Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1939

34 kelt 769—1939. sz. rendelkezésével Papp Kelemen, volt nagyesztergári lelkészt és Simonyi Marián, volt eló'szállási segédlelkészt r. tanári minőségben intézetünkhöz helyezte. Mindketten működtek már korábban is gimnáziumi tanításban. Most a közvetetlenül való lélekgondozásnak, a lelkipásztori munkának területéről tértek vissza a tanári hivatáshoz, amely voltaképpen jórészt azonos a lelkipásztorival, mert ennek is, annak is célja : krisztusi embereket nevelni. E rendelkezés eredményeképpen az intézetnél eddig alkalmazott óraadó világi tanárok alkalmazásának szükségessége megszűnt. így megváltak intézetünktől Bátai Jenő, Rózsa István és Werger Márton dr. tanárok. Bátai Jenő, oki. középiskolai tanárnak egyéves működése a történelemnek és a latin nyelvnek szakavatott tanítását biztosította intézetünk számára a reábízott osztályokban. Egészen kiváló szaktárgyi felkészültségén kívül szerény és komoly egyénisége s a tanári kar minden tagjáéval összeolvadó munkairánya miatt is nagyrabecsüléssel kívántuk neki távozásakor, hogy minél előbb megnyilatkozhassék tehetsége a magyar ifjúság történelmi tisztánlátásának és öntudatának kiművelésében. — Rózsa István, felsőkereskedelmi iskolai tanár négy éven át tanította intézetünkben a gyorsírást. Helyes tanítási módszerrel párosult lelkes tárgyszeretete az általános eredményszínvonalat is magasra emelte, egyik-másik tanítványát pedig versenyképes gyorsíróvá nevelte. De ennél még fontosabb értékül adta intézetünknek nevelésünk szellemével egészen egybefonódó, nemes idealizmusát, tanítványaival szemben mindenkor tanúsított finom bánásmódját, meleg szeretetét. Ezért híven fogjuk őrizni nálunk végzett munkája emlékét. — Werger Márton dr., oki. középiskolai és tanítóképzőintézeti tanár szíves készséggel vállalkozott megsegítésünkre másfél évvel ezelőtt a magyar és német órák ellátásában. Mindig friss munkakedve, alapos tanultsága, derűs egyénisége olyan vonásokkal gyarapították testületünk életének képét, amelyek a hivatott nevelőt és tanárt dicsérik. A katolikus középiskolai főigazgatóság 3643/1938—39. sz. alatt az énektanítás és a zenekar vezetése ügyében úgy rendelkezett, hogy okleveles középiskolai ének- és zenetanár alkalmazása vált szükségessé. E rendelkezés értelmében megvált intézetünktől Lovas Andor, belvárosi főkántor, karnagy. Mindnyájan méltattuk azt a nemes és állandó lendületet, amellyel ének- és zenetanításunk fellendítésén 1933-tól 1939-ig fáradozott. Jól esett mindenkor tapasztalt páratlan készsége, mellyel ifjúsági ünnepélyeink hangulatossá tételére segítségünkre sietett. Lelkes zeneszeretete, a zene világában való alapos jártassága és gyakorlott karvezetése meg is termették szép gyümölcseiket. Meleg, közvetlen emberi egyéniségét szívesen láttuk magunk között és iskolánkban, mert a közelség csak növelte tiszteletünket és szeretetünket irányában. Magunk is, diákjaink is hálásan gondolunk vissza intézetünkben végzett munkájára. — Helyébe az intézet kegyura Bálint Ferenc, oki. középiskolai ének- zenetanárt, oki. egyházzenei karnagyot nevezte ki, aki az elmúlt évben fejezte