Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 138 — Armutsideal auf die Architektúra der Basilika in Marienstatt. Cist. Chron. 50 : '246. A ciszterci építészetre magyar nyelven legjobb forrás Békefi: Pilis I. 281. Mindazt, amit erről a tárgyról mondottunk (44—47. 1.) innen meríteftük. Gaufrid ciszterci építőmester adatát (44. 1.) 1. Piszter I. 201. 246. A Carta Caritatisnak a ciszterci egységre vonatkozó előírását (45. 1.) 1. Canivez I. XXVII. A cisztorci apátságoknak a leszármazáson alapuló rokonságáról (45. 1.) Müller G. dolgozott : Abstanimungverháltnisse der Klöster Cist. Chron. 15 : 91. (Az „átmeneii" stilus elnevezés helytelen Gerevich szerint : Magyarország művészeti emlékei. I. köt. Magyarország románkori emlékei. Budapest, 1938. 117.) Hogy az egyenersfalú szentélyzáródás ciszterci hatásra vezethető vissza (46. 1.) arra vonatkozólag 1. Gerevich T. i. m. 31. A hajóméreteket (46. J.) Ipolyi, Baumgurlner és Horváth könyveiből vettem, Szentgotthárd mérete Heiinb adata alapján készült ; átszámítását 1. Kalász 100. Tudtunkkal a leghosszabb ciszterci templom Oliva, Danzig mellett: 98.6 m. (Zistenzienser Missions- Kalender 1932. 11.) A templomok belső díszítéséről (47. 1.) 1. Schmütgen A. : Besticktes Antipendium, rheinisch, erste Halfte des XIV. Jahrhunderts, aus dem Kloster Camp. Zeitschrift für christliche Kunst, Düsseldorf, 1888. 4. füz. 123. A ciszterci építőművészet legújabban Gerevich T. i. m.-ban nyert ismertetést és értékelést a 12. 31. 36. 44. 60. 69. 75. 109. 114. 117. 166. 204. lapokon, képekben pedig a LXII: LXXXI1I. LXXX1V. XCIV. és XCIX. táblákon. Érdeklődéssel várjuk a gót stílus hazai emlékeit tárgyaló kötetben a csúcsíves ciszterci emlékek ismertetését. V. ö. Henszlmann véleményét : „ . . . a topliczai templomnak felépítése legalább egész évtizeddel régibb a legrégibb német csúcsíves egyházénál, melynek az 1227-ben felépült trieri Boldogasszonyét (Liebfrauenkirche zu Trier) tartják és mely a Rheims melletti braini, már a XlI-ik században átmeneti stylben épített leánya." Archeológiai Értesítő, Uj folyam I. 239. idézve Békefi: Pásztó 1.41. A Brassó melletti Szent Bertalan templom kerci származású építőmesterének adatát (48 1.) I. Koth : Die deutsche Kunst in Siebenbürgen. Strassburg, 1905. 20. Tanulmányok a ciszterci építő és díszítő művészetre Rüttimann H. : Der Bau- und Kunstbetrieb der Cistencienser unter dem Einfluss der Ordensgesetzgebung im 12. und 13. Jahrhundert. Cist. Chron. 23 : 1. Saur J. : Der Cistercienserorden und die deutsche Kunst des Mittelalters besonders in Hinsicht auf die Generalkapitelverordnungen von 12—14. Jahrhundert. Studien und Mitteilungen zur Geschichte des Benediktiner-Ordens 1913. évf. 475. Sharpé: The Architecture of Cistercian Order. London. 1875. Dohme R. : Die Kirchen des Zistercienserordens in Deutschland wáhrend des Mittelalters. Leipzig, 1869. Baberl P.: Die Kunstdenkmaler des Zistercienserklosters Zwettl. Baden, 1940. Wirthj.: Die Abtei Ebrach. Gerolzhofen, 1928. (Az apátság kimerítő ismertetésére jó példa.) Rose H. : Die Baukunst\der Zistenzienser. München, 1916. Dion : Etude sur les églises de 1' Ordre de Citeaux. Tours, 1889. Frotingham A. : Introduction of Gothic architecture into Italy by te French Cistercian Monks. American Journal of Archeology, 1890. VI. 10. Rahn : Mittelalterlichen Kirchen des Cistercienserordens in der Schweiz. Mitteilungen der antiquarischen Gesellschaft in Zürich, XVII1. évf. 2. sz. Clemen-Gurlitt: Die Klosterbauten der Cistencienser in Belgien Berlin, 1916. Curman S. : Cistercienserordens Byggnad konst. I. Kyrkoplanen. Stockholm, 1912. Entlart C. : Notes archéologiques sur les abbayes cisterciennes de Skandinavie. Bull. Archéologique 1893. Romokban heverő ciszterci apátságokról írtak Willi D. :