Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1941

— 37 útjain ; hogy a betelepült rokonnépek : a besenyők és kunok még javarészt pogányok, és nem olvadtak a nemzettestbe ; hogy az ország belsejében még sok a gazdátlan föld, sok az őserdő meg a víztenger. Kikre bízhatná a nemzetépítő munkát teljesebb bizalommal, mint Isten munkásaira, a szerzetesekre ! A király Szent Bernát fiaira gondol, akiknek odaát a Dunántúlon, a szomszéd Bátaszék helyén 1142. óta állott már Szék vagy Cikádor nevű apátságuk, amelyet II. Géza királyunk telepített az osztrák heiligenkreuz-i apátságból. Béla király azonban egyenesen Cisteauxval (Cistercium), a Rend anya-apátságával tárgyal, és 1779-ben a torontálmegyei Egresen alapít először ciszterci apátságot. Rá három évre, 1182-ben a Bakonyerdő mélyén telepíti le a cisztercieket, s megszületik a zirci apátság. Mikor pedig munkájuk eredményét látja, még három apátságot alapít : 1184-ben Pilisen a budai hegyekben, Szentgotthárdon a nyugati határhegyek lejtőjén és 1190-ben Pásztón a Mátra rengetegeiben. így avatta III. Béla király bölcsesége és bőkezűsége a cisztercieket a magyar föld anyagi és szellemi kultúrájának úttörőivé. Hálásan is őrizte Rendünk mindenkoron a nagy király emlékét. Hálás érzésének legszebb bizonyságát adta 1898. október 21-én, mikor a nagy uralkodó Székesfehérvárott megtalált földi maradványainak országos temetésekor Vajda Ödön zirci apátúrral élén a Rend negyedrésze megjelent a budavári Mátyás-templomban, hogy az ország színe előtt hódoljon nagy jótevője dicsőséges emlékezetének. Iskoláinak tanulóit pedig azzal figyelmeztette a Rend jótevője iránt köteles hálára, hogy gimnáziumaiban ösztöndíj-alapítványt tett III. Béla király emlékére. Legyen áldott a nagy király emlékezete, és legyen Isten áldása a Rend s a nagy király nevét viselő iskola munkáján !