Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

— 154 — példáján, és ezentúl nélkülözni fogjuk mindig emelkedettszellemű körleveleinek és élőszóbeli megnyilatkozásainak világitó útmutatásait, valamint azokat a mélységes magyar felelősségtudatról tanúskodó vallomásait és tanításait, amelyek éppen a mostani, megnehezült magyar életben reánkváró, sokszorosan súlyos nemzeti kötelességteljesítésre olyan megragadó erővel s egyben nagy lelki melegséggel eszméltettek bennünket. Ezt a veszteségérzésünket nem enyhíti annak meggondolása sem, hogy az új megbizatás egyúttal a legfelsőbb helynek legteljesebb bizalmát és értékelismerését mutatja. A változásnak örvendetes jelentésén és körülményein túl is, mégiscsak valóság marad a tőlünk való távozás ténye. A búcsúzásnak ma is friss és komoly hangulatában ezen a helyen is őszinte hálával mondunk köszönetet minden szellemi-lelki ajándékért, s a jó Isten áldását kérjük életére s az eddiginél is tágabb hatókörű munkaterületen folyó, minden fáradozására. Dí. Pálos Bernardin, tanker. kir. főigazgató. Az eltávozott főigazgató helyébe a Kormányzó Ur O Főméit Ssága dr. Pálos Bernardin, ciszterci rendi perjelt, a Ciszterci Rend egri Szent Bernátgimnáziumának igazgatóját nevezte ki pécsi tanker. kir. főigazgatóvá. Az intézetünkben az állami főfelügyeleti jognak új gyakorlója felé nemcsak a melegszívű rendi testvér iránt régtől érzett ragaszkodással, s nem is csak a magas állásában őt megillető, teljes tisztelettel fordultunk új hivatalába lépése alkalmából, hanem a magyar ifjúság nevelésében eddig végzett, nagyhatású munkájának és sokoldalú, kiváló képességeinek, gazdag tudásának, vezetésre való rátermettségének ismeretében sokatváró, nagy bizalommal is. Szaktárgyainak tanításában elért, kitűnő sikerei, nevelési kérdésekről írt tanulmányai. és sokféle, országos figyelmet ébresztett előadásai, ritka szervező képessége, amelynek egyik ragyogó eredménye volt a ciszterci gimnáziumok cserkészcsapatainak jubileumi, nyári nagytábora is 1942-ben, méltán vonták magukra a legfelsőbb hely figyelmét, s ébresztették fel bizalmát, amellyel a magyar nevelésügy terén olyan fontos feladatokat jelentő megbízatást, aránylag fiatal korában, reáruházta. Az elmúlt félesztendő során tapasztalt megnyilatkozásai — külön az iskolák tanári testületeihez s külön az ifjúsághoz intézett, megragadó beköszöntőin kezdve egyéb hivatalos leiratain át személyes megjelenéség — arról győztek meg bennünket, hogy személyében méltó útód kezébe került a pécsi tankerület irányítása. Szívből kívánjuk, hogy az Úristen kegyelme adjon neki friss és fáradhatatlan erőt, nem lankadó kedvet iskoláink, magyar jövendőnk javát célzó munkájához, és adjon a világnak az építő, elmélyedően nevelő munkára a mostaninál alkalmasabb, békességes időket!