Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1939

18 A régi városháza csak földszintes épület volt az Attila-utca nyugati sarkán, a mai Szent István-tér 4. sz. telken. Híres volt valaha az az üzleti árkádsor, mely a mai városháztól északra a Fő-utcában helyezkedett el, ma is itt találhatók a legfényesebb üzletek a város bérházában. Meg kell említenünk, hogy a Piac-tér szép barokk Szentháromság-szobra, mely a város legszebb műemléke, szintén Grassalkovics finom műízlését és áldozatkészségét hirdeti. Még a templomokról, a Belváros legrégibb épületeiről emlékezünk meg. Gróf Csáky Imre, Kalocsa biboros érseke a felszabadult városban megszervezi a hitéletet. 1712-ben már rendszeres anyakönyvvezetés kezdődik, s az itt nagyszámban élő görögkeleti szerbek ellensúlyozására új plébániát szervez a ferencrendi mellett. A ferencesek templomát újjáépítteti (1722.). A szerzetesek már a visszatelepüléskor találtak itt régi templomot, ami arra enged következtetni, hogy a ferencrendiek már a török előtt működtek Baján. E bunyp.vác nyelvű plébánia 1781-ig állott fenn, akkor a belvárosihoz csatolták, később megint visszaállították. A Belváros, mint üzleti negyed mellett a vele szomszédos Józsefváros a XVIII. század első évtizedeiben beszüremkedő németajkú iparosok telepítési helye. Közvetlen a nagy vásártér mellett fekszik, a forgalmas főútvonalak kereszteződésénél, azonkívül a régi sugovicai kikötő sem volt tőle messze. Zsúfolt építkezés is jelzi a lakosság foglalkozását. Utainak egyenes vezetése mutatja, hogy a török elvonulása után épült ki, s a városfalon kívül feküdt. Különösen a fafeldolgozó iparosok (ácsok, bognárok, hajókészítők) tömörültek a deszkatelepek közelében. Eredetileg nem tartozott Bajához az István-megye városrész, sőt Pestmegyében feküdt. Csak 1852-ben csatolták a városhoz mint külvárost, de ennek a csatlakozásnak minden ügyét jóval később, 1883-ban rendezték, mert lakói nem szívesen mondtak le önállóságukról. Vegyes származású és különböző nyelvű szegény lakói hajdan a kalocsai érsekség földesúri hatalma alatt éltek. Már a török világ előtt szerepel oklevelekben. Józsefvárostól a Határutca választja el. A Posványos északi részén levő Kis-Buda pár háza is ide számítódik. Ma is falusias jellege van, semmi városias vonás nem fedezhető fel rajta. Napszámosok, földmívesek vályogviskói nagy szegénységre vallanak. Bajaszentistván, mely különben Pest megyében önálló község volt, csak legújabban csatoltatott a városhoz (1930). Minthogy teljesen különálló volt a települése és fejlődése, itt is csak megemlítjük, habár a szoros gazdasági kapcsolata Bajával mindenkor fennállott. Csak százéves a Katonaváros, mely a hatalmas vásártér keleti oldalán, az egykori temetőkön túl alakult ki. A II. József-korabeli katonai térképen még nem szerepel, helyén szántóföldek terülnek el. Ez a város legmagasabban fekvő területe. Lakói jobbára vasutasok és szőlőmunkások, kik a körülötte levő „Felső szőlők" dűlőben dolgoznak. Kiscsávoly már ősi város-