Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 37 — van a tudás teljessége, ott az igazság valódi megismerése. Mégis a leg* kiválóbb egyházi írók között foglal helyet. Az egyházjog kánonjait ép oly biztosan és áttekinthető szellemmel alkalmazza, mint aminő kritikát árul el a tudás forrásának mérlegelésénél. Vitatkozó tehetsége páratlan. Tudományos vizsgálódásaiban néha eljut azokig a mélységekig, amelyek egyáltalán az emfyeri észnek megközelíthetők. Öt tartják a keresztény misztika atyjának. A keresztény igazságok szépségét közvetlenül érzi, és bámulatos kenetességgel közvetíti írásaiban mélyenjáró, szívreható gondolatait. írásai az eszményi szerzetesi élet összefoglalásai. Beszédeivel és írásaival megmozgatta az egész világot, s nagyban hozzájárult az egyházi szellem megújhodásához a világi papság, a nemesség és a nép körében. A XV. század óta általánosan „mézajkú doktor" a jelzője. Széleskörű tudományossága és az „örök filozófia" értelmezése közben nagyszerűen megcsiszolt szelleme szerezte meg számára azt a kitüntetést, hogy az Egyház beiktatta őt doktorainak sorába. Beszédei között leghíresebbek a Missus est kezdetű evangéliumi szakaszról szólók és az Énekek Éneke misztikus értelmét boncolgató prédikációk. Értekezései sorában kiemelkedik a III. Jenő pápához írt munkája, amelyben megállapítja a legfőbb egyházkormányzat elveit. Ismerjük 15 kisebb művét, 300 beszédét és 531 levelét. Szent Bernátnak egyébként igen bő irodalma van; már az 1891-i kiadású bibliográfiája is 129 kéziratot és 2761 nyomtatott művet sorol fel Szent Bernátról. Művei, mint több más ciszterci író művei is, belekerültek a Patrologia Latina c. tekintélyes gyűjteménybe, mint a középkor szellemi világának drágagyöngyei. A középkori ciszterci tudománynak és legnagyobb munkásának: Szent Bernátnak azzal állítanak méltó emléket a magyar ciszterciek, hogy az ünnepi évben megkezdték a nagy szent munkáinak magyar fordítását és sajtó alá rendezését, — miután a világviszonylatban is legjobb Szent Bernát-életrajz még a századfordulón elhagyta a magyar sajtót. S itt felvetődik a kérdés: a középkori magyar ciszterciek tudományos működése. Volt-e ilyen ? Határozott igennel felelhetünk rá a sok közvetett bizonyíték alapján. „Valami többnek, nagyobbnak és egyetemesebbnek kell annak lennie, ami a magyar földön a ciszterci géniuszt jelentette, mint amennyit eddig tudunk róla. Bármennyire történelmi arányú és értékű is mindaz, amit ez a ciszterci mult a mezőgazdaság terén, általában a föld spiritualizálása és a lelkipásztorkodás körül annyi áldással véghezvitt, ez nem meríthette ki szelleme képességeinek minőségét és kihatása terjedelmét. Ha egyelőre mindez talán csak megsóhajtott sejtelem is, de valahol a történelem rejtett mélységeiben élnie kell annak az egykor majd felvilágló bizonyosságnak, hogy az európai ciszterci lelkiségnek átfogóbb s magasabb irányú vonulata is elért hozzánk ... A XIV. századtól kezdve, Mohácson át, a XVIII. század végéig tehát sokkal több és nagyobb érték pusztult el a ciszterciek összeomlott monostoraiban, mint csak anyagi kultúra".