyi kereskedő és korcsmáros bolt ablakának keresztvasát ismeret­len tettesek lefeszítették s a helyiségbe bemászva a fiókokból 620 korona értékű pénzt loptak ; bár Vogl többedmagával a bolthelyiséggel köz­vetlen szomszédos korcsmaszobában feküdt, seinini zajt nem észleltek ; kora reggel látták csak a betörés és lopás nyomait ; az ablak előtt egy hordó állott s mellette egy gántásfa ; a fiókok ós káros pénztárcája tartalmukkal együtt eltüu­tek. Az ablak alatt három egyénnek lábnyomai voltak láthatók. A tettest a csendőrség nyo­mozza, sőt egy községbeli rosszhírű egyénre esik a gyauu, mégis elegendő bizonyítékot nem nyújt inóg ellene az eljárás. — Valóságos jótéteménynek ösmerik mind­azok, a kik használták az »Exikátor« gyógyfü­kivonatot, mely a hajhullás ellen a legbizto­sabb hatásának bizon3ult. A tapasztalás szerint, igen jó hatású ez a szer a fejbőrbetegségek el­len is, valamint íögtön meggátolja a korpakép­ződést, a hajzatod nagyban elősegíti a növésben, szép fényt és feltűnő puhává teszi. Azért taná­csolható, sőt ajánlatos, hogy a ki a fenti beteg­ségben szenved, tegyen kisérletet egy próba­üveggel ós li.ll&datos lesz erőkké. Megrendel­(

Next

/
Oldalképek
Tartalom