Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 137 — Cist. Chron. 38:31. Freisingi Ottóról írtak Haid K.: Ottó von Freising. Cist. Chron. 44:59. Naszályi E.: Történetszemlélet a XII. században. Különlenyomat a Bölcseleti Közleményekből, Budapest, 1941. Szent Elréd könyvét épen e sorok írása közben adta ki magyar nyelven Henkey-Hönig K. : Boldog Elréd a lelki barátságról. Miskolc, 1943. Kadlubek Szent Vincéről 1. Dietrich A. tanulmányát: Vinzenz Kadlubka, Bischof von Krakau. Cist. Chron. 21:65. Szent Bernáttal mint tudóssal (36. 1.) foglalkozik Piszter több helyen, főleg II. 328. és 430. Egyházdoktori méltóságáról v. ö. a Cist. Chron. (43:24.) cikkét: Eine Kundgebung Papst Pius XI. anlásslich des Zentenars der Erhebung des hl. Bernhard zum Kirchenlehrer. Említett irodalmának (37. 1.) teljes címe: Bibliographia Bernardina, qua Sancti Bernardi, primi abbatis Claravallensis, operum omnium tum singulorum editiones ac versiones, vitás et tractatus de eo scriptos, quotquot usque ad finem anni MDCCCXC invenire potuit, collegit et adnotavit P. Leopoldus Janauschek. Vindobonae, 1891. A középkori magyar ciszterciek tudományos működéséről szóló idézetet (37. 1.) az 1941—42. évi ciszterci gimnáziumi évkönyvek közös ünnepi cikkéből vettük. Minden évkönyvben ez volt a cikk címe: 1142—1942. Az események krónikás feljegyzésére (38. I.) vonatkozólag I. Haid K. : Die Annalistik der englisch-schottischen Cist. im spateren Mittelalter. Cist. Chron. 19 : 91. és Pfleger L. : Die Cistercienser und die elsássische Annalistik der Stauferzeit. Cist. Chron. 20:257. Limoges-i Jánossal (38. 1.) Horváth K. foglalkozott: Limoges-i János zirci apát. Kat. Szemle 1930. II. füz. és ő adta ki munkáit is: Johannis Lemovicensis Opera Omnia, 3 köt. Veszprém, 1932. (E. Gilson kétségbevonja Limogesi János magyarországi szereplését.) Rosental M. említett (39. 1.) munkájának teljes címe: Actio Ordinis Cisterciensis in ea monasteria avita, quae ab aliis sine legitima concessione sunt occupata. Bécs, 1649. V. ö. még Danzér B. érdekes cikkét: Die Cistercienser und die Erfindung Gutenbergs. Cist. Chron. 45:259. A zirci ciszterciek tudománypártolásáról mondottakat (39. 1.) Békefi: Emlékkönyvből vettük, 53. Szabó O: Ciszterci írók és műveik 1100—1900. c. kétkötetes kéziratát (40. 1.) a Zirci Apátság központi levéltára őrzi. Ez a munka alapvető fontosságú a ciszterciek irodalmi működésének.áttekintéséhez. Belőle a magyar vonatkozásokat a szerző kiadta a Békefi-féle Emlékkönyvben (329.) ezen a címen : A magyarországi ciszterci írók és műveik. Ezt kiegészíti Horváth K.: A Ciszterci Rend hittudományi és tanárképző intézetében működő tanárok irodalmi munkássága 1896—1939. c. összeállítása a szerző-szerkesztette Bernardinum . . . i. m. 106. További összeállítás a ciszterci gimnáziumok értesítőinek, ill. évkönyveinek: A tanárok irodalmi . . . stb. működése c. fejezetéből lehetséges. A nem gimnáziumban működő ciszterciek irodalmi működését az évenkinti zirci káptalanok titkári jelentései tartják számon.' Négyesy Lászlóról (40. 1.) 1. Brisils F. cikkét: Négyesy László egri. évei. Magyar Kultura 1931. A készülő ciszterci bibliográfiáról (41. 4.) tájékoztat Hervay L.: Néhány szó a Ciszterci" Bibliográfiáról. Nova Claravallis 1943. 3. sz. 37. A doktori fokozatot és akadémiai tagságot elért ciszterciek számadatát (41. és 42 1.) a Schcmatismus 147. és 148. 1.-ról merítettük. 5. Ciszterciek és a művészet. Szent Bernátnak a művészetekre vonatkozó álláspontja megrajzolásánál (43. 1.) Piszter I. 332. volt a forrásunk. Ugyanerre vonatkozik Giseke N. : Über den Gegensatz der Cluniacenser und Cistercienser. Programm Magdeburg, 1886. és Gerards A. : Der Einfluss des