Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 27 — Heiligenkreuzban, Bécsben, továbbá Nagyszombatban, Pesten, Veszprémben, Székesfehérvárott és Egerben tanuló rendi növendékek számára 1866—67-ben Zircen négy évfolyamú hittudományi intézet létesül. Ez ugyan elsó'sorban a papképzést szolgálja, de hittudományi tárgyai között neveléstant és oktatástant, 1881 óta pedig bölcseletet is adnak elő. Mindez már a leendő tanárok kiművelését szolgálta, ha nem adott is mai értelemben vett szakképzést. Ennek elérésére hittudományi tanulmányaik végeztével mind többen mentek az egyetemre, Bécsbe is. Mikor pedig a rendszeres tanárképzés egyre sürgetőbb lesz, a rendi növendékek egyetemi tanulmányainak rendszeres végzésére Zircről a hittudományi főiskola III—IV. évfolyamát 1887-ben, az I—II. évfolyamát pedig 1889-ben Pestre helyezik. Ettől kezdve a növendékek Pesten párhuzamosan végzik otthon, rendi vezetés alatt hittudományi, az egyetemen pedig tanári tanulmányaikat. így marad ez a helyzet 1923-ig, ettől kezdve megint osztozik a növendékek kiképzésének éveiben Zirc és Budapest. Jelenleg a Zirci Hittudományi Főiskolán 5 évet, utána Budapesten a rendi Tanárképző Főiskolán ugyancsak 5 évet tölt a növendék. A Zi<cen töltött évek atatt már megválasztja szaktárgyait s azokkal a rendi tanárképző intézeti szaktanárok útbaigazítása szerint foglalkozik is, elsó'sorban azonban bölcseleti és hittudományi tanulmányokat folytat. Éli a szerzetesek liturgikus életét, megismeri a szerzetes első feladatkörét, az istenszolgálatot, átéli annak gazdagító és boldogító Isten-közelségét, s egész életére útravalóul magával viszi a szerzetesélet szépségének szeretetét. Budapesten aztán folytatódik a hittudományi képzés és annak befejeztével, tehát a Rendben töltött tizedik év végén a növendék felszentelt pap lesz, miután már előbb, a növendékség hetedik évében, vagyis a Budapesten töltött második esztendőben letette az ünnepélyes, örök szerzetesi fogadalmat. Budapesten azonban már az alapvizsgálat, szakvizsgálat és pedagógiai vizsgálat tanulmányai töltik ki az öt évet. Ezek végeztével tanári oklevelet nyer az akkor már felszentelt ciszterci szerzetes, s aki kedvet érez magában, doktorálhat is. Végeredményben tehát (az ujoncévet is számítva) tíz év kell ahhoz, hogy a ciszterci szerzetes, mint felszentelt pap és mint okleveles középiskolai tanár, a ciszterci nevelö-tanitó munka megkezdésére készen álljon. A magyar ciszterciek jelenlegi nevelési rendje szerint Hazánkban minden cisztercinek el kell végeznie a hittudományi főiskolát és az egyetemet is a tanárképzővel. A leendő hittanárok valamelyik külföldi egyetem (Róma és — a mostani világháborúig — Innsbruck) hittudományi karán végzik tanulmányaikat. Akit a Rend gazdaságai vezetésére szán, azt a budapesti évek alatt a közgazdasági egyetemre küldi; az ilyenek tanári oklevelet nem szereznek, képzettségük azonban, mint a többieké, szintén egyetemi, s mint okleveles gazdák állanak munkába. Ez a rendszer biztosítja a Rend számára azt, hogy el tudja látni hittudományi és tanárképző főiskoláit nagyműveltségű és széles látókörű tanárokkal, gazdaságait szakképzett veze-