Balatonvidék, 1900 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1900-03-18 / 11. szám

1900. március 18. Délibábos költészet volna azonban azt ál­lítani, hogy helyi társadalmunk összes bajainak csak a már említett s mindenki előtt szegről­végről ismert jelenségek ós gyarlóságok a kizá­rólagos okai. Van még sok, kisebb-nagyobb in­díték és tényező, melyet mérlegelni, szövevé­nyeibe bevilágítani kell, ha tiszta képet óhaj­tunk nyerni szilált társadalmi viszonyaink eredő okára akarunk rátalálni. A sok közül egyelőre legyen elég egyesü­leteink pangását, továbbá a kulturális mozgal­mak meddőségét felemlíteni. E két dolog tüzetesebb megbeszélését vall­juk jövő cikkünk feladatául. Detre. Törvényhatósági bizottsági közgyűlés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 13-án Jankovich László dr. gróf főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Főispán a szép számmal megjelent bizott­sági tagokat szívélyesen üdvözölvén, annak meg­említésével, hogy a jelen rendkívüli közgyűlés egyedüli tárgyát a vármegyei tiszti-, segéd-, ke­zelő- és szolgaszemélyzet törzsűzetésének eme­lésére a m. kir. belügyminiszter által engedé­lyezett 20518 korona állami pótjavadal­mazásnak mikénti felhasználása képezi. A köz­gyűlést megnyitottnak kijelentvén, mely után a rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesí­tésére f. hó 1-i-ik napjának d. e. 11 órája tüze­tett ki s a hitelesítésre Skublics Jenő és Háczky Kálmán bizottsági tagok küldettek ki. Mielőtt ezen rendkívüli közgyűlésre kitű­zött ügy tárgyalását megkezdték, Skublics Jenő bizottsági tag azon indítványt tette, hogy a sümegi járás főszolgabírója közszolgálata ne­gyedszázados évfordulója alkalmából a járása részéről a legközelebbi napokban megtartandó ünnepélyen a vármegye közönsége részéről is üdvözöltessék. A törvényhatósági bizottsági de valami megmagyarázhatatlan félelem szorou­gatt.a szí vér.. — Oh nem, nem lehet — sutt.ogá magá­ban az öreg. Azután eszébejutott, hogy ha az, a kinek ö gondolja, akkor a mellén anyajegynek kell lenni. Hiszen a mellett láthatja, alig van abból valami elrejtve. Es várt. S/.eméröi letörölte az odaszökött könny­cseppeket, végig simogatta hirtelen megizzadt honilol át., és várt, Már akkor ismét közeledett, felé a nő. A'/, öreg néz'e. Oh ! hazudj szem, hogy ne öld m ag ez öreg boldogságát, ne ö'd ki belőle a hiler, a n \ ugodahnat, a, reményt: hazudj, hogj' ez öreg abban a bitbtn élje !e hátralévő napjait, hogy leánya tiszta, istenfélő és szereti őt ; hazudj, hogy az öreg abban a reményben tengesse imádsággal telt életét, hogy az ö tiszta leányát, meg e földön is látni fogja s majd utolsó órá­ján a láza közt szellemileg megjelent leányát tisztának lássa magár, s boldog Istenhozzád közt, lehelje rá bucsucsókját ! Hazudj szem ! S ekkorra £ nö épen elibe ért. — Leányom ! sikoltott az öreg érthetetlen hangon és összerogyott. Az ifjak közöl kettő kivitte, mig diadal­utján, csókokat hintve repült hófehér lován a szép, de romlott, Dóra, hosszú szőkefürtei repül­tek, előtte, utánna, Ha ezután kérdezte valaki az öreg Amb­rus bácsit Annuska felől, sóhajtva J ;ak annyit felelt: meghalt. Es soha. nem mondotta el többé azt az ártatlan jelenetei, az ö ártatlan Annuskájárol s nem szökü'.t köuny mások előtt szemeibe, csak midőn otthon ki.s viskójában imádkozott ahoz, a ki mindent, tud, erényeinket és bűneinket, s tudja, hogy miért büntet oly erősen néha ben­nünket. Pataky István közgyűlés, tekintettel Fűzik Gyula sü­megi járási főszolgabíró '25 éven át teljesített közhasznú s eredménydús közszolgálati te­vékenységére, melyet a vármegye közönsége ér­dekében kifejtett, az indítvány egyhangú elfo­gadásával Fűzik Gyula sümegi járási főszolga­birót közszolgálatának 25 éves jubileuma alkal­mával a vármegye alispánja utján üdvözölni s szolgálatainak elismerését jegyzőkönyvébe fog­lalni elhatározta. Ezekután tárgj'alás alá vétetett a várme­gyei tisztviselők törzsfizetésének emelése, illető­leg a rendelkezésre álló összeg felosztása. Nem hiszem, hogy mostanában lett volna ily mozgalmas közgyűlés, a vármegyénél mint a jelenlegi, mindenki izgatott kíváncsisággal várta az állandó választmány által elfogadásra ajánlt tervezett felolvasását. Az állandó választmány, illetőleg ezt meg­előzőleg a kiküldött küldöttség elé két javaslat terjesztetett és pedig a vármegye főjegyzője ál­tal a helyi viszonyok figyelembe vételével szer­kesztett tervezet és a vármegye főszámvevője által állítólag a vármegye népessége kiterjedése és adózási képességének — illetőleg a saját és számvevő társa érdekének — megíelelőleg szer­kesztett tervezet (maga részére 350 frt, szám­vevője részére 25Ö frt és a megélhetéssel küzdő kezelő tisztviselők, írnok, irodatiszt részére 27 és :~>4 frt.) A kiküldött bizottság és állandó választ­mány a főszámvevő javaslatát fogadta el, ille­tőleg ajánlotta elfogadásra a közgyűlésnek ; • le már a közgyűlés az ügyet behatóbb tárgyalás alá vette és először is Skublics ,lenő bizottsági tag szólalt fel azzal, liogy habár az elókész.itő bizottságban ő is részt vett, mindazonáltal azon meggyőződésre jutott, hogy a bizottság és állandó választmány által elfogadott tervezeten sok ja­vítandó lenne és egyben a vármegye kezelő tisztviselőinek helyzetét kéri figyelembe venni. Az ő szép beszéde után Koller István bi­zottsági tag vette át a szót és gyönyörű szó­noklatban vázolta a vármegye keze'ő tisztvise­lőinek sanyarú és tarthatatlan helyzetét, úgy­mond : urnák kell, hogy legyenek értve, kabátba kell nekiük járni ; de nincs kenj^erük és indítványozza, hogy ne felülről lefelé emel­jék a fizetéseket, hanem alulról felfelé. Koller indítványa oly megható volt, hogy sokan szá­nalommal tekintettek a vármegye kezelő tiszt­viselőinek igazán tarthatatlan helyzetére és több bizottsági tag felszólalása után az állandó vá­lasztmány véleményének valamint a főszámvevő javaslatának elvetésével a következő határozatot hozták: Az engedélyezett 20418 korona pótjava­dalmazásbői első sorban a 700 frttal és ennél kisebb törzsfizetéssel bíró kezelő személyzet törzsfizetése 8%-át kapja, a fentmaradó összeg az összes tisztviselők, — ideértve a fentemiitett kezelő személyzetet is — és az összes szolgák közt az 1892. évi rendes törzsfizetések arányá­ban egyenlő %-ban osztandó fel s igy a kidol­gozott kimutatás szerint a kezelő tisztviselők 18"8, a többi tisztviselők pedig 10'8 % fizetés­emelésben részesülnek. A közgyűlés lelkes éljenzés mellett zárult be, a kezelő tisztviselők pedig Koller István bizottsági tagot pártatlan és igazságos előter­jesztéséért megéljenezték. — Mi pedig szintén arra kérjük a mindenhatót, hogy a vármegyének sok oly bizottsági tagot adjon, kiket minden személyi érdek kizárásával csak a ss*nt igazság vezérel. k. ő. Közigazgatási bizottsági ülés. Zalavármegye közigazgatási bizottsága Jan­kovich László dr. gróf főispán elnöklete alatt folyó hó 13-án tartotta rendes havi ülését. A vármegye alispánjának jelentése szerint február hóban a hasznos házi állatok egészségi állapota kevésbé volt kielégítő, a mennyiben a várme­gye némely vidékén veszettség, takonykór és a bőrféreg esetei észleltettek, s a sertésvész is terjed, mert mig február hónapban csak 8, je­lenleg már 1(5 község van sertésvész miatt zár alatt. A személy- és vagyonbiztonság — apróbb lopási és tolvajlási eseteket kivéve, melyeknek tettesei legnagyobb részben kinyomozva az illeté­kes hatóságoknak átadattak — megzavarva nem lett. A közgazdasági viszonyokat illetőleg meg­említi a jelentés, hogy a tavaszi munka meg­kezdődött, de a legutóbb beállott erős fagy is­mét hátráltatja a gazdákat munkájukban. Felber Arthur dr. zala-egerszegi kir. ügyésznek főügyészi helyettessé történt kine­vozése fontán való távozását tudató búcsúle­velét a bizottság tudomásul vette. Az igazságiigyminiszterhez feliratot intéz az iránt, hogy a n.