Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

- 100 más országokban sem. Sőt Franciaországban már annyira visszaélés jellegűvé lett a ciszterciek bevonása az építésbe, hogy IX. Gergely pápa 1234-ben bullát adott ki azok ellen, akik a Rendtől várépítést, városépítést, vagy ilyeneknél csak anyagi közreműködést is követelnek. Ma sem lettek hűtlenek egészen a magyar ciszterciek a magyar várakhoz. A magyar ciszterciek között most is van, aki a várépítések történetének nemcsak nálunk, hanem külföldön is elismert és megbecsült tudósa. O vezette Eger várának feltárását, s kalauzolta benne ismételten a polgári és katonai szakértők csoportjait, köztük magát a Siegfried-vonal építőjét is. Az az őszinte csodálkozás, amellyel ez a magasrangú szaktudós kifejezte elismerését a látottakon, tudjuk, a dicső magyar mult emlékének szólt, de jutott belőle egy fénysugár a magyar várakkal ma is szeretettel foglalkozó ciszterci munkának is. Mire a török idők elkövetkeznek, a magyar ciszterci monostorok fölött már régen elmúlt a virágkor. Kevés szerzetes él bennök ; alig tudják teljesíteni azt az állami rendelkezést, hogy minden monostor két-két tábori lelkészt állítson ki s annyi lovast, ahány szerzetes él bennök. Közvetve azon-, ban most is szolgálják a Haza védelmét a ciszterci monostorok, mert királyi adományozással többnyire katonák kezére kerülnek katonaállítás és más honvédelmi szolgáltatás kötelezettségével. Némelyiket új urai meg is erősítik. Ilyen volt Szentgotthárd, amelynek monostorát a XVI. század második felében a Poppelek kisebb várrá alakítják át. Mikor aztán a XVIII. században Hazánkban újjáéled a Rend, más formában ugyan, de visszatérnek honvédelmi kötelezettségei is. A zirci apátság 1793-ban várerődítés címén 1769 forintot, rá egy évre 922 forintot fizet. Látja az itthoni tisztképzés szükségességét, s amikor megindul a mozgalom a tisztképző iskola felállításához szükséges összeg előteremtésére, Zirc a „Ludoviceum" megalapításához 10.000'— forinttal járul hozzá. Érdemes felidéznünk Schuman Teofil pásztói apát levelét annak igazolására, hogy a ciszterciek mennyire örültek a magyar tisztképzés gondolatának. Barátjának, Szepesy Ignác báró püspöknek ezeket írja 1808-ban : minden igaz magyarnak meg fogja dobogtatni szívét! Mert mit használ, hogy a magyar katonák harci vitézségét, marsi bátorságát Európa minden népe magasztalja és rettegi, ha derék rtemzeti vezérek híában kivívott diadalát, vére hullásának gyümölcsét, — szégyen, gyalázat ! — ezután is, mint eddig, idegeneknek lenne kénytelen átengedni ? Nem így lesz hát már ezután ! En . . . a nemes ügyben a hozzám hasonlók közt senkinek sem engedem át az elsőséget, és hogy hazám iránt hogyan érzek, nyílván megmutatom . . . sőt bízva bízom, hogy az én adományomat akkor kedvesen és dicsekedve fogja venni Méltóságod." — Az a nagy munka, amellyel újra üzembe helyezték birtokaikat, s fellendítették rajta az állattenyésztést, lehetővé tette, hogy a ciszterciek huszárainknak is segítségére legyenek. A nagy francia háborúk idején a felkelők