Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 139 — Aus der Gegenwart ehemaliger Klőster. Cist. Chron. 14: 115. Báthcke N. : Wanderungen durch Cist. Klosterruinen in Norddeutschland. Cist. Chron. 10:20 A Heiligenkreuz-i apátság (48. I.) rövid leírását 1. Hlawatsch F.: Die Abtei Heiligenkreuz im Wienerwald. Bécs, é. n. A zirci sírköveket (48. 1.) említi Horváth K. : Zirc 26. Egyetlen középkori magyar ciszterci apát-síremlékünket (48—49. 1.) leírta Heirnb 69. A sírkő évszámának leolvasása (MCCCCLX) aligha lehet jó, mert Nádasdi Darabos György apát ínég 1467-ben is szerepel (Schematismus 164 ) L. még a következő tanulmányokat Müllcr G. : Cislercienserklőster als Begrábnisstatten. Cist. Chron. 34 : 97. Pettauer L. : Epitapliien in der ehemaligen Abteikirche Viktring. Cist. Chron. 40: 201. Effnuinn W. : Mittelalterliche Grabsteinplatten zu Doberan. Zeitschrift f. christliche Kunst, 1888. 7. füz. 230. Königsaal díszítésére vonatkozó adatot (49. 1.) Kiss I. 46.-ról vettük. A szentgotthárdi apátság Dorfmeister- képeiről (49. I.) I. Fábián M. : Dorffmaister István művészi munkássága a szombathelyi egyházmegyében. Vasi Szemle 111. évf. 32. A ciszterciek festészetéről rövid ismertetés Kluus J.: Die Malerei in den Cistercienserklőster. Reichspost 1926. jan. 17. Külön a könyvfestészetről (49. 1.) Oursel C.: La miniatűré du Xll-e siécle á l'abbaye de Citeaux d'aprés les manuscrits de la bibliothéque de Dijon. Dijon, 1926. L. még Jcrckel H. leírását :' Der Ciste.rcienserpsalter in Besan^on, ein Werk der deutschen Schweiz aus der Mitte des 13. Jahrluinderts. Anzeiger f. schweizerische Altertumskunde, Zürich, 1935. 104. Szent Bernát a művészetben c. alatt mondottakat (49. 1.) Hümpfner T. : . Iconographia Sancti Bernardi Abbatis Claravallensis. Augsburg, 1927. c. munkája nyomán írtuk. Szent Bernát-ábrázolásokról 1. még a Cist. Chron. köv. helyeit : 8:360. 25:153. 33:97. 40:168. A XVIII. sz. ciszterci építészetére (50. 1.) vonatkozólag 1. Zirccel kapcsolatban Aggluizy M.: i. m. és Horváth K. : Zirc. 137. Szentgotthárddal kapcsolatban Heimb 138. A középkori szentgotthárdi apátság romjainak maradványai most is ott lappanganak a mai templom és a magtárépület közötti gazdasági udvar mélyén. Legutóbb ázott épített jégverem ásásakor bukkantak rá. — Hazai ciszterci monostoraink építészeti maradványaira vonatkozó kutatás és a már feltárt, talán töredékes, de annál becsesebb emlékeink megóvása megérné az áldozatot! — Az ünnepi év művészi alkotásairól szóló adatokat (50. 1.) 1. Nova Claravallis 1942. 2. sz. 43. 6. Ciszterciek az uralkodók szolgálatában. A római pápák működésének általános jellemzése (52. 1.) Békefi-. Pilis I. 128.-ról való. II. Ince és III. Sándor pápa köszönő leveleiből való idézeteket (53.1.) 1. Kiss I. 25—27. V. ö. Mitterer S. tanulmányát: Die Cistercienser im Kirchenstreit zwischen Papst Alexander III. und Kaiser Friedrich I. Barbarossa. Cist. Chron. 34 : 1. és Müllcr G.: An velchen Papst schloss man sich in Citeaux wáhrend des grossen Schisma jewels an ? Cist. Chron. 36: 253. Több kevesebb ciszterci * vonatkozás található a Greifswald-i sorozatban. így pl. Euder G. : Dié Stellung des Papstes Callixt II. zu den Klőstern. Greifswald, 1913. Adarncyk P. : Die Stellung des Papstes Honorius II. zu den Klőstern. Greifswald, 1912. Wieczorek G.: Das Verháltnis des Papstes Innocenz II. zu den Klőstern. Greifswald, 1914. Reichert W. : Das Verháltnis Papst Eugens III. zu den Klőstern. Greifswald, 1912. Zimiars G.: Das Verháltnis des Papstes Úrban III. zu den Klőstern. Greifswald, 1919. This/epape O.: Das Verháltnis Papst Coelestin Ilj. zu den Klőstern. Greifswald, 1914. Összefoglaló munka erről a kérdésről Krasz IV.: Die pápstliche Politik in Verfassungs- und Vermő-