Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

- 145 seínk ós útinapló-közléseink vannak, sajnos, csak az újkorból. Ilyenek Meglinger: Iter Cisterciense. (Voyage d'un délégué .Suisse au Chapitre général de Citeaux en 1667.) P. L. 185. 1565. Schreiblmayr P.: Was kostete im 17. Jahrhundert eine Reise zum Generalkapitel ? és ugyancsak tó'Ie: Erfordernisse für die Reise zum Generalkapitel im 17. Jahrhundert. Cist. Chron. 25 : 217. és 26: 233. Horváth K.: Eine Reise nach Citeaux z. Generalkapitel im J. 1768. Cist. Chron. 43: 1. L. még a Cist. Chron. köv. helyein: 2:4. 4:45. 5:293. 8:289. 21:33. 22:17. 24:225. 27:161. 39:153., az utazásról általában Müller G.: Cistercienser auf der Reise. Cist. Chron. 22:289. és Leonards W.: Der Cistercienser auf Reisen. Cist. Chron. 26:154. A magyar apátságok bortermelésének adatai (86. 1.) a köv. helyeken találhatók: Cikádoré Békefi: Cikádor 37. Zircé Horváth K.: Zirc 11. és Székely 69. Szentgotthárdé Kalász 92. Bélháromkúté Ipolyi IV. 328. 359. Bélakúté Pataki 26. sköv. Claravallis pincészetéró'l (86. I.) szól Piszter I. 102. A legnagyobb hordó készítésmódjára a szemtanú leírását közli Kalász 96. A napi boradag (hemina) nagyságáról (86. I.) eltéró'k a vélemények. Mi Békefi adatát közöltük : Pilis I. 179. A bormérésre vonatkozó káptalani intézkedések (87. 1.) megtatálhatók Canivez I. 48. és I. 90. A XIII. századtól való bormérésre 1. Winter I. 116. és Marténe—Durand IV. 1258. Himmerod borkereskedelméró'l (87. 1.) ír Wellstein 36. Bélakútéról Pataki id. helyen. Az adásvételi szabályokat (88. 1.) lelőhely szerint összegyűjtötte Kalász 110. A nagykáptalan rendelkezése a csikóeladásról (88. 1.) megtalálható Canivez I. 64. A monostorok vám és egyéb mentességére nézve (88. 1.) a már idézett munkákon kívül 1. még Huber K.: Die Zisterzienserabtei Kaisheim im Kampfe um Immunitát, Reichsunmittelbarkeit und Souveránitát. Erlangen, 1928. Zeiss H.: Reichsunmittelbarkeit und Schutzverháltnisse der Zisterzienserabtei Ebrach. München, 1926. Vilmos püspök jellemzése Claravallis életéről (89. 1.) Piszter I. 113. való. Igen érdemes lenne feldolgozni a ciszterci monostorok pénzügyi tevékenységét. V. ö. Kalász 108. és Génesthal R.: Röle monastéres comme établissements de crédit. Paris, 1901. valamint Pfleger L.\ Leibrentenvertrage in Cist. Klőstern. Cist. Chron. 17:118. 10. A szociális gondolat ciszterci munkásai. A szegénységről, mint a ciszterci Rend jellemző vonásáról (90. 1.) 1. Halász P. cikkét: A Ciszterci Rend szelleme. Katolikus Szemle 1942. március. Csépán bán fiának a szentgotthárdi monostorba lépéséről (90. 1.) szól Horváth E. 13. A két Szent Bernát-idézet (90. I.) lelőhelye Piszter I. 189. és 215. Szent Bernát szavai egy haldokló munkástestvérhez s a 91. 1. másik idézete található Piszter I. 93. és 168. A ciszterci monostor példamutatásáról a társadalmi kiegyenlítődés vonalán 1. Piszter I. 92. A szerzetesi szegénységvállalásról (91.1.) 1. Halász P.: A ciszterci lelkiség. Papi Lelkiség 1942—43. 5. sz. A porcióról (92. 1.) ír Piszter I. 105. Az alamizsna kiosztásáról (92. 1.) 1. Müller G. tanulmányát: Almosenausteilung an der Klosterpforte. Cist. Chron. 23:23. és ugyancsak tőle: Inhaber von Panisbriefen in Cist. Klőstern. Cist. Chron. 18:353. Arról, hogy a világiak is előmozdították a monostorok alamizsnálkodását, jó áttekintést ad Müller G.: Die Freigebigkeit der Glaubigen gegen die Klőster im Mittelalter. Cist. Chron. 26:245. Szent Bernát feddő szavai (93. 1.) olvashatók Piszter I. 415. Az ínséges évek segítésének számadatait (94. 1.) a köv. helyekről vettük: Claravallisét Piszter I. 105. Melrose adatát Kiss I. 39. Heisterbachét yfJellstein 33, Morimondét és a Westfalia-i monostorét