-kanizsai kir. törvényszéki fogháznál az asztalos iparág helyett a sokkal célszerűbb és helyesebb bodnár ipar meghono­sítását rendelje el és hogy az általános tiszta­ság, egészség és tüzmentesség szempontjából az egész fogházban az eddigi petróleum világítás helyett, tekintettel arra, hogy N.-Kanizsa város területén már a villamvilágitás üzemben van, villám világítás hozatnék be. A törvényhatósági bizottság ama határo­zatát, mely szerint Eperjessy Sándor, Gyömö­rey Vince dr., Hertelendy Ferenc, Koller Ist­ván és Ziegler Kálmán a közigazgatási bizott­ság tagjaiul 1900. és 1901. évekre megválasz­tattak — tudomásul vette. A baksai anyakönyvi kerületbe egy al­jegyzői állás szervezhetése céljából 800 korona és a *zala-mihályfai anyakönyvi kerületbe se­gédjegyzői állás szervezhetése céljából (Í00 ko­rona államsegély engedélyezését a bizottság a minisztertől kérelmezi. Hajdú Lajost a sormási anyakönyvi kerü­letbe anyakönj-vvezető helyettesül kéri kine­veztetni. A bizottság a vármegye alispánjának azon határozatát, mely szerint Szabó Antal f.-mánd­pusztai birtoka Szent-György vár község hatá­rából Z.-Csány község határába kebleztessék át — elutasittatott — helyben hagyta. Vinczek Ferenc szepetneki-, Horváth Jó­zsef zágrábi-, Völgyi István lenti-, Hermán István csesztregi-, Horváth János jakabíai-. Soós István lenti-kápolnai-, Premus István hi­deghegyi-, Sós István z.-szt.-mihályi-. Macsek György mura-csányi- és Kvákán István ugyan­ottani lakosok részére a kivételes nősülési en­gedélyek kiadhatását a bizottság teljesíthetőnek találta. A tanfelügyelő jelenti a bizottságnak, hogy február hóban meglátogatta a gutoríöldi, pákai naprádfai iskolákat. Utóbbinál személyi ügyek­' ben és a helyiség tarthatatlan állapotában vált | intézkedés szükségessé Pákán a kántor lakás h átalakítására. Csáktornyán értekezletet tartott a főszol­gabíróval. Kristófl'alva és Jánosfalu összes érde­keltségeivel a részükre állítandó állami iskola ügyében, meglátogatta a csáktornyai állami polgári fin és leány iskolákat, a gyenes­diásí. vonyarct. meszesgyörki, cserszegi és tó­in aj i községi é rom. kath. iskolákat, Keszthe­lyen az állami polgári leányiskola folyamatban levő építkezését, átadta X.-Kanizsán Kérsey (!yörgv nyugalmazott elemi iskolai igazgatónak a neki adományozott királyi kitüntetést. Nemes-pécselyi egyesült protestáns és hé­té sí r. k. iskolák évötödös pótlék, Alsó-Páhok és Nemes-Boldogasszonyfa, Pölöske, Puszta­Magyaród és Vászoly községek államsegél}'érti folyamodványait a bizottság a miniszterhez ter­jeszti fel. A pénzügyigazgató jelentése szerint február hóban befolyt egyenes adóban 361.950 K. 41 fii., hadmentességi dijban 2140 K. 62 fii., szőlő­dézsma váltságban 126 K. 92 fii., bélyeg és jogillctékbeu 54098 K. SS fii., illetékegyenér­tékben 5030 K. 62 fii., fogyasztás és italadóban 34539 K. 61 fii. és italmérési illetékben 5041 K. 24 fii. Leírásba hozatott 30085 K. 43 fii., fizetési halasztás adatott 4 esetben és ideigle­nes házadómentesség engedélyeztetett 32 esetben. Tárgyalt még a bizottság 52 darab adó­ügyet s ezzel az ülés véget ért. Aszegényaíap kérdéséhez. A városi képviselőtestület legutóbbi közgyűlésének egyik határozatáról irt hozzánk egy tárgyilagos, az ügyet érde­mileg taglaló levelet közéletünk egy ér­demes alakja. Alább adjuk levelét szó­rói-szóra, semmi kommentárt sem líízve hozzá s csak azt jegyezzük meg, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom