Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 142 — 28: 193. Feltűnhetik, hogy nem szóltunk a ciszterciek szerepéről Rákóczi korában. Ekkor ugyanis még alig kezdenek éledezni a nemrég visszaállított apátságok, ciszterci szerzetesük mindössze az az egy-két idegen, akit a külföldiek az ügyek intézésére ide küldenek. V. ö. Rainiss Gy.: A ciszterciek a Rákóczi-korban. Századok 1881. 155. Thaly K. : A zircz-ciszterciek administratora a Rákóczi-korban. Századok 1881. 768. Horváth K.: Zirc 126. A zirci apátság adományait (67. 1.) Békefi : Emlékkönyv 31., Schuman Teofil levelét (67. 1.) u. ott 130. 1. Szekér J. Alajosról (68. 1.) 1. bővebben Czapári L.: munkáját : Szekér Joakim Alajos élete és művei. A székesfehérvári cziszterci r. főgimnázium 1887—88. évi értesítője. (3. 1.) A szabadságharc ciszterci résztvevőiről (68. 1.) Békefi: Emlékkönyv 62., Minikus Vince fegyvergyakorlatairól u. ott 141. közöl adatokat. A 69. 1. idézetét Pétergál H. : cikkéből vettük: A ciszterciek és a piaristák jubileumára. Magyar Középiskola 1943. 3. sz. 40. A „hazafias" díszítő jelzőről (69. 1.) 1. Horváth K.: Zirc 198. A világháború (69. 1.) ciszterci munkásairól legjobb források a ciszterci gimnáziumok értesítői, és jegyzőkönyvei. Az ifjúság nevelésére vonatkozó idézet (69. 1.) Ágoston J. cikkéből való : Iskolánk harminc esztendeje, 1912— 1942. A Ciszterci Rend egri Szent Bernát-gimnáziumának évkönyve az 1941—42. isk. évről, 10. A világháborúban kilenc ciszterci vett részt mint katonalelkész; Schematismus személyi adatai. L. még a Cist. Chron. cikkét (31:75): Was unsere Klöster wáhrend des Krieges geleistet habén. Zirc helyzetéről a forradalmak alatt (70. 1.) szól Horváth K.: Zirc 243., további adatokat közöl egy szemtánú : Geschichte der Abtei Zirc wáhrend der Kommunistenherrschaft in Ungarn. Cist. Chron. 33:145. Péntek Kálmán dr. vezető tábori lelkész levelét (70. 1.) közölte a Nova Claravallis 1942. 2. sz. 44. 8. A mezőgazdálkodás ciszterci munkásai. Erről a tárgyról szól Békefi: Pilis I. 72.: Földművelés, baromtenyésztés s ipar a cziszterczieknél. A nagykáptalan alapvető rendelkezését a lakatlan területeken való letelepedésről (73. 1.) I. Canivez I. 13. A völgyek szeretetére vonatkozólag v. ö. Piszter I. 210. 219. V. ö. még Müller G.: Die Lage unserer Klőster. Cist. Chron. 9 : 248. és Dolberg L.: Die Kirchen und Klőster der Cistercienser nach den Angaben des Liber Usuum des Ordens. Studien u. Mitteilungen aus d. Benediktiner- u. Cistercienser Orden, XII. (1891) 29. Az alapítandó apátság helyének szemrevételezéséről szóló nagykáptalani határozat (73. 1.) Canivez I. 99. (A szóbanforgó apátság létre is jött Tisztesvölgy névvel.) III. Béla francia ciszterci vendégeiről ír Békefi: Emlékkönyv 8. Magának a ciszterci gazdálkodásnak a kialakulásáról kitűnő tanulmány Hoffmann E.: Die Entwicklung der Wirtschaftsprinzipien im Cisterzienserorden wáhrend des 12. y. 13. Jahrhunderts. Historisches Jahrbuch d. GörresGesellschaft, 1910. 699. Kiegészítésül ehhez 1. Uhlhorn G.: Der Einfluss der wirtschaftlichen Verháltnisse auf die Entwicklung des Mönctums im Mittelalter. Zeitschrift f. Kirchengeschichte 1893. XIV. Az erdőírtásról és talajszárításról (73. I.) bővebben szól Kalász 28. A szentgotthárdi apátság birtokterületének adata (74. 1.) ugyaninnen való a 15. 1.-ról, Borsmonostor adatát 1. Pataki 23. L. még Senn R.: Das alte Hufenmass. Cist. Chron. 30:73. A nagykáptalan engedélye a birtoklásra (74. 1.) Canivez I. 14. A tizedmentességről (74. 1.) Hoffmann E. dolgozott: Die Stellungnahme der Cistercienser zum kirchlichen Zehntrecht im 12. Jahrhundert. Studien und Mitteilungen z. Geschichte des Benediktinerordens, 1912. Más munka erre: Studien