Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1941

- 3ö osztályzatát gravitációs egységekkel látjuk el, akkor az áram nyomását, illetőleg munkabírását leolvashatjuk róluk. — Értelmi tehetségünk megkívánja tőlünk, hogy tárgyilagos megállapításainkat mindenkor eléjehelyezzük a szubjektívaknak. A sugárzó elektromágnesség az elektronnak rezgő mozgásából származó hullámzó mozgás, amely, miképen egyéb hullámzó mozgás, a forrásából kiindulva minden lehetséges irányban terjeszkedik. A mozgása a természetet alkotó valóságnak szakadatlan összefüggése, összenyomhatatlansága és örvénylési volta miatt nyilván szintén csak örvénylő lehet, mint aminő a látható égitesteké, azaz merőleges irányú a reá ható nyomásra. Ezt a tényt a róla szerzett tapasztalataink is igazolják. De közvetve igazolja ezt az égitesteknek mozgása is, amely szintén rezgő mozgás. Az elektronnak tehát a rezgése közben el kell hagynia a helyét és valamely görbe pályában kell mozognia csakúgy, mint az egymásra nehézkedő égitesteknek. Ugylátszik hát, hogy az elektron energiasűrűségének, amely kettős örvénylő mozgása miatt már benne van, e harmadik mozgása miatt meg kell növekednie. Valóban meg is növekszik az, de nagyobb térbeli mozgása miatt az energiasűrűségének meg is kell ritkulnia annyira, hogy csak az eredeti marad meg benne. Az elektron u. i. a valóságnak egy részecskéje és szoros kapcsolatban van vele. Hogy tehát rezgésbe jöhessen, egy külső energiának kell rajta munkát végeznie. E munka árán ritkul aztán meg az energiája. A tömegek helyhagyása a valóság örvénylésével összefüggő jelensége a természetnek. Az elektromos áramot alkotó elektronok szintén örvénylő mozgásban vannak. Amikor a rájuk ható külső nyomás a tágasságukat annyira megnöveli, hogy már nem férnek el a vezetőjükben, akkor részben a vezető felszínén helyezkednek el. Erről az áramról azt mondjuk, hogy a potenciálja igen magas. Megfelelő magas külső nyomás alatt az elektronörvények le is szakadnak a vezetőjükről és önálló örvényekként elektromágneses hullámokat alkotnak. Ez történik meg Hertz oszcillátorában, Tesla transformátorában és a rádióállomás katódcsövében, amikben az elektronörvény energiasűrűsége nagy mértékben megritkul. A transzformátorokban az elektromágneses energiának sűrűségbeli változása foly le. Az alacsony potenciálú áramnak magasabb potenciálúvá történő átalakulásában az energia megritkul, mert nagyobb tért foglal el. A magasabb potenciálúnak alacsonyabbá történő átalakulásában pedig energiasűrűsödés foly le, mert kisebb térbe szorul. Az elektron energiája átalakulásában a tömege megváltozására is lehet ugyan gondolni, mert ebben az esetben igen szemléletes lesz a melegnek származása belőle. Ha u. i. az elektron tömege kölcsönös kapcsolódással