Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-13 / 19. szám

2 BALATONVIDEK összes hatóságai és csendőrőrsei értesü­lést szereztek az esetről. Azt az ellenvetést tehetné valaki, hogy ezt távirati uton is el lehet in­tézni. Ez ellen felhozhatjuk azt, hogy nincs minden hatóság székhelyén táviró hivatal, hogy a távirat néha egy egész napig késik, mig rendeltetési helyére jut, s hogy végre a táviratban csak né­hány szóval Jeliet a dolgot előadni, miért is ez gyakran értelmetlen, vagy legalább is nem egészen világos. Számtalan példával támogathatnék nézeteinket, de feleslegesnek tartjuk azt, mert a telefon olyan korszakotalkotó találmány, amelynek létjogosultságát a gyakorlati tapasztalatok szentesitik. Éppen ezért nem is képzelhetjük. liog3* a megye elzárkózzék a terv meg­valósítása elől, még akkor se, ha az ál­dozattal jár. A telefonhálózat létesitése nagy költségbe kerül ugyan, de az a pénz nem vész el, sőt inkább folyton-foly­vást erkölcsileg és anyagilag kamatozik. Természetes, hogy ha ilyen nagy fába vágjuk a fejszénket, fél munkát nem szabad végeznünk, hanem a tervet olyan mértékben kell megvalósítanunk, amint azt a viszonyok megengedik. A legminimálisabb követelmény az, hogy a járási székhelyek összeköttesse­nek a megye székliel}"ével; de sokkal ideálisabb állapotot teremtene — és aránylag nem sokkal többe kerülne — ha a jegyzőségek is telefon utján érint­kezhetnének főszolgabíróikkal. Mint értesültünk, az alispán a táv­írda igazgatóság szakvéleménye alapján teszi meg a technikai részre vonatkozó előterjesztését, igy hát ebben a tekin­tetben teljesen nyugodtak lehetünk. Ami a dolog pénzügyi oldalát illeti, aggoda­lomra itt sincs ok, mert bizalommal vi­seltetünk az illetékes körök iránt, bí­zunk lelkiismeretes gondosságukban és meg vagjamk győződve arról, hogy — amint eddig is tették — ezt az in­tézményt is olyan bölcsen fogják finan­cirozni, hogy azzal a vármegye közön­ségének teljes bizalmát kiérdemeljék. Égető kíváncsisággal nézünk az ügj' befejezése elé, mert a közérdeket szi­vünkön hordozzuk és végtelen megelé­gedettséggel tölt el az a tudat, hogy hasznos és áldásdus tettekkel szolgáljuk a hazát. Gazdák gyűlése. A sümegvidéki gazdakörnek május 5-én tartott közgyűlésén a gazdák a szokottnál ke­vesebb számban jelentek meg. Ugy látszik, a sok esőzés miatt égetővé vált a mezei munka s ez akadályozta őket a gyülésezésben. Maga az elnök, Szűcs Zsigmond sem je­lenhetett meg, azért helyette Sümegi Tivadar alelnök vezette a közgyűlést. Először is tudatta, hogy már a decem­beri közgyűlésnek bemutatott számadásokat a számvizsgálók átvizsgálták s mindenben helyes­nek találták. Erre a közgyűlés Mojzer József volt és Talabér Károly jelenlegi pénztárost a felelősség nlól fölmentette. Az 1900-ra szóló költség és munkaterve­zetet Mayer István jegyző terjesztette elő. Ezt 10(51 K.' bevétellel és" 2231 K. kiadással elfo­gadták. az 1171 K. hiány fedezésére az anya­egyesülettől (300 K., a földmivelésügyi minisz­tériumtól pedig a remélhető 1200 K. segede­lem szolgál. Ezután többrendbeli miniszteri leirat ke­rült felolvasásra. Ezek egy részét tudomásul vette a kör, mig a népies gazdasági előadásokra vonatkozót az igazgató-választmánynak oly uta­sítással adták ki, hogy ez a tervezetet és költ­ségvetést készitse el. Ezzel kapcsolatban Fűzik Gyula melegen fölkérte a gazdakör tagjait, hotry az előadasok látogatására buzdítsák a né­pet, mert csakis ugy lesz a miniszter nemes intencióinak eredménye, ha a földmiveló osz­tály' nagyobb mérvű érdeklődést tanúsít. Az anyaegyesület fölhívta a sümegvidéki gazdakört is, hogy az olasz bor beözönlése ellen népgyűlést tartson. Minthogy ezt a kör még február hó folyamán megtartotta, a fölhívás tárgytalan volt. A választmányban egy hely megüresedett, mire Eitner Zsigmondot választották meg. A gyűlés további folyamán Gyümöroy Vince terjesztette elő azokat az indítványokat, amiket Tarányi Ferenc még a februárban tar­tott népgyűlésen nyújtott be. Egyik pinceszö­vetkezet szervezését ajánlja. Ezt a gyűlés a választmányhoz tette át. A másik indítvány pe­dig a viharágyuk fölállítása érdekében szól. E tárgyban némi eszmecsere indult meg, melynek kapcsán elfogadták Barcza László csabrendeki földbirtokosnak azt az indítványát, hogy a mi­190 0. május 13 niszteriumtól szakértő kiküldését kérik, a do­log további rendezését pedig az igazgatóvá­lasztmányra bizták. Ezután elnök megköszönvén a tagok szi­ves figyelmét, a közgyűlést bezárta. Járásköri gyűlés. A zala-egerszegi tanítói járáskör tavaszi közgyűlését f. hó 5-én tartotta Bakon, mely a kedvezőtlen idő dacára is elég népes volt. Csiszár József elnöki megnyitó beszéde után felkérte Németh József baki tanítót, hogy a^ IV-ik osztályban tartsa meg gyakorlati taní­tását. Egyúttal a tanítás megbiralására felkérte üogyay Ernő, Békefi Elek, Horváth János, Baján Ferenc és Nóvák Mihály rendes tagokat. Tana­nyagul a kertészet köréből a fa-nemesítés szol­gált, melynek helyes feldolgozásáért a bizottság jzkvi elismerést szavazott. Az idő előrehala­dottsága miatt Kovács Jolán baki tanítónő ta­nítása elmaradt. Ezek után elnök az őszi közgyűlés hatá­rozatainak végrehajtásáról a következőkben számolt be. 1. A zalaszentgróthi tantestület azon ké­rését, hogy az egerszegi járáskörhöz csatoltas­snnak, a központhoz beterjesztette, mely azt indokoltnak találván, a sümegi járáskör hozzá­járulása után a zalaegerszegi járáshoz való csa­tolás biztosra vehető. 2. A járáskör 25 éves történetét 200 pél­dányban 76 koronáért kinyomtatta, melyből minden tagnak egy-egy példány megküldetett, • a megmaradt 30 drb. az ujonan belépő tagok közt osztassák ki. 3. A „Tanítók Háza" javára a járáskör által jegyzett 2 drb. részvény első részletéül törlesztésképpen beküldött 20 koronát. I. Baján Ferenc alelnök a segélyegyleti ügyek kezelésével bízatott meg. 5. Az őszi közgyűlésről való elmaradását az alapszabályok értelmében 2 tag nem iga­zolta, kikre a választmány a büntetést alkal­mazta. Idővel a mulasztások elfogadhatóan iga­zoltatván, a kirótt büntetés töröltetett. (). A megyei központi választmány Báró Eötvös .lózsf összes müvei uj kiadását egy pél­dányban megrendelte s arra 24 koronát utalt ki; a hiányzó összeg fedezésére pedig a járáskörö­ket kérte fel. A zalaegerszegi járáskor választ­mánya tekintettel ama körülményre, hogy az Eötvös alappal szemben két részes jegy váltá­sára kötelezte magát és hogy pénztárából a ta­gokat segélyezi, a hozzájárulást nem véle­ményezi. 7. A nagyméltóságú minisztérium 82117. számú rendelete értelmében az osztatlan iskola tanterve kérdését a választmány Horváth János S most, pihenőre, örök pihenőre Kehlére térsz . . . kehlére zár e föld, Midőn bevégzed a kínok tusait, Midőn bürökkelyhed iniár betölt , . . Oh ! legyen álmod édes, csendes álom . . Mert te csak alszol, nem haltál te meg,­Dicsőséget, ragyogva nemzetedre Örökkön él teremtő szellemed ! Soos Lajos. Festetics Gjyörgy gróf és a magyar leöltök. irta : Lakat03 Vince. „Siijokba dőltek sok jeles emberek Nevekkel együtt; mert csak azok, kiket Megtisztelt a virtust imádó Múzsa dicső szava, nem halandók." Virág. Az igazi nagy férfiak korszakos munkás­ságát előbb szokta megörökíteni a lant, mint az ecset, mint a véső. A nagy férfiak érdeme régen oda van vésve a nemzet szivébe már ak­kor, mikor a szobornak még eszméje sem szü­letett meg. A lant kíséri egy-egy nemzet moz­galmas életét, törekvését, munkásságát ; az ecset csak az eredményeket jelölheti meg, a véső egy­egy nagy alakot állit elénk, ki azoknak a küz­delmeknek, törekvéseknek, lelke, vezetője, istápja, intézője volt. Achilles haragját előbb énekelték a lanto­sok, mint a szobrász nemes alakját ércbe önté ; Árpád apánk honfoglalását előbb magasztalta a költői kar lelkes éneke, mintsem Munkácsynak hatalmas festménye elénk állította De minek a póldázás, szóljanak a költők maguk. Festetics György gróf kétségkívül korsza­kos ember volt, ki a mellett,, hogy a főldmive­lés előmozdítása által halhatatlan érdemeket szer­zett magának, az irodalom pártolása által is oly népszerűvé tette magát, hogy akkori költőink egész kara fakadt lelkes dalra, hogy öt ma­gasztalja. Mindakót irányú munkássága egyformán tiszteletet érdemel, s mindkettőnek van nyoma akkori költőiuknek róla szóló verseiben. Baróti Szabó Dávid, Virág Benedek, Ba­csányi János, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Sán­dor, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel sietnek a hála ós tisztelet adóját iránta leróni, nem a maguk, hanem a magyar nemzet nevében. Virág epigrammája kiemeli a földmivelós körül szerzett érdemeit, midőn így szól : „György, te nem énekléd (mint a nagy római költő líagyta mayáról) ezt. : ,,pascua, rura, boves." Formáltad nagy oJcosságú ! a szép haza földét, Es annak, mit amaz verseze, lelket adál." «Gróf Festetics György Onagyságának* c. ódája pedig magasztalja mint olyat, kinek ér­demeit a »mostoha régiség irigy fogávaU meg nem töri ós nagy híre, neve kihat a késő ma­radékra. B. Szabó Dávid, mint a balatoni hajózás elöharcosát ünnepli X. »alagyájábau« 1798-ban. Az alagya címe: »A vitorlás hajójú Balatonról.* Örvendett, úgymond, Neptunus, mikor a minap meglátta a gályát a Balatonra »felülni«, mely az előtt hasztalanul terjedett, mértföldekre. So­káig várta a szép viz, mig eljövend, ki fontos hasznát felismeri : „Festeticset várták az iidők. Ez végire hajtá, A mivel eddig elé más nem is álmodozott. Nyújtsd hátad Balaton; s úgy vedd mindenkor hajóját, Mintha hajójával Festetics ülne reád. 1 1 Ugyanezt a haiót megénekli Bacsányi, a Balatonmellók szülötte is »A keszthelyi hajóra 1798.« c. versében. Aző költeményéből kitetszik, hogy 1798-ban nem volt újság a vitorlás hajó, mert : ,,A mindent elrontó idő hatalmának Már egyszer e hajó is engedett: üe közjóra termett jelen nagy urának Szavára még egyszer feléledett." Az uj hajó lelkes eszmére kelti a költőt, kiben egy szebb hajnalnak sejtelmes vágj'a fo­gamzik meg ekkor ós lelkesen buzdítja nemzetét j-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom