Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-08 / 14. szám

15A LATON V1DKK 1900. á prilis 8 Az olasz egy kis polenta mellett, a kínai egy marék rizszsel kora reggeltől késő éjszakáig em­berfeletti munkát végez, mig a magyar munkás nap keltetői-napnyugtáig dolgozik, ezen közben is a reggeli s délutáni ozsona elköltéséhez fél-fél órát.° az ebédhez pedig egy egész órát vesz igénybe. E mellett táplálkozására is több kell, mint amazoknak. Ha a mi munkásaink azt a szorgalmat fej­tenék ki. mint a mennyit testi erejük és ügyes­ségük egyébként megbir — itt nem kizárólag a napszámost értjük — keresetük s illetőleg az elért haszon megkétszereződnék. Nálunk a munkás megélhetése olyan ked­vező mai napság még, hogy megerőltetés nél­kül eltarthatja ki-ki magát és családját ; nem érzi a munkás annak szükséges voltát, hogy testi erejét a szokottnál jobban vegye igénybe. Harcra termett nemzet vagyunk, nem igen sze­retünk fizikai munkát végezni, bár meg van bennünk a kellő testi erő, ügyesség, munkabírás és megbízhatóság. Ámde a népesség szaporodásával a mun­káskéz körül mind nagyobb kezd lenni a kíná­lat és ezzel karöltve jár majd az elérendő ke­reset hanyatlása. A magyar munkás is mindjob­ban utalva lesz arra, hogy szorgalmát és mun­kaerejét megkétszerezze, hogy a munkabér csekély voltát igy ellensúlyozza ; értve, hogy több munka elvégzésével szerzze meg az, a mit az árak hanyatlása következtében elveszít. Meg­kell kétszerezni munkásságát ós szorgalmát, mert az élet terhei súlyosabbá, a megélhetés eszközei nehezeobé válnak ; a maga és családja iránt minden oldalról támasztott igények pedig fokozódnak. Itt az ideje tehát annak, hogy már most szokjanak hozzá a munkások nagyobb szorgalom kifejtéséhez, hogy a mikor üt az óra s elérke­zik az az idő, hogy a kényszerítő körülmények több munka elvégzésére szorítják, erre edzetten találja. Falusi gazdáink már fiatal korukban szok­tassák gyermekeiket munkára, tevékenységre. Oktassák őket arra; hogy a munkanapok mind­egyik óráját, percét hasznos munkára használják föl s igyekezzenek a fiatalok munkabírását ész­szerűen fokozni s munkakedvüket a lehetőség határain belül emelni. Es hogy a folytonos munkásságot megked­veltessék velők, járjanak jó példával elől, igy a mellett, hogy hasznos polgárokat nevelnek a ha­zának. megélhetésüket és utóbb családjuk eltar­tásának lehetős-égét is biztosítani fogják. 8. 1. Verses krónika. Lucskos itlö ! minden sáros, Egész táros ködös, álmos, S a betegség most divat. (Csak a doktor, az vigad !) Influenza, kein, nátha Majd egyszerre, majd felváltva Megrohan ; iS' a kit nem bánt hurut, asztma, Odakünn a sári dagasztja Boldogan. S nng szidják a sarat, kátyút, Próbálják a viharágyat, Oh ! beh pompás komikum : Mert most nem hull jég nyomába , Nyárba' som lesz, forró nyárba'. S hisz a jámbor publikum ! Avagy talán én nem értem ? Nos, ez szintén meglehet. Azért hát csak bízvást, népem, S ne féld már a jelleget ! Félj inkább a Balatoniul, Mely kiárad lám ! túlontúl S elnyeléssel lényeget. No de semmi ! Megijedn i Nincsen ok még s (tikalom íme, elmúl még a böjt is, Kivirágzik még a föld is. S megapad a Balaton. Olyan ö is, mint az élet : Majd viharzik, majd apad ; Majd bölcsője falevélnek, Majd játéka durva szélnek, Mert a hab Mindörökre hab marad ! — Szemelyi hírek. Bi»a Dezső dr., egyetemi tanár, bélai apát szombaton gyenesi nyaralójába érkezett, ott tölti a húsvéti ünnepeket. — Rei­sziy Ede Vasvánnegye főispánja a mult héten városunkban időzött. A Festetics-szobor bizottság tegnap délután 2 órakor gyűlést tartott a keszehelyi városház nagytermében Nagy István városbíró elnöklése alatt. Jelen voltak: Beck Sándor, Búrány Gergely dr., Csanády Gusztáv dr., Csirke Iván, Dunst Ferenc dr., Dezsényi Árpád dr., Lénárd Ernó, Magasházy Antal dr. Csa­nády Gusztáv dr. felolvasta Forster Gézának, az országos magyar gazdasági egyesület igazgatójá­nak levelét, a melyben tudatja, hogy körülbelül 14,000 korona gyűlt össze ez ideig, a mely ősz­szegért Strobel Alajos szobrász hajlandó volna egy szobrot készíteni és egyuuttal kéri a bizott­ságot, hogy megfelelő helyet jelöljön ki a szobor számára. Á bizottsága főgimn. előtti tért találta legalkalmasabbnak ; a többiekre nézve pedig ma­gával a müvészszel és az országos gazd. egyesü­let igazgatójával fog tárgyalásba bocsátkozni, kik kilátásba helyezték Keszthelyre való megér­kezésüket. — Esküvő. Baudiss Rezső a in. földhitel­íutézet tisztviselője f. bó 7-én esküdött, örök hűséget, Pémek Margit kisasszon} nak Budapes­ten H kőbányai templomban. Az egyházi eske­t.ést Hock János kőbányai plébános végezte, a ki az ifjú párhoz gyönyörű beszédet intézett. — Eljegyzés. Tibold Boldizsár eljegyezte Szalr.y Jolán kisas*zon\t Najjy-Kanizsán. — Állandó választmányi gy ülés. A törvény­hatósági bizottság folyó évi május havi rendes közgyűlésén felveeudő 1899. évi vármegyei házipénztári- és a vármegyei péuztárbau kezelt összes alapok, továbbá a zalavármegyei és Zala­Egerszeg, Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú váro­sok gyámpenztári számadásai tárgyában teendő véleményes jelentés elkészítése végett, az állandó választmány ülése 1900. évi április hó 19-én ; ugyan a fent kite 11 bizottsági közgyűlésen fel­veendő egyéb törvény ha! ósá^i ügyek kö/gyü- ! lési tárgyalásának előkészítése végett pedig az áiiandó választván}í ülés 1900. évi május hó 5-én mindenkor délelőtt 9 órakor Zala-Eger­szegen a váruiegy eház gyiilésterinóbeu fog meg­tartatni. — Elhalasztott népgyűlés. Az olasz borvám felemelése tárgyában e hó 8-án tervezett nép­gyűlést, közlejött akadályok, miatt, 22-éu dél­előtt 10 órakor tartják ineg. A nagyheti szertartások sorrendje: Vi­rágvasárnap (M hó 8-án) 9 órakor bárkaszente­lés. Utána üunepélyes szentmise alatt, Pássió, melyben közreműködnek ; Haraszti Sándor dr., Lakatos Vince tőgymn. tanárok és a 'Keszthelyi Iparos Dalkör». Nagycsütörtök. 9 órakor szent mise. Este 6 órakor Lamentát.ió. Az I. L ót énekli Sefrerovits János kir. jbir, aljegyző, a Il-at, Haraszti Sándor dr. fögymnasiumi tanár, a Ill-at Nagel Aranka k. a. A «nagypént,«ki» szertartás kezdete 9 órakor. A Pássiót ének­lik Har«szti Sándor dr., Lakat.cs Vince, fogyni, tanárok és a K. I. D. Popule meus-t és a Pange lingua-t énekli a Dalkör. Este 6 órakor Litánia, Szentségeitétel és Lamentatió" Az I. L-ót énekli Kapellaro Gott.lieb, a Il-at, Lakatos Vince fő­gymn. tanár, a Ill-at Csathó Irén és Csatbó Lenke k. a. Nagyszombat reggel 6 órakor szentsógki­téiel. 8 órakor tűz- és keresztvíz szent,elés. 9 órakor nagy mise. Este 6 órakor főUámadási körmenet. Tanhum ergo és Regina coeli énekli a K. I. D. Húsvét vasárnap 9 órakor ünnepé­lyes szent mise, mely alatt, a Fiihrer R. vocal­misét. és F. S. Höltzl-féle Haec dies cimü Gra­duelét. a következő hölgyek és urak adják elő : özv, Klein Bódogné, Csathó Irén, Csathó Lenke, Csal hó Ervina, Halász Gizi, Horváth Erzsi, Iin­rik Lenke, Jankovits Margit, Kiss Irén, Klein Ilonka, Kovhcsevich Józsa, Nagy Margit, Nagel Aranka, Németh Etelka Pethö Ilona, Reischl Hedvig, Ujlaky Ilonka, Vargha Sarolta, Vöröss Annuska k. a Haraszti Sándor dr., Hajdú Já­nos, Kapellaro Gottlieb, Lakatos Vince, Laky Péter, Vaszary Kálmán, Czeglédi György urak. Off>-rtoriunikor «Angenus DOUIÍDÍ » Eckhardt An­taltól. Biritonsolo Lakatos Vince, Cellosolo Hanny Andor. Az összes müveket betanította, vezeti és orgonán kiséri Eckhardt Antal karnagy. Vasárnap 11 órakor ugyan ünnepélyes énekes mise, a fent nevezett énekesek közreműködésével. Vasárnap d. u. 3 órakor Vecsernye : Haec dies előadják fVntnevezett urak és hölgyek. Hétfőn ugyan­azon sorrend, mint vasárnap. Tárgyalás. A katonai lakbérszabály­zat megállapításánál alapul szolgáló lakbérvi­szonyok kipuhatolása végeit Keszthelyen ápri­lis 6., 6. ós 7-én egy közös bizottság tárgy alást tartott és illetőleg a puhatolásokat teljesítette. A bizottság elnöke Takách Imre főszolgabíró, tagjai ptdig lovag Alram Lothár alezra.ies ós Ábrahám Sándor százados hadbiztos, valamint Nagy István városbíró voltak. — Eskü A mult, vasárnap a 9 órai szt. mise alatt tette le Eckhardt Antal karnagy a hivatalos esküt a plébánia templomban. — Vörösmarty ünnepély. Nagy a mozgalom és az érdeklődés a húsvéthétfőn tartandó Vö­rösmarty üunepély iránt. Meg is érdemli. Hiszen Vörösmarty a magyar nemzet, költőinek királya, a nemzeti közösimánk szerzője, méltó tehát, hogy mindenki, a hogy tudja, lerója iránta hazafias háláját. Külöuben maga a műsor is, melyet az üunepély rendezői megállapítottak s a műkedve­lők, kik abban szerepelnek, biztosítékot nyújta­nak az ünnepely sikeréről. Az ünnepélyre való nieghivó a következő : A »Kesztnelyi Katholikus Legényegylett Vörösmarty Mihály, a költő ki­rály születésének százados évfordulója emiekére folyó hó 16-án, húsvéthétfőn az • Amazont szálló nagytermében zártkörű üunepélyt rendez. Hely­árak : oldalszók és az 5 első sor 2 kor., a többi szék 1 kor., állóhely 60 fill. Kezdete y, 9 óra­kor. Jegyek előre válthatók Sujánszky József ós Wünsch Ferenc urak kereskedésében. Műsor : 1. Hynmus. Kölcsey Ferenctől. Zenéjét szerzó Erkel Ferenc. Előadja zongora kísérettel a • Keszthelyi Iparosuk D.ilkiire.« 2. Vörösmarty emlékezete, felolvasás : tartja Haraszti Sándor dr. főgymn tanár. 3. a) Nem tudom én, műdal Zimay Lászlótól, b) A szerelem, melyre két sziv, műdal Szent Gályi Gyulától. Előadja zongora kísérettel Nagel Aranka k. a. 4. Salamon Vörös­marty Mihályt,ól. Szavalja Varga János egyl. lag. 5. Keserű bordal. Vörösmarty Mihály tói. Bariton szóló férfikar és zougora kísérettel, szerzé Erkel Ferenc. Előadja a »Keszthelyi Iparosok Dilköre«. A bariton szólót Lakatos Vince fö­gytnn. tanár énekli. 6. Honszeretet Vörösmarty Mihálytól. Szavalja Kóber Miklós egyl. tag. 7. Szép Ilona. Melodráma Vörösmarty Mihálytól. Zenéjét szerzé Erney Ferenc. Szavalja zongora kisórettel Iuirik Arnálka k. a. 8. Az élő szobor. Vörösmarty Mihálytól. Szavalja Pöltz Mariska k. a. 9. Szózat Vörösmarty Mihálytól. Előadja i a »Keszthelyi Iparosok Dalkörét. Az 1. 3. 5. 7. számok alatt levő zongora kiséretet Eckhardt Antal karnagy volt szives elvállalni. Az ünne­pély utáu tánc. — Halálozás. Alig hantolta el hőn­szeretett édes anyját Esztergomban Bu­rány Gergely dr. főigazgató, a keszt­helyi főgimnázium igazgatója : a tanári kar egy másik tagjának fiúi szivét is gyászba boritá a kérlelhetetlen halál postája. Magasházy Antal dr., főgimn. tanár s lapunk felelős szerkesztője, édes atyját temette el f. hó 5-én Sárvárott. Ha­láláról a g3'ászoló család a következő je­lentést adta ki: Özv. Magasházy Józsefné, született Fehér Jo/.efa a maga, gyermekei és rokonsága nevében fájdalomtelt szív­vel tudatja, hogy felejthetetlen férje Magasházy József folyó hó 4-én reggel

Next

/
Oldalképek
Tartalom