Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1942

12. Ciszterci szentek Az a sok siker, amit a Ciszterci Rend hivatása és az élet-követelte munkatereken Isten segítség-évei és saját munkájával az egész világon kiérdemelt, korántsem teszi a Rend legnagyobb dicsőségét. Hiszen a szerzetesrendek, így a Ciszterci Rend érdemének is igazi fokmérője mindenkor tagjainak életszentsége marad. Míg az életnemességre való törekvés él a Rend tagjaiban, addig az gyümölcsöző ág az Egyház fáján, édes vigasztalás és boldog megnyugvás Krisztus számára, megvíhatatlan erősség, üdítő forrás mindenkinek, aki csak érintkezik vele. Azok a ciszterciek, akik — mint az eddigi fejezetekben láttuk, — szakavatott munkásoknak bizonyultak minden munkaterületükön, az egyéni életérdemek szempontjából is nagyon tisztelt nevet tudtak szerezni maguknak. A Ciszterci Rend épen nem szegény szentekben ; mérhetetlenül nagy azoknak a száma, akik a rendi szabályok-mutatta úton a szentség oromzatára emelkedtek. Hogy mégsem sok — mindössze kb. 40 — azoknak a ciszterci szenteknek a száma, akiknek a tiszteletét a Szentszék hivatalosan is megerősítette, vagy akiknek nevét a szentek hivatalos jegyzékébe, a római martyrologiumba is felvette, annak sajátságos oka van. A Rend lelkiekben is irányító nagy hatalma : a Cistercium-i nagykáptalan 1228-ban úgy döntött, hogy a szentszéknél semmiféle jámboréletü rendtag szenttéavatását nem kérelmezi „ne multitudine sancti vilescerent." Tehát aggódott a nagyszámú szenttéavatás miatt, mert így esetleg az érdemes lelkek nem részesülnek az őket megillető tiszteletben. De egyben attól is tartott, hogy az erények rúgója nem az Isten tiszta szeretete lesz, hanem a földi dicsőség vágya. Azonban a szent rendalapítókat már kezdettől fogva az Egyház által szenttéavatottak sorában tiszteli a Ciszterci Rend s vele együtt az egész Egyház. Szent Róbert ("fi 111) volt az, aki a Szent Benedek szabályzatának betüszerint való megtartására törekvő csapatot Cisterciumba (Citeaux) vezette, ott monostort alapított, s evvel megalkotta a Ciszterci Rend bölcsőjét. O tehát a Ciszterci Rend alapítója. Lelkületét igen szépen mutatja az, hogy mindig a szerzetesi élet megjavítását őszinte lélekkel szorgalmazó szerzetesekkel tartott, s e magasabb cél elérésére öregkorában sem riadt vissza az ál-