Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1941

A jubiláló pápa. A történelem legnagyobb háborújának idegborzoló izgalmai és válságai közepett is szeretettel figyel most a világ három és félszáz millió katolikusának szeme az Urbs, az Örök Város felé. Egy jóságos arcú, melegszívű, fehérruhás pap, Szent Péternek 264. utódja ünnepli ott — a körülményekhez képest csendben — 25 éves püspöki jubileumát. A lelkek ragaszkodásának, hódolatának, szeretetének, imáinak feléje áradó virágesőjéből 'nem maradhat kí a mi szerény nefelejcsünk, szívből jövő köszöntésünk. Köszöntjük XII. Piusban az élet tajtékzó, hullámzó tengeréből kiemelkedő sziklát, amelyen a pokol kapui sem diadalmaskodhatnak. Valóban, föld és pokol összefogtak ellene. Más és más eszközzel, más és más módszerrel, de közel kétezer év óta szünet nélkül támadják. Kicsorbultak rajta százados üldözések véres fegyverei, marták, vágták, szúrták a gúny, rágalom, árulás, áltudomány, balutakra tévedt irodalom, ellentétes világnézeti áramlatok mérgezett nyilai. Valamennyien a Péter-sziklát igyekeztek ledönteni, vagy legalábbis széttördelni, széjjelmállasztani, de hiába. Valamennyit elnyelte a feledés, a történelem süllyesztője, valamennyien elmúltak, csak egy dolog áll rendíthetetlenül, megingathatatlanul és fog is állani, ameddig ember él a földön és ez a krisztusi kőszál. Fenséges gondolat, hogy ma is, amikor minden inog, recseg, pusztul, van még egy rendületlen, szilárd pont, amelybe bele tudunk kapaszkodni; akad még egy fundamentum, amelyen biztonságban érezzük magunkat. El még egy ember, akiben bízhatunk, akibe fogódzkodhatunk, ember mint mi és mégis egészen más, mert ő a sziklaember, mert él benne valami örök isteni küldetés, mert ő az Örök Igazságosság, a Szeretet, az Örökkévalóság földi helyettese, képviselője és mint ilyen, az egyetlen ember, akin a pokol összes hatalmai sem vehetnek erőt. O, köszöntsük ezt a sziklaembert! Köszöntjük XII. Piusban a pápát, mint az evangéliumi forrásvíz és a kultúra legfőbb őrzőjét. A legtöbb római utas a Campagnán találkozik egy földfeletti ütött-kopott, régi vízvezetékkel, amely az Albano-hegyek közelében eltűnik a föld alatt. Az albanói hegyek nagyszerű forrásvize elveszett volna 9 vízben szegény Róma számára, ha V. Sixtus pápa nagy áldozatkészséggel