Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1941

— 20 jeszkedhet szakadatlan folytonossággal, miként a forgó pörgettyűnek említett kettős örvénylő mozgása. Csak ezzel az elgondolással lesz megérthető az a tapasztalati tény, hogy kevés és sok elektron egyenlőképen tölthet meg egy vezető testet szakadatlan folytonossággal és mutathat azonos nyomású potenciált a vezető testnek bármely helyén. Tapasztaljuk ugyanis, hogy egy töltött A testtel (3. ábra) vezető összeköttetésben álló E elektroszkop kitörése változatlanul ugyanakkora marad, ha az a töltött testnek bármely külső vagy belső helyével jut összeköttetésbe. (A drótszövetből vagy sztaniollal bevont kemény papírból készült kocka, amelynek egyik oldala nyitott. ® szigetelő zsámoly, £ fémgomb, amely finom dróttal áll összeköttetésben az E elektroszkóppal, p kb. egy méter hosszú pálca.) A töltött testnek elektromos potenciálja tehát a vezetőnek bármely helyén ugyanakkora, ameddig t. i. a töltés sztatikai nyugalomban marad. 3. ábra. Érthető, hogy a pörgettyűszerű mozgásban lévő elektronok kettős örvénylő mozgásuk szögsebessége különböző lehet, de mint egymástól függő és folytonosan változó sebességek ugyanazokkal a betűkkel jelölhetők meg az elektronokban és a pörgettyűkben egyaránt. Nem kell hát ezeket a szögsebességeket más betűkkel megjelölni, ha forgó elektronra vagy forgó pörgetytyűre vagy egyéb forgó testre gondolunk. Jelöljük meg a |x tömegű elektron tömegközéppontjának szögsebességét «>-val, a forgó tengelye precessziójának szögsebességét pedig a-val, akkor a ]Jt, co és a közti kapcsolatot Descartes szerint a mozgásmennyiség fogalmával fejezhetjük ki. Tegyük u. i. föl, hogy a |J. tömegű elektronnak csak co szögsebessége van, akkor a mozgásmennyisége jxro. Ha aztán egyúttal precessziós mozgást is kell végeznie a szögsebességgel, akkor az imént keletkezett jico mozgásmennyiség megnagyobbodott tömeg gyanánt mutatkozik be, amelynek mozgásmennyisége (pjj) a. Az elektromágneses elektron nyomása tehát 1uaü)=V- Hertz kísérleteiből kitűnt, hogy az elektron a nagyobb to szögsebességével főképen elektromosságot, a kisebb a szögsebességével pedig mágnességet alkot. Érthető tehát, hogy valamely