Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 133 — I. 77. A Ciszterciek Mária-tiszteletéről források Müller G. : Die Verehrung der allerseligsten Jungfrau in unserem Orden. Cist. Chron. 1 : 55. Fricken L.: Das tágliche Marienlob im Orden von Citeaux. Cist. Chron. 33 : 33. továbbá Cist. Chron. 4 : 347, 8 : 53, 15 : 180, 15 : 336, 17 : 346, 18 : 90, 19 : 58, 19 : 368, 26 : 21, 30 : 145, 33 : 72, 34 : 65, 36 : 89, 39 : 217, 47 : 82, 47 : 242, 48 : 97, 48 :129, 48 : 193, 48 : 225, 48 : 257, 48 : 353, 50 : 293. A nagykáptalan határozata az egyöntetűségről (13. 1.) Canivez II. 462. Mátyás király ciszterci újjászervező munkájának irodalmát 1. alább a 6. fejezetnél. A Zirci Apátság kiadásában megjelent antiphonarium címe : Horae Diurnae Festivae Antiphonarii Cisterciensis. Westmalle, 1942. A zirci kórusról szóló idézetet (13. I.) Kováts A. cikkéből vettük : A 800 éves Ciszterci Rend. Pannonhalmi Szemle, 1942. III. sz. 200. Legújabb dolgozatok a ciszterci liturgiáról Marosszéki Zs.: Alleluia. PascKa nostrum. Nova Claravallis. A ciszterci papnövendékek közleményei. Időszaki folyóirat. Kézirat gyanánt. 1943. 3. sz. 3. Eifried O. : A liturgia : élet. U. ott 8. 2. A lelkipásztorkodó ciszterciek. A Szt. Bernátról szóló feljegyzés a munkástestvéreknek mondott beszédeiről (15. 1.) található Piszter I. 96. A magyar ciszterciek középkori lelkipásztorkodásának két adatát a lelőhelyek pontos megadásával közli Békefi: Emlékkönyv 11. A pogányok térítéséről írtak Muck R.: Missionsbestrebungen im Zisterzienserorden in früheren Jahrhunderten. Zisterzienser Missionskalender 1930. 37. Kabelka T.: Die Missionierung der baltischen Lánder und Preussens durch die Zisterzienser. U. ott 41. Wiesinger A.: Der Missionsgedanke bei den Zisterziensern. U. ott 29., továbbá Kiss I. 46. A bélháromkúti ciszterciek térítő hivatásáról (18. 1.) szól Ipolyi A. idézett munkája, ugyanebben a vonatkozásban említi Pásztót Békefi: Pásztó I. 38. és 53. Szent Bernát szerepét az eretnekségek ellen folytatott küzdelemben (18. 1.) Piszter II. kötete alapján vázoltuk, ahol az egész 7. fejezet ezt tárgyalja : Szent Bernát és a tévtanítók. Ugyanebben a munkában a 8. fejezet (333. 1.) a Claravallis-i apát működését írja le a ÍI. keresztes hadjárat megszervezésében. Erre vonatkozólag újabb írások Pfeiffer E. tanulmányai: Die Stellung des hl. Bernhard zur Kreuzzugsbewegung nach seinen Schriften. Cist. Chron. 46:273. Die Cistercienser und der zweite Kreuzzug. Cist. Chron. 47:8., továbbá: Die 'Cistercienser und der dritte Kreuzzug. Cist. Chron. 48:145. Beziehungen deutschen Cistercienser und ihrer Klőster zu Kreuz- und Pilgerfahrten nach dem Hl. Lande 1100—1300. Cist. Chron. 47:267. Beziehungen der Cistercienser zur Palástinareisenden zwischen dem 2. und. 3. Kreuzzug, 1150—1188. Cist. Chron. 47:193. Beziehungen deutscher Cistercienser und ihrer Klőster zu Palástinareisen nach dem Jahr 1300. Cist. Chron. 48:84. Az elsassi Paris-monostor apátjának szerepét a IV. keresztes hadjáratban (19. 1.) 1. Kiss I. 29. A ciszterci főpapok (19. 1.) névsorát összeállította Willi D.: Cistercienserpápste, Kardinále und Bischöfe. Cist. Chron. 23:225. Könyvalakban: Papste, Kardinále und Bischöfe aus dem Cistercienser Orden. Bregenz, 1912. A két ciszterci pápával (20. 1.) Haid K. foglalkozott: Das Bild Eugen auf Grund neuester Forschung. Cist. Chron. 49:129. Zur Beurteilung des Papstes Benedikt XII. Cist. Chron. 24:353. Az utóbbira 1. még Jacob K.: Studien über Papst Benedikt XII. Berlin, 1910. A Cist. Chron. további cikkei: 30:37. és 50:308. Az első világháború után fellendült ciszterci missziós tevékenységről (amit csak a külföldi ciszterciek folytatnak), több kisebb közlemény és ismertetés jelent meg. Ilyenek