Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1941
érzékszervei közvetítésével, érzékeléssel ismeri meg- és ítéli meg-, amiben értelmi tehetsége rendszerint alig vesz részt. Ha a természetnek valamely jelensége a megszokottnál nagyobb hatást gyakorol az embernek valamely érzékszervére, akkor azt az erőnek tulajdonítja. Erősnek mondja az igen világos fényt. Közelről erősnek érzi a harang hangját és a tűz melegét. Erős a heves szél, a gyorsan folyó víz, a nagytestű állat és így tovább. Az erőnek képzeleti fogalmát az ember még a tudományába is átültette. Egyszóval az érzései világában élő ember az energiasűrűség tárgyilagos fogalmát föl szokta cserélni a fantáziája alkotta erő szubjektív fogalmával, és ezzel a cselekedetével gyakran ellenmondásba jut értelmi tehetségének tárgyilagos megállapításaival, és fölöslegesen terheli meg a tudományát képzeletbeli fogalmakkal. Az erő mekkoraságának szemléltetésére még erőegységet is szokott az ember alkotni. A tárgyilagos természetszemléletünkben képzeletbeli erő fogalmának elmellőzése végett állapítsunk hát meg erőegység helyett egy ehergiasürüségbeli eoységet, A természet számtalan energiaforrása közül a nehézkedés szinte önként kínálkozik föl erre a célra. Róla tudjuk, hogy általános érvényű a természetben. Azt is tudjuk róla, hogy a hatása alatt álló ™ anyagi tömegnek a sebessége, tehát az energiasűrűsége is másodpercenkint S[-vel (9"81 m.-rel) arányosan változik meg. Az "* g energiasűrűség megnagyobbodik, illetőleg megritkul a szerint, amint a mozgó 2J tömeg az örvénye középpontjához közeledik, illetőleg távozik tőle. Tehát, hogy a nehézkedés alapján anergiaegységet alkothassunk, csak a mozgó tömegre kell egy egységet elfogadnunk. Fogadjuk hát el emberi tevékenységünk terében tömegegységnek például a kilógrammnyi tömeget, sebességegységnek pedig a másodpercenkint méter utat, akkor a gravitációs energiasűrűségbeli egységünk egy kilógramméter (kg. m.) lesz. Hogy pedig a gravitációs mozgás eredményére, azaz teljesítményére szintén egy egységet kapjunk, vonatkoztassuk a kg.-t az időegységnek elfogadott másodpercre. A nehézségnek teljesítményi egysége tehát egy kilógramméter másodpercenkint ( k 2 m ™ )• Mind a két gravitációs egységünk nyilván igen szemléletes. Mert egy kilógrammnyi tömegnek a nyomását tapintó érzékszervünkkel érezzük, egy méter magasságba való fölemelésekor pedig érezhető munkát végzünk. A megritkuló energiát ugyanis érzésünk világában munkának szoktuk nevezni. Ha az elektromosság és mágnesség egymástól elválaszthatatlan, miért nem észlelhetünk mégsem mágnességet az elektromosságnak egyszerű töltésében is ? Es miért nem észlelhetünk elektromos töltést az acélmágnesben ? — Egy egyedül álló vezetőnek elektromos töltése azért nem fejthet ki észlelhető mágneses hatást, mert a töltő elektronoknak forgótengelye a vezető felszínére merőleges lévén, a mágneses eredőjük ezért a vezető felszínével
