Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1940

— 27 — örvénylési irányát a pontsorok szélére írt plusz ( + ) és mínusz (—) jelek mutatják. A természetes sugarat egymást metsző, a sarkítottat pedig egyközüen fekvő vonalkák ábrázolják távlatilag. A valóságban u. i. a részecskék pályája nem síkban, hanem térben fekvő pályák. A nagy energiasűrűségű molekulacsoportok szabják meg a kristályon átvonuló fénysugarak útirányát. A szabályos rendszerű kristályban a fénysugár egységesen vonulhat át bármely irányban a molekulák csoportai között. A szabálytalan rendszerű kristályban azonban már a kristály határlapján oszlik szét a sugár két sarkított sugárra. A 4. ábra csak egy FG sugarat szemléltet, amely GS és GH sugárra szakadt szét. Ha a természetes fénysugár merőlegesen esik a kristály határlapjára, akkor az ezzel egyközű másik határlapból szintén merőlegesen lép ki. Az ábra ezt az esetet szemlélteti. GH sugár azonban ferdén esik a másik határlapra és megtörve HS' irányt vesz föl. A szembe eső két sugár emiatt a fényforrást két helyen t. i. F-ben és F'-ben látja. 4. ábra. Tapasztalásból tudjuk, hogy a kettévált sugarak által alkotott a-szög legnagyobb akkor, amikor a természetes fénysugár merőlegesen esik a kristály határlapjára. Ezt az esetet szemlélteti az ábra. Az a-szög legkisebb, azaz