Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-14 / 2. szám

sO BALATON VIDÉK 1900. január 21. szolgálnak az iskolaszéki gyűlésekre. S kívánatos is, hogy ott személyes tapasz­talataik alapján folytassanak üdvös esz­mecserét Keszthely város iskolaügyének érdekében. Ne csak akkor jelenjenek meg, lia személyes természetű ügyek forognak szőnyegen, hanem érdeklődje­nek minden jelenség, műiden mozzanat iránt, mely kulturális haladásunk egyik legfontosabb tényezőjével, az iskolával, bármily elvont és távoli vonatkozásban is áll. Elvégre is a legjobb hiszemü tanitó is tévedhet s a legcsekélyebb mérvű tanitói munkásság is őszinte hálát és igaz elismerést érdemel. Az iskolaszéki tagokon fog állani, hogy első esetben a közönség és iskola érdekét megóvják, s ugyancsak az ő szép tisztük, hogy a munkának jutalmat, az érdemnek elis­merést nyújtsanak. Megfogják látni hogy, lia ily értelemban fogják fél s töltik be a közbizalom által részükre ismételten felajánlott hatáskört, — milyen örven­detes haladás fog mutatkozni az egész vonalon. S végül nem szabad emlités nélkül hagynunk községi iskoláinknak küszö­bön álló államositását sem. Városunk régi jó hirneve s főképen kulturális re­putációja méltán igényelheti magának azt a diszt és elismerést, hogy az ál­lamnak mintaiskolákat adjon át. S ha az államositás, melynek érdekében már több izben törtünk láncsát s melyet sür­getni és megvalósítani az ujonan válasz­tott iskolaszék is bizonyára elsőrendű kötelmének fog ismerni, — csakugyan bekövetkezik : az ő érdemök lesz első sorban, hogy iskoláinkat azzal a tudat­tal adhatjuk át az államnak, hogy azok­nak semmi esetre sem erkölcsi és szel­lemi szintája, csak anyagi helyzete szo­rul állami biztosítékra és gondozásra. Vajba ugy legyen. C. c. Közigazgatási bizottsági ülés. Zalavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 9-én gróf Jankóvieli László dr. főispán el­nöklete alatt tartotta rendes havi ülését. Főispán az ülést a jelenvolt tagok üdvöz­lése mellett megnyitván, a felolvasott alispáni jelentós szerint az elmúlt december hóban a hasznos házi állatok egészségi állapota, a ser­téseket kivéve, kedvezőnek mondható, mert semmiféle járványos, vagy fertőző betegség nem fordult elő. A sertésvész szünőfélben van ameny­nyiben november hónapban 28, jelenleg csak 19 község van zár alatt. A személy- és vagyon­biztonság apróbb lopási és tolvajlási eseteket kivéve, melyeknek tettesei legnagyobb részben kinyomozva az illetékes hatóságoknak átadat­tak — megzavarva nem lett s így az'teljesen ked­vezőnek mondható. A közgazdasági állapotot illetőleg mondja a jelentés, hogy a jobb mó­dúak állatai értékesitése, a szegényebbek pedig erdei famunkálat s fuvarozással fedezik min­dennapi szükségleteiket, s a lefolyt gazdasági év silány eredménye s a termények alacsony ára következtében a panasz általános, minden­hol érezhető a pénzszükség, s a lakosság már abg tudja szükségleteit fedezni. A pénzügyi adminisztratív terén, tekintettel a fentebb em­iitett általános gazdasági bajokra, az eredmény elég kedvező volt. Ugy a közvetlen, mint a közvetve fizetők igyekeztek tartozásaikat leróni, sőt vannak községek, a melyeknek hátraléka egyáltalán nincsen. A jelentéshez csatolt ügy­forgalmi kimutatás szerint az alispáni hivatal­hoz 1899. évben beérkezett 42.708 ügydarab, melyhoz hozzáadva az 1898. évről hátralékban maradt 830(5 darabot, elintézésre várt 40014 ügydarab, ebből elintéztetett 4170N, hátralékban maradt 430(i ügy darab. A vármegye törvényhatósági bizottságá­nak azon határozatát, mely szerint Ziegler Kálmán. Czinder István dr., Eperjessy Sándor, Hertelendy Ferene és Koller István a közigaz­gatási bizottság tagjaiul 1900. és 1901. évekre megválasztattak, a bizottság tudomásul vette. A főispán Hertelendy Ferenc, Koller Ist­ván, Ziegler KáJmún, Eperjessy Sándor és Czin­der István dr. közigazgatási bizottsági tagok­nak leniondó leveleit bemutatja. Zalavármegye közigazgatási bizottsága, midőn sajnálattal ve­szi tudomásul ügybuzgó tagjainak lemondását, egyúttal régi tagjainak odaadó buzgalommal teljesített működésűkért teljes elismerését fe­jezi ki és a lemondásokat azok elintézésére jo­gosult törvényhatósági közgyűléshez átteszi. Végül a főispánt és alispánt felkéri, hogy a le­mondás által üresedésbe jött tagsági helyeknek választás utján való betöltését a folyó évi feb­ruár 12-én tartandó törvényhatósági rendes köz­gyűlés tárgysorozatába kitűzzék. Oryömörey Vince dr. volt közigazgatási bizottsági tagnak a bizottsághoz intézett bú­csúlevele : Zalavármegye közigazgatási bizott­sága sajnálattal veszi tudomásul egyik ügy­buzgó tagjáuak búcsúját s midőn teljes elisme­réssel adózik odaadó készséggel teljesített mű­ködéséért, bucsu kijelentését véglegesnek nem. tartja, mert reménye van ahhoz, hogy őt is­mét tagjai sorában üdvözölheti. Főispán a maga részéről is hozzájárul a fenti kijelentéshez, Gyö­mörey Vince dr. volt bizottsági tagnak távozá­sát szintén sajnálattal veszi tudomásul. Gyömörey Vince dr. trvh. bizottsági tag­nak a sümegi járási utibizottsági elnökségről való lemondása terjesztetett elő. Tekintettel arra, miszerint az utibizott­sági elnökség nincsen a közigazgatási bizottsági tagságiioz kötve ; ilgyelem.be véve továbbá azt, hogy a folyó és a jövő hó folyamán fog a ka­vicsbeosztás a járási ntibizottságok által tár­gyaltatni és esetleg más fontos ügyek is elin­téztetni, a közigazgatási bizottság a lemodási. kérvény függőben hagyása mellett felkéri Gyö­mörey Vince drt, miszerint a járási utibizott­ságnak fentjelzett fontos ténykedésében az el­nöki teendőket a közérdek előmozdítására telje­síteni szíveskedjék. N.-Kanizsán a helypénz­szedéssel történt visszaélés tárgyában a bizott­ság felhívja a város polgármesterét, hogy az ügy végbefejezését szorgalmazza s az iratokat mutassa be. X.-kanizsai közkórház módosított alapsza­bályait és szolgálati utasítását a bizottság jóvá­hagyólag tudomásul vette. Ozv. Fehér Sándorné szül. Kovács Mária zalavári lakosnak ama kérelmét, hogy Boldi­zsár nevű fia részére kivételes nősülési enge­dély adassék, miután folyamodó nősülési bizo­nyítványát be nem mutatta, a bizottság eluta­sította. A keszthelyi utibizottsáífba megüresedett o o tagsagi helyekre megválasztattak : Bezerédy La­jos, Dezsényi Árpid dr. és Ányos Kálmán tör­vényhatósági bizottsági tagok. Az 1!)00. évre szükséges fedanyag felosz­tásáról szóló kimutatás helybenhagyása előtt felkéli a közigazgatási bizottság a járási utibi­zottságokat, hogy helyi ismereteik alapján népével kibékítette. A szeretett fiu tragikus ha­lála mélyen sújtá az aiij-ai szivet; megtört lélekkel, meghasonlott kedálylyel hagyja el a világot, a természet örök szépségeinek szemlé­letében keres enyhülést s vallásos lelkével bi- j zonynyal az Isten anyjától kérve és nyerve vi­gaszt, bolyong át az életen, mig a sebzett auyai szivet gyilkos tőr járja át. És nem látjuk-e körülünk a mindennapi életben ezreit azon édes auyáknak, kik szegén}'­ségre, özvegységre jutva éjjeli nyugalmukat, egészségüket, nem ritkán életüket áldozzák fel gyermekeik jólétééit, jövőjéért? Ezen anyák neve nincs ugyan a történelem lapjain meg­örökítve, rle fel van jegyezve a Mindenhatónál a jó cselekedetek könyvébe s kitörölhetetlenül be vau iiva a hálás gyermeki szívben. Mert e földi létben mi kárpótolhatná fáradságaiért az édes anyát, mi szerezhetne neki nagyobb bol­dogságot, mint gyermekeinek szeretete, hálája? Felnyitom hát Önök előtt >a gyermeki szere­tett arany könyvét is, hogy különösen Onök­uek kedves ifjak, követendő például állítsam azokat, kik, mint szerető és hálás fiak is na­gyok valának. Mária minden nnyák fölött áll tökéletességével, isteni ha Jézus Krisztus min­den fiút. fölülmúl a gyermeki szeretetben. Mily igen szerethette édes anyját az édes Jézus, ki •emberré lett, szenvedett és meghalt a biinös emberiségért! Gyermekkorától kezdve, midőn szülei házánál élt Názáretben s nekik engedel­mes volt, egész életén át a leggyengébb szere­tettel vette körül édes anyját, s még kereszt­halála gyötrelmeiben* sem feledkezett meg róla, utolsó sóhajával János oltalmába rjáulváu öt. Keresztény ifjak! Kövessétek Jézust! Krisztus helytartói, a római pápák közül többször fel vau jegyezve, hogy kiváló izülő tisztelő-szerető gyermekek valának. Ezt bizo­nyítja a köv. kis történet is, XI. Benedek és anyja, a mosonö :) Fennmaradt két kiváló hálás fiuuak Kleo­bis és Bittonnak neve a görög történelemben. Ezek Kidippe, Hera papnőjének fiai voltak. Anyjoknak egy alkalommal bikáktól vont sze­kéren kellé a templomba mennie, de midőn a bikák nem érkeztek meg kellő időben, a fiuk önmagukat fogták a szekér elé s húzták any­jukat a templomba. Auyjok e szeretettől meg­hatva, a legnagyobb boldogságot kérte szá­mukra az istenektől, a fiuk elaludtak s többé fel sem ébredtek. A halál volna hát a legna­gyobb boldogság ? Coriolanus boszuját, csak az édes anya látása, könyei ós szavai csillapították le. Nagy Lajos magyar királyról több író fel­jegyezte, hogy anyját igen szerette ós tisztelte. Mátyás király édes anyját hálából »Magyaror­szág királynéjának« cimezi. Szegény iparosaink segélyezésére tett »Terózia« alapítvány váro­sunk szülötte, bíboros prímásunk fiúi háláját hirdeti. Vlasits Gjula vallás- ós közoktatásügyi miniszterről mondják, hogy édes anyját gyen­géden szereti, az országos gondoktól kimerülve, gyakran felkeresi öt s piheni ki körében a ma­gas állásával járó fáradalmakat. Ez a két hat.almas érzés, mely as auy rai és gyermeki szivet dobogtatja, miudeuha méltó­tárgyul szolgált a képző és szóló művészetek­nek egyaránt. Különösen a költői lelkeket ihlet­ték meg ez érzelmek oly magas fokban, hogy az ily tárgyú költemények valóságos tündöklő csillagok az irodalom egén. A. kik igy festik az auyai szeretetet ós adnak fiúi hálájuknak kife­jezést, azok csak hálásan szerető gyermekek le­hetnek. Megható a nagy német dalköltőnek, Heine Henriknek édes anyja iránti szeretete. Egyika legszebb költeménj-einek : »Au meine Mutter* (»Anj'ámhoz*) körülbelül azt fejezi ki, mint fentebb az auyai szivröl Iiuschek A. könyvé­ből idéztem. Bárhova menjünk, bárhol keressük, sehol nem leljük fel azt az igaz szeretetet, mely otthon az édes anya szeméből sugárzik felénk. A költőt agg korára súlyos betegség érte : 11 évig volt betegágyához szegezve. Ez idő alatt —- mondja ő maga — csak édes any­jára gondolva tudta fájdalmait eltűrni s annak levelei vigasztalták meg a kinos napokban. S hogy édes anyját kímélje, a hosszú ll évig oly lelkierővel fogalmazta leveleit, hogy anyjának sejtelme sem volt a költő betegségéről, szen­vedéséről. Ily fényes csillagokat találunk Petőfi, a dalkirály költeményei között. A mily heves, csapongó képzeletű; sokszor tán túlságos haza­szeretetének, szerelmének festésében, oly szelí­dek, enyhék, tiszták azon költeményei, melyek a legőszintébb fiúi érzelmeket tükrözik vissza. Ferencz József keserűvíz világ szerte ismert jó hiinevét kitűnő minőségének köszönheti, minek következtében a földgömb minden részén, még a kisebb helyeken is most. már található és árusítva lesz. A Ferenc József keserü-vizböl mind rend­szeres adag egy boros pohárral, reggel éhgyomorra véve elégséges. 3-8­Kapható : Marton Mór, Wünsch. Ferenc és Vas Sáudor urak üzletében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom