Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 24 — jutalmazni. „Ültess, öntözz, szorgoskodj és megtetted ami a tiéd — mondja tovább Szent Bernát. — A növekedést már Isten adja és nem te, ott, ahol neki tetszik. Ez a biztos munka, melyet semmi sikertelenség sem hiúsít meg". Ilyen a lelkipásztori munka a nagy szent értelmezésében. Csendes, észrevétlen fáradozás, nem látszateredmények csillogtatása, vagy kimutatásra való dolgozás. Szolgálat és nem uralkodás, ismételgeti gyakran. „Ki mondhatná, hogy megalázó ez a cím, amikor az Ur önmagát tisztelte meg ezzel a dicsőséggel ? Joggal dicsekszik Szent Pál is vele: Ha ők Krisztus szolgái, én is az vagyok. O, fönséges szolgálat, mely minden méltóságnál jobban megtisztel minket!" Az emberi lélek Istenhez vezetése mégis csak kis részben emberi munka, hiszen a lelket a Szentlélek kegyelme szántja fel, s úgy veti bele a lelkipásztor az evangélium tájairól hozott vetőmagot. S ez a magvetés mindenkor emberi munka marad a Gondviselés rendje szerint. Lehet-e igazibb öröme a Ciszterci Rendnek, mint az, hogy nyolcszáz éven át hűségesen követte az isteni Magvetőt itt a magyar földön is ?! S ez az öröm ösztönzés ujabb évszázadok munkájára a lelkekért abban a bízó hitben, hogy ha kemény ugar is a magyar lélek földje, annak kegyelem-szántotta barázdáin elvetett magnak megadja Isten a növekedés égi esőjét és éltető napját. Lássák gyarapodását magvetésüknek a magyar ciszterciek; adjon evangéliumi mezeiken százszoros termést Az, aki nekik is mondotta: „En veletek vagyok a világ végezetéig".