Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

48 Zirc kiásott alapfalai, főleg azonban a ma is eredeti helyén álló, koragotikus bimbófejezetben -végződő magányos pillérköteg a zirci templom mellett. Egy ciszterci templomot a huszonöt közül (mert ennyi ciszterci apátságról tudunk Hazánkban a középkorban) épségben meghagyott nekünk az idő. A már említett Bélapátfalva temploma ez Heves megyében. Rajta a zártrendszerű ciszterci alaprajz, a színes építőkövek használata, a boltozat alkalmazása, a „dunántúli mintájú" félköríves-oszlopos kapu, felette a rózsaablak, általában a rendi építőművészeti előírás tisztán tanulmányozható; ezt a becses műemléket művészettörténészeink mindenkor bőven tárgyalják. A ciszterci építészet hatása Hazánkban az építészet irányának alakulásában mutatkozik. Hazánk XI. századi első építészeti korszakában itáliai hatás érvényesül. Ei.t váltotta fel a XII. században az olasszal párhuzamosan érvényesülő francia hatás, amit a ciszterci építészet képviselt fentvázoit művészi célkitűzéséve . Ciszterci templomaink, amint már láttuk, minták voltak más templomok építésénél. A művészettörténeti kutatás kimutatta, hogy a kerci monostor építőműhelyéből származott az a mester, aki a Brassó melletti Szent Bertalan ter >lomot építette. Más országokban, ahol több építészeti emlék maradt, a cit :rci művészet hatása számos példán bizonyítható. A ciszterci szobrászat alkotásai közül csak két területet említünk meg. Egyik a ciszterci monostor négyszögben épült helyiségeit belül összekötő nyitott keresztfolyosó. Itt ugyan nincs nagy lehetőség a szobrász vésőjének, mégis, ahol szóhoz jutott, ott gyönyörű változatosságot tudott felmutatni. Van monostor, ahol a nyitott árkádok néha száznál is több tartóoszlopa között egyik rem hasonlít a másikhoz, a bordázatok záró-rózsái is mind-mind másfélék, a legszebb változatosságban. Erre legközelebbi példánk Heiligenkreuz teljes épségben meglévő keresztfolyosója a XII. századból. Ugyanitt láthatjuk a szobrászat alkalmazását egy másik területen, a sírköveken. Magának a ciszterci szerzetesnek nem volt sírköve, nyugvóhelyét csak egyszerű fakereszt jelölte. Monostoraink azonban kedvelt temetkezó'helyei az uralkodóknak és az előkelő családoknak : ezek minden tagja faragásos, többkevesebb dísszel ellátott sírkövet kap emlékül. Későbbi századokban már kiválóbb apátjaiknak is díszes síremléket faragnak a ciszterciek, s megörökítik rajta életnagyságban. A legrégebbi sírkövek a legegyszerűbbek, később mindig több lesz rajtuk a dísz, míg a renaissance és a barokk korban már igen gazdag díszítésű szobrászati remekeket láthatunk a ciszterci apátok síremlékein. Hazánkban három sírkő ismeretes a középkori ciszterci apátságok romjaiból. Legrégebbi a zirci ásatásokból előkerült egyszerű sírkő, melynek összes dísze "egy román-stílusú kereszt, mintha csak ikertestvére lenne András király tihanyi síremlékének. A másik sírkő nyilván későbbi : nemes vonalú stilizált gót kereszt látható rajta, de felirata nincs. Legszebb középkori ciszterci síremlékünket Szentgotthárd őrzi : Nádasai Darabos György apátot áb